A Múzeumok éjszakáját rendhagyó kiállításmegnyitóval ünnepelte a Képtár. Marosfalvi Antal festő és restaurátor újabb oldalát mutatta be a Szemen szedett igazságok című kiállításon, melyen szépszerivel képviseltette magát a nagyérdemű.

A kiállítást Pusztay János professzor szavai nyitották meg, aki rövid felvezetőjében köszöntötte a vendégeket, és örömét fejezte ki, hogy megvalósult e kiállítást. Ezután átadta a szót Gálig Zoltán direktor Úrnak, aki különböző fejfedőit cserélgetve mintegy rövid színjátékot rögtönözve magasztalta fel a mestert, illetve röviden jellemezte munkáinak jelentőségét, nagyságát, egyediségét. A szóvirágokkal, metaforákkal, alliterációkkal tűzdelt beszéde nemcsak hogy könnyedebb légkör teremtett, de tökéletesen igazodott az est hangulatához, a kiállított darabok méltó társává lépett elő.

„Nem képmutató, hanem szómutató"

Marosfalvi Antal a szavak örökkévalóságával játszik. Hétköznapi, egyszerű szavakat, mint például a szem, fül, has, szeg, olyan képzettársításokkal ruház fel, hogy teljesen más dimenzióba kerülnek általa. Mindezt pedig szó szerint ábrázolja, innen a komikus hatás. Úgy is mondhatnánk, hogy „helyére teszi a dolgokat". A görbét kiegyenesíti (Márpedig a torony nem ferde I/II), a szemfüles a füle közepébe egy szemet kap, a sebesvonat ragtapasszal az oldalán száguld, és így tovább...

Rengeteg, egyszerű nyelven megfoghatatlan játék a szavakkal, az elmével, a képzelettel. A „szómutató" nekünk mégiscsak képen a legérthetőbb, hisz célja nem az, hogy „art" művészet, vagy „art"-on túli legyen, hanem, hogy „art"-son.