Múmia és textil az éjszakában – Múzeumok Nyári Éjszakája az Iseumban és a Képtárban

Képgaléria megtekintése2015.07.06. - 00:10 | Rozán Eszter - Fotók: Nagy Zoltán

Múmia és textil az éjszakában – Múzeumok Nyári Éjszakája az Iseumban és a Képtárban

A képtár és az Iseum adott otthont július 4-én a Múzeumok Nyári Éjszakája harmadik felvonásának. Az érdeklődők nagy száma bebizonyította, a múzeumlátogatást sosem lehet megunni. Ismeretterjesztő előadások, kiállításmegnyitó, jazz koncert, tárlatvezetés, kézműves foglalkozások, fényfestés, egyiptomi divat, keleti csemegék és sivatagi frissítők várták mindazokat, akik úgy döntöttek, tartalmas és kellemes kikapcsolódással töltik a forró nyári estét.

Harmadik felvonásához érkezett a Múzeumok Nyári Éjszakája szombathelyi programsorozata. Július 4-én harmadik alkalommal tárták ki a késői órákban a múzeumok a kapuikat az érdeklődők előtt. Ezen a szombaton a képtárba és Iseumba nyílt belépés a kultúrára szomjazóknak. Változatos programokat kínált a két intézmény, kicsik és nagyobbacskák igényeit egyaránt figyelembe véve. Az érdeklődők pedig jöttek, ki korábban, ki későbben, bebizonyítva, hogy a kultúra és a szabadidő hasznos eltöltése iránti igény töretlen. A képtárban Cebula Anna, a képtár igazgatója tartott előadást arról, mi a különbség a fal- és tértextil, az ipari textil és a minitextil között. Megtudtuk, a textilművészet műfajok szerint 5 csoportra osztható: fal-és tértextilre, ipari illetve alkalmazott textilre, minitextilre, zászlóra és szalagra. Cebula Anna a képtár gyűjteményének alapján mutatta be a textil sokszínűségét. Ha textilművészetről beszélünk, feltétlenül meg kell említenünk Ferenczy Noémi nevét, hiszen ő a textilművészek mestere. Gobelinnek a szövetkárpitot nevezzük, minitextil pedig az a munka, melynek mérete nem haladja meg a 20x20 centimétert. Külön érdekesség, hogy a műalkotások nemcsak textilből, hanem bármilyen más anyagból is készülhetnek, például gumiszalagból vagy parafa dugóból, a művészek ugyanis szeretnek játszani az anyaggal. Anna játékra is hívta a közönséget, az általa kivetített művekről ki kellett találni, hogy melyik kategóriába tartoznak.

Általános gólöröm címmel nyílt meg az új Irokéz Galéria első kiállítása a képtárban. Szalay Péter tárlatát Hegedűs Orsolya művészettörténész, az ACB galéria művészeti vezetője nyitotta meg. Szalay Péter műveinek alapmotívuma a csonkolt ikozaéder, melyhez egy egész objekt-sorozatot készített. A kiállításon ezeket a műveket láthatjuk, melyek első alkalommal vannak együtt, közös térben. A csonkolt ikozaéder gömbhöz hasonló forma, lehetne akár egy focilabda is. A kiállítás tehát egy formai elemből áll össze, mely aztán elindul különböző tartalmi irányokba. A művészt a labda szobrászként érdekli. A tárlaton a víz is felbukkan, egy futball-labdát láthatunk valódi akváriumban. Figyelemre méltó az Aranycsapat című installáció, mely az ötvenes-hatvanas éveket idézi, a hiánygazdaság és barkácsesztétika remekeként. A könnyűzenei kedvelői 21.00 órától a Moderntokyo jazz koncerten vehettek részt. Volt Youtube Disco, és aki szerette volna megnézni az 5. Textiltriennálé kiállítását, az tárlatvezetéssel megtehette.

