Veszi a papucsát és elsétál - Négyszáz év után eltűnhet a szegedi papucs

2015.07.18. - 00:10 | vaskarika.hu/hirado.hu - Fotó: Internet

Veszi a papucsát és elsétál - Négyszáz év után eltűnhet a szegedi papucs

Az 1600-as évek óta készített lábbeli története - egyelőre úgy tűnik -, eddig tartott. Megszűnik egy török időkre visszanyúló ősi hagyomány a Tisza-parti városban vagy van remény arra, hogy feltámasztható? Anyagi nehézségek miatt szerdán volt a papucskészítők utolsó munkanapja a látványműhelyben, amelyet több ezer turista látogatott évente.

A szegedi születésű, de a fővárosban élő Szögi Csaba néptáncos, amikor megtudta, hogy a néhány hónapja a Magyar Értéktárba is bekerült szegedi papucs készítését befejezik, azonnal létrehozott egy Facebook-csoportot a „Mentsük meg a szögedi papucsot" elnevezéssel, amely a gyertyás megemlékezést is szervezte a szegedi papucskészítő és látványműhely utolsó munkanapján.

Fotó: Szögi Csaba
Fotó: Szögi Csaba


A szalagos papucs a 16. századi török időkben terjedt el Szegeden és környékén. Később, a nagy árvíz után élte második virágkorát a lábbeli, immáron a bojtos változatban. Sallay Tibor cipészmester 2009-ben vette át a papucskészítést az utolsó szegedi papucsosként emlegetett Rátkai Sándortól.

Sallayné Tibor a pénteki Hajnaltájban elmondta, bérleti szerződésük lejárt az Ifjúsági Házzal, és nem hosszabbították meg, mert nem tudták fizetni a díjat, így egyelőre bizonytalan, hogyan tovább. Most ugyan egy kicsit megpezsdült az érdeklődés, főleg a facebookos csoport megalakulása óta, mert sokan szeretnének még utoljára egy szép, egylábas Sallay-féle szegedi papucsot, amelynek egyébként azért nincs párja, mert nincs külön jobbos, meg balos. A mester elmondta azt is, hat éve küzdenek, és már jóval korábban felhívták a figyelmet a nehézségeikre, de sehonnan nem jött segítség.

A szegediek is döbbenten fogadták egyébként a hírt, mert szerintük a papucs a szegedi kulturális örökség szerves része. Azt mondták, ha korábban tudnak arról, hogy a műhely milyen gondokkal küzd, talán még segíthettek volna. Szögi Csaba azonban még most is reménykedik, azt mondta, abban bízik, sikerülhet felkelteni a magánemberek és főleg a cégek, hivatalok figyelmét, hogy érdemes megőrizni a látványműhelyt, amely nagyon népszerű volt a magyar és külföldi a turisták körében.

megosztom a twitter-en megosztom a facebook-on megosztom a delicious-on megosztom a startlapon megosztom a google+-on NyomtatásKüldés e-mailbenAz oldal tetejére Forrás: Kossuth Rádió - Hajnal-táj

Új hozzászólás