Platón az állam – Besenyő Só az MMIK-ban

Képgaléria megtekintése2015.05.29. - 16:00 | Lutor Katalin - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Platón az állam – Besenyő Só az MMIK-ban

Ha nem írok most ide semmit, az a semmi akkor is van, hiába nincs. Na de hát ez hülyeség, kérem. A semmi az vagy van, vagy nincs, vagy nem van, vagy nem nincs. De Besenyő Pista, azaz Laár András van, vagyis volt május 28-án az MMIK-ban egy fantasztikus show-val, Edebede bácsival és hozzászóló Költővel. Személyesen. A színpadon 2 órán keresztül egy Én, aki egyén.

Besenyő Pista

Besenyő MIV István, aki vagyok, azaz Besenyő Megint Itt Vagyok István, elmondanám Önöknek, hogy megint itt voltam. Igen, de mindig máshol. Most itt, de most már nem. A most meg már el is múlt. Látják? Mindig ott vagyok, ahol akarok lenni, mert a most, az csak most van. Most! De hát ez ilyen, kérem. Az ember is vagy téved, vagy hazudik. A nagy filozófusok is tévedtek régen...hát már hogy lenne platón az állam? Rá van kasírozva a fejemre, az arcomból folyik ide le, még ha leesik sem kell neki plató, hiszen hát olyan picike, plöccli, plöttyli. Látja, Kedves Olvasó, hogy elhitte maga is? Platón volt az álla most Önnek is, igaz?! Ugye?

A költő

Laár András - A kebelbarátom 

Valahol egy kebel 
Nekem a barátom. 
Szép, és igen okos, 
Képzeletben látom. 

Testi-lelki szinten 
Volnánk sülve-főve, 
Csak az a nő hol van, 
Kire rá van nőve?

A mesemondó

Edebede bácsi, a jóságos mesemondó megörvendeztette a kedves publikumot egy hejj de jó mesével, a férfivá operált néhai Rongyai nénivel, aki mostani második Rongyai bácsi lett, aki végül nem a focimeccset nézte, amiért eleve továbbá alapvetően férfi akart lenni, hanem a focisták izmos lábát, de legalább megtanulta beletaposni a krinolint a szőnyegbe, mert hát valamiben a férfinak is jeleskednie kell, és ha másban nem sikerül, akkor megtanul böfögni.

A filozófus

Senkinél nem lehet jobban másvalaki az, mint aki ő. Igen, Kedves Olvasó! Te magad vagy a legjobb önmagad. Ezt senki más nem csinálhatja nálad jobban. Laár András ezerarcú embere mögött valami egészen más bújik el, kérem, mint amelyen jókat nevetünk. Soha semmi sem az, mint amilyennek mi tartjuk. A helyzet teszi azzá. A kés, ha kenyeret szelünk vele, hasznos; ha gyilkosság eszköze, ártalmas; ha csak fekszik az asztalon, közömbös. Minden lehet jó, rossz, közömbös. De ennek megítélése már szubjektív. 

Május 28-án több mint 2 órán keresztül görbítette pozitívba a szombathelyi közönség száját Laár András Besenyő Sója. Gondolkodtatva nevettetett, vagy nevettetve gondolkodtatott? Elcsépelt frázis, mégis igaz. Olyannyira igaz, minthogy azt mondjuk: szeretet. A legfontosabb. A humor a lélek érzékeny rezdülése, amely a gondolatok legmélyebb bugyraiból tör fel, és a mosoly csilingelő aranytalléraival jutalmaz. Hallották, kérem? Hallották?

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás