Fűben az orvosság - A „bükki füves ember”, Szabó Gyuri bácsi Bükön

Képgaléria megtekintése2015.05.08. - 15:00 | Harkainé Füzes Rita - Fotó: Büki László 'Harlequin'

Fűben az orvosság - A „bükki füves ember”, Szabó Gyuri bácsi Bükön

Május 7-én Bükön, az Olvasószemüveg programsorozat részeként a bükki füvesemberrel, Szabó Gyuri bácsival találkozhattak az előadásra látogatók. A nagy érdeklődés miatt a sportcsarnokban helyet kapó rendezvényen közel 400-an hallgatták és jegyzetelték végig a népi gyógyító tanácsait.

Egy egészségtől kicsattanó ember lépett a mikrofon elé, aki miközben beszélt, elárulta, hogy 87 éves. Szokták mondani: „ A jó bornak nem kell cégér!", ezt láttuk is rajta, de a titkot csak ezután tudtuk meg. 

Gyuri bácsi füves ember, de azt szereti leginkább, ha népi gyógyítónak nevezik, hiszen a népgyógyászat ősi hagyomány. Évezredek alatt tapasztalták ki, hogy melyik növény mire való, melyik rendelkezik gyógyító hatással, hogyan kell alkalmazni. Ez a tudás nem veszhet kárba, mint ahogy Gyuri bácsiéknál sem. Ő ezt  a nagymamájától, a falu mindentudó javasasszonyától már 6 éves kora óta kezdte átvenni, és adja tovább Zsuzsa lányának, hogy majd ő vigye tovább az örökséget. Bükkszentkereszten él, és úgy ismeri a gyógynövényeket, mint ahogy ma már kevesen. A környező hegyeket, erdőket járva keresi a gyógynövényeket, gyűjti a gyógyító füveket. Ma már több mint 150 féle gyógynövényt ismer és alkalmaz. Gyógyteái számtalan bajra adnak enyhülést, köztük a cukorbetegségre is. Neve különösen az utóbbi tüneteit enyhítő teakeverék miatt vált ismertté.

A keleti, kínai népi gyógyászatról már mindenki hallott, keletről érkező őseink is magukkal hozták ezt a tudást. Ismert, hogy Kínában a gyógyászat a betegségek megelőzésére épült, azt az orvost, akinek megbetegedett, meghalt a páciense, el is ítélhették. A későbbiekben azonban a népi gyógyászat elvált az orvoslástól, amely nem a megelőzésre, hanem a betegségek gyógyítására helyezte, helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően egyre inkább a vegyileg előállított szerek kerültek előtérbe.

Pedig a növényismeret mindig szerves részét alkotta a magyar népi gyógyító tudásnak. Szerencsére ez a napjainkban újból teret kap. 1978-ban az Egészségügyi Világszervezet is hivatalosan elismerte és engedélyezte a népi gyógymódokat, végre nem kuruzslásnak fogták fel. Az orvosok körében - belátva hasznát és fontosságát is - egyre többen alkalmazzák ezeket a gyógymódokat. Ma már a Pécsi Orvostudományi Egyetemen is fakultációban tanítják a kínai hagyományos gyógymódokat.

Az emberek végre kezdik felismerni, illetve számos előadásban arról hallani, hogy mekkora baj van az élelmiszeriparral, mezőgazdasággal. Amíg az étel eljut az asztalunkra, addig számos vegyi anyaggal találkozik. Gondoljunk itt a műtrágyára, a különböző gyomirtókra, gyorsérlelőkre, tartósítószerekre. Példaként elmesélte Gyuri bácsi a szilva esetet, amikor perui szilvát vásárolt és fogyasztása közben nem vette észre, hogy egy szem elgurult. 2 hónap múlva találta meg - „ látszik, hogy gyakran takarítok", jegyzete meg. A szilvának semmi baja nem volt! Elgondolkodtató, hogy milyen anyagokkal kezelhették? Ezek az esetek is rádöbbentik az embereket, hogy mivel mérgezzük a saját szervezetünket. Persze az idős úrnak saját kis veteményese van, ahol mindent vegyszermentesen termel.

Célszerű lenne leszokni a mindenhatónak tartott antibiotikumokról és helyette az immunrendszer erősítésére áthelyezni a hangsúlyt, vagyis a betegségek megelőzésére. Természetesen ezt se vegyileg előállított anyagokból. Ma ezt már a gyógyszeripar is kezdi felismerni, hisz gyógyszereink 25%-a, míg a rákellenes gyógyszerek 60%-a gyógynövényből készül. Ennek fontosságát a különböző országok lakosai is felismerik, természetesen Kína ebben előkelő helyet foglal el, de például a németek 45%-a népi gyógymódot vesz igénybe.

Hogy mi mit tehetünk az egészségünk védelmében? Elsősorban törődni kell a saját egészségünkkel, segíteni a méregtelenítő szerveinknek. Ehhez évente 2 tisztítókúrát kell alkalmazni, ősszel és tavasszal, melynek a javasolt időtartama 1 hónap. A tisztítókúrát gyógynövényekből állítsuk össze. Ma hivatalosan 173 gyógynövény szerepel a gyógyszerkönyvben , tehát van miből válogatni. Bár nem mindegy, mire mit használunk. Ehhez is kaptunk hasznos tanácsokat az előadás során, sőt minden méregtelenítő szervre, így a májra, vesére és a verejtékmirigyekre is külön kitért az előadó. Praktikus tanácsokat adott azt illetően, hogy mit és hogyan kell használni, ha még nem beteg a szerv illetve a különböző megbetegedések során is. Beszélt  a legfőbb halálozási okként szereplő szív- és érrendszeri megbetegedésekről, panaszokról is, illetve azok megelőzésére, gyógyítására használatos gyógynövényekről is.

Az előadás végén 20 ember számára egyéni tanácsokat is adott lányával egyetemben. De a többi résztvevő számára is lehetőséget van az egyéni tanácsadásra egy nyílt telefonszámmal, melyen minden nap az esti órákban várja a hívásokat.

Az előadáson elhangzottakat természetesen lehetetlen volt mind befogadni, bár sokan szorgalmasan jegyzetelgettek. Gyuri bácsi azonban erről is gondoskodott, magával hozta a rendezvényre azokat a könyveket, melyeket ő, illetve lányával közösen írt: Szabó György, Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember gyógynövényei ( 2010 ), Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában, 2013 és az utolsó kiadványát, a „ Bükki füvesember"-t. Mindezeket, illetve a  gyógyteákat meg is vásárolhatták az előadás hallgatói.

Él valahol a Bükk rejtekében egy varázslatos, öreg füvesember, aki úgy ismeri a gyógynövényeket, mint ahogy ma már kevesen. Gyerekkora óta járja az erdőket, gyűjti a gyógyító növényeket, melyek készségesen feltárják neki titkukat. Nagymamájától, a mindentudó javasasszonyától tanulta, melyik növény mire való. Több mint 150 féle gyógynövényt ismer és alkalmaz. Gyógyteái számtalan bajra, nyavalyára adnak enyhülést, köztük a cukorbetegségre is. Különösen az utóbbi tüneteit enyhítő teakeverék miatt vált ismertté a neve, még az óceánon túlról is érdeklődnek utána a betegek. Gyuri bácsi ha épp nem a Bükkben barangol, akkor a gyógynövények hatásairól tart előadást az ország másik szegletében. Vagy könyvet ír a tapasztalatairól, esetleg egészségnaptárt szerkeszt. És hogy a tudás ne vesszen kárba, tanítja Zsuzsa lányát, hogy majd ő vigye tovább az apai, dédnagymamai, szépanyai örökséget. 

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás