Járt a zenevonat! - Magyar Dal Napja esti koncertjei Bükön
Képgaléria megtekintése2015.09.15. - 01:30 | Büki László 'Harlequin'
Bük ismét "megmártotta" látogatóit a kultúrwellnessben: az egész napos örömfürdőzés nem kimondottan a testnek, annál inkább a léleknek adott svéd masszázst vagy éppen bizsergető pezsgőfürdőt. Emellett választ olyan kardinális kérdésekre, hogy 'Ki az az ember, aki majdnem Somló Tamásnak öltözött?', hogy 'Passzol-e az LGT dalokhoz hosszúlábú asszony-vokál?', vagy hogy 'Látta-e már valaki Kowalskyékat más textilben fellépni?'
HIRDETÉS
A mai napig kellemes bizsergés van sorok íróján, ha meghallja az LGT nevét, főként ha a honi könnyűzene talán legnagyobb jelentőségű csapatának dalait élőben hallhatja - még ha "féltribjút" formában is (ha már egy eredeti felállású koncerthez kicsi Vas megye...). Ez történt Bükön - kellemes várakozás, személyes találkozás a zenészekkel és a várható koncertélmény izgalma keveredett percekkel a kezdés előtt bennünk.
Ezt fejelte meg az a kis színes történés, hogy Somló Tamás a fellépőingét a Hege nevű "élő szobainasra" tette. Mondjuk úgy, fellépésig rábízta a rendezvény konferansziéjára. Majd jött egy olyan öt perc, amit igazából szívesen felednénk - hallottuk az 'Álomarcú lány' szerzőjét hangbeállni olyan szövegimpróra, aminél a szokásos "egyessss-kettesss-hármasss" is jobb lett volna. Ehelyett kaptunk egy Bükfürdő-központú közönségriasztót, aminek kábé az volt a lényege, hogy a mélyen tiszteltnek milyen jó lesz majd itt Bükfürdőn, ha ők megszólalnak, nekik meg szintén milyen jó lesz, ha csobbannak majd a termálba. Be. Hát jaj...
A tömeg persze kitartott, mert a zseniális zenész, aki mindemellett artista és jogász is, szerencsére az éneklésre és a zenélésre helyezte a hangsúlyt - profin! Az Abrakazabra zenekar által kísért LGT-tagok folyamatosan szálltak be a műsorba, amiben olyan remek dalok csendültek fel, mint a Zenevonat, a Síneken, a Szól a rádió, az Embertelen dal, a Ringasd el magad vagy éppen a már említett 'Álomarcú lány'. Más kérdés, hogy körítésként teljesen testidegennek (sic!) éreztük a szőke "álomarcú lány" vokalistát, aki ugyan esztétikus jelensége volt a produkciónak, de nekünk valahogy kilógott a "képből", a dalok üzenetéből, egyáltalán: az LGT imidzséből.
Szerencsére az autentikusság nagyobb súllyal nyomott a latba, amit a szinte örökifjúnak ható James (Karácsony János) szólói is tovább erősítettek abban a pár számban, amiben közreműködött. Jánoska (Solti János) is beszállt rövid időre a bőrt püfölni, de megmondjuk őszintén: nem volt szívderítő látni az idő múlását rajta... a dobtudás szerencsére mit sem kopott, az LGT zenevonata pedig ha nem is robogott, de tisztes gőzmozdonyként "füstízű könnyeket hullatva" haladt át egy olyan zenei korszakon, ami csupa nagybetűvel íródott a magyar könnyűzene könyvébe.
A nosztalgikus hangulatból a Kowalsky meg a Vega csapata rántotta ki a tömeget, ami - kapcsolódva az előző koncerthez és a Magyar Dal Napjának fő gondolatához - szinte beteljesítette a 'Miénk itt a tér' üzenetét: rengetegen tomboltak a bandára. A koreó is a megszokott volt: a masszív füstgép működés, a jellegzetes Kowa-guggolás és persze az a cucc, amiben felléptek egyaránt elmaradhatatlan kelléke koncertjeiknek. A tömegvonzás zenei törvénye mindenesetre érvényesült: a populáris ám igényes zene vonzotta a tömeget, aminek a receptje leginkább az, hogy Kowáék jó arányban dobják mixerükbe a dallamosságot, a közérthetőséget és néhány okosításnak szánt vezérgondolatot.
A napot a visszafogott fényben 'ázó' 30Y koncertje zárta. Szerencsére sokan gondolták azt, hogy nem "disszidálnak" el a dalnapi koncerthelyszínről, hanem flaszterhűvösön ugrálva hirdetik, hogy dalnapon az élet, élet és nem messziről szép, hanem testközelből. Lányok a nyakba, kezek a magasba, Zoli az elosztóra, power az off-ba - de a buli ettől sem dadog! Harap a hangulat, mindenkiből kiszakad 'ágyéktól szívig' egy fognyomnyi jelen, amitől 'biztos, hogy hős' lesz. Most legyen ez a lét 'mentés másként', mert másnap munka- és másnap, a főnök előtt meg mint 'riadt háziállat', bújik el mindenkiben a 'szószóró' és 'lélekrajtot' vesz a félelem.
"Van egy új történetem
Elmondjam? Kezdhetem?"
Délutáni koncertek:
Büktől Balatonszepezdig Zaporozseccel - Magyar Dal Napja délutáni koncertjei
2015.09.14. - 21:00 | Büki László 'Harlequin'
Szeptember 13-án Bükön, a fürdő parkolójában rendezték meg a Magyar Dal Napja koncertjeit, melynek délutáni programjában az Expressz együttes, a Zaporozsec, a Bin-Jip és a Pál Utcai Fiúk lépett fel.
Megnyitó:
Magyar daloktól hangos Bük - Presser Gábor nyitotta meg a Magyar Dal Napját
2015.09.13. - 13:00 | vaskarika.hu / MTI - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Egy fürdőváros idén a dalfőváros - a nyolcadik alkalommal megrendezett Magyar Dal Napja fővárosa címet idén Bük városa nyerte el. Az esemény nyitányaként a Büki Művelődési és Sportközpont Átriumában reggel 10 órakor ünnepi köszöntőt mondott Presser Gábor, a rendezvénysorozat megálmodója, Németh Sándor polgármester, valamint Vörös Imre, a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója. A megnyitón Poócza 'Nonsense' András és Ibriksz József adott elő saját dalt.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
Megkérném, hogy pontosítsa a cikkét, ugyanis "rémhíreket" kelt azzal a kijelentéssel, hogy "aki ebben a felállásban - Kowa bejelentése szerint - utoljára játszott együtt" A zenekar nem oszlik fel, nem változik meg, csak épp minden egyes koncerten elmondja Kowa, hogy ebben a felállásban csak most találkozunk így, azaz a közönség többet nem lesz ugyanilyen ugyanebben a formában. Kérném ennek a pontosítását, mert nem a legjobb reklám ez a zenekarnak. Köszönöm