Az Iseumban a szombathelyi múmia „rejt-éjje" köré csoportosultak a programok. Először Bíró Szilvia régész Ozirisz Pannóniában című előadását hallgathatták az érdeklődők, majd Kóthay Katalin egyiptológus a görög-római kori Egyiptomból származó múmialeplekről beszélt. Az egyiptológus bemutatta, hogyan változtak a maszkok a különböző korokban, hogyan végezték a bandázsolást, vagyis a pólyázást, megtudhattuk, mi a múmiaháló vagy a kartonázs. Az óbirodalomban például még nem helyeztek maszkot a múmiára, a középbirodalomban azonban már megjelent a kartonázs maszk. A középbirodalomtól kezdve használták az antropoid koporsókat, vagyis ember alakúra készítették. A Ptolemaiosz-korban a Halottak könyve fejezeteit tartalmazó szöveg fedte a múmiát. Ebben a korban már görög jegyek is megjelentek a múmiákon. Katalin a gamhudi ásatások során talált múmiákról készült fotókat is megosztotta a közönséggel.

Pabeschitz Virág régész-egyiptológus nemrégen a piramisépítők városában járt, erről tartott élvezetes képes beszámolót. Virág az Ancient Egypt Research Associates (az ősi Egyiptom kutatásával foglalkozó amerikai szervezet) projektjének keretében járt Heit el-Gurab-ban, vagyis a piramisépítők városában. Ez a város a Gizai piramisok közelében található, a piramis építésében résztvevők laktak ott. Nem csak úgy össze-vissza szálltak meg az emberek az építkezés során, a várost pontosan megtervezték, szabályos épületekkel, utcarendszerekkel, körutakkal. Eddigi tudásunk alapján, ez volt az első tudatosan tervezett város. A várost egy fal szelte ketté, a keleti városrész volt a szegényebb, itt laktak az építők a hosszú hálótermekben (galériákban) lévő platformokban, illetve gazdasági épületeket, raktárakat találunk még itt. A nyugati városrész volt a gazdagabb, itt szabályos lakóházakat találtak elválasztott helyiségekkel. Richard Redding zooarcheológus a helyszínen talált állati csontmaradványokból megállapította, hogy az építők nagy mennyiségben fogyasztottak fiatal szarvasmarhát, ami ellent mond annak a régi tannak, miszerint rabszolgákkal építették volna a piramisokat. A szarvasmarha drága eledelnek számított, a rabszolgáknak biztosan nem adtak volna. Virág beszámolt az egyiptológusok mindennapjairól, hogyan étkeztek, hol szállásolták el őket, mivel töltötték a szabadidejüket. Nem mindenki juthat el Egyiptomba kutatóként, Virág mégis arra buzdította lelkes hallgatóit, hogy soha ne adjuk fel az álmainkat.

Varázslatos hangulatot biztosított a fényfestés zenei aláfestéssel, az állandó és időszaki kiállítást tárlatvezetéssel tekinthették meg az érdeklődők, a gyermekeknek különböző foglalkozások voltak. S ha Egyiptom, nem felejtkezhetünk meg az egyiptomi viseletről sem, kicsik és nagyok büszkén viselték ókori ruháikat. A szentélyudvaron egzotikus csemegékből, sivatagi frissítőkből válogathattak, akik a szellem mellett a testnek is meg akarták adni, ami jár. Nem hiányozhatott a szokásos tombola sem. Kultúra, szórakozás, ismeretterjesztés három egymást követő hétvégén át. A múzeumok és a látogatók kitettek magukért, várjuk jövőre a folytatást.   

Kapcsolódó írásunk:

Ilyen volt a fényfestett Iseum a Múzeumok nyári éjszakáján

2015.07.05. - 15:00 | Büki László 'Harlequin'

Ilyen volt a fényfestett Iseum a Múzeumok nyári éjszakáján

Ókori fényruhába öltözött július 4-én este az Iseum. Egyiptom Savariában címmel a kaposvári FényHangÁr audiovizuális csoportosulás vetített ókori motívumokat zenei aláfestés mellett az impozáns épületre.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás