Töltsd fel a szeretettartályodat! – Dr. Buda László az MMIK-ban

Képgaléria megtekintése2015.11.05. - 10:45 | Rozán Eszter - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Töltsd fel a szeretettartályodat! – Dr. Buda László az MMIK-ban

A boldogságra törekvés mindnyájunk alapvető vágya, gyakran mégsem vagyunk azok. Vajon hol rontjuk el, és mit kell tennünk érte? Erről beszélt Dr. Buda László az MMIK-ban, a Nyitott Akadémia rendezvényén.

Dr. Buda László elmondta, előadásának címe, a Hogyan bánjunk jól magunkkal talán önzőnek tűnhet, hiszen a külső szemlélő úgy gondolná, elsősorban embertársainkkal kellene jól bánnunk. Valóban az élet legszebb ajándéka, ha az ember túl tud lépni önmagán a másik javára. Ennek azonban van egy alapvető feltétele, méghozzá az, hogy rendben legyünk saját magunkkal. Csak akkor leszünk képesek tenni a másikért, ha tudjuk, hányadán állunk önmagunkkal, ha egészséges önszeretettel és önelfogadással képesek vagyunk a narcisztikus énképünket meghaladni. Ez folyamat akkor kezdődik el, amikor az ember rájön, hogy valami nagy gáz van vele. Buda László egyik kollégája például öt év pszichoterápia után jött rá erre. Szinte minden ember eljut idáig, legelőször a kamaszkor tájékán. A boldogságra törekvés az ember alapvető tulajdonsága, amit gyakran külső dolgoktól várunk el, nem gondolva arra, hogy valamilyen belső dolog megakadályozhatja azt.

Mindenkiben ott van egy boldogság vagy szeretettartály, s akkor vagyunk igazán boldogok, ha tele van. Ha üres, akkor semminek sem tudunk igazán örülni. A tartály feltöltésének négy módja van:

1. Boldogságpótlékokkal igyekszünk feltöltekezni. Ilyen az evés, ivás, önmagunk kényeztetése különböző dolgokkal.

2. Emberi kapcsolatokkal töltjük föl a tartályt. Alapvető vágyunk, hogy szeressenek, elismerjenek, bízzanak bennünk. Ezt azonban kizárólag a többi embertől való függéshez kötjük, és elszántan igyekezünk megfelelni az elvárásaiknak. Kockázatos dolog ez, és óriási belső feszültséget okoz.

3. A harmadik módja pedig az, amikor mi töltjük fel a tartályt. Ez azt jelenti, hogy megfelelő a kapcsolatunk önmagunkkal. Ezt bebizonyíthatjuk azzal, hogy képesek vagyunk egy napot eltölteni saját magunk társaságában úgy, hogy kellemesnek találjuk.

A kisgyermekek még nem képesek az önzetlenségre, ők az egocentrikus fázisban vannak. Ez teljesen természetes dolog az ő életkorukban, hiszen az életben maradásukhoz szükség van egyfajta nárcizmusra. Ez az időszak nem tart sokáig, a kisgyermek elkezd valakihez kötődni, és rájön, ahhoz, hogy megtarthassa azt a személyt, meg kell felelnie az elvárásainak. Ez a szocio(kapcsolat)centrikus szakasz. A megfelelési kényszer a korai tanulásból fakad. Például a kisgyerek látja, hogy az anyukája sír vasalás közben. Megkérdezi, hogy miért sír, mire így hangzik a válasz:

- Azért, mert te rossz vagy.

Életre szóló traumát okozhat egy ilyen mondat. A gyermek tartálya máris megsérült. Buda László az életből vett példákkal illusztrálta előadását, megismerhettük a most 9 éves kislánya, Adél történeteit. Buda László tapasztalt pszichiáterként is követ el néha hibákat apukaként. Amikor Adél nem fogadott szót, és az apai intelmek ellenére leoldotta az ujjára kötözött gázzal töltött lufit, és az felszállt a magasba, nem bírta megállni, hogy ne mondja:

- Ugye megmondtam!

A gyermekek ebben a szakaszban tanulnak meg szégyenkezni. A szégyen egy belső nyomasztó érzés, melynek hatására kialakul a belső kritikus: belülről bánt, folyamatosan őrködik, erősödik, majd végül önállósodik. A szégyennek különböző alfajtái vannak:

- tökéletességre való törekvés

- a feladat teljesítésének kényszere

- szabálykövető: a társadalmi szabályokat mindenáron be kell tartani

- önbizalom kritikus

- belső pusztító hang, amelyik azt mondja: Jobb lenne, ha nem is lennél.

Sokak számára az a boldogság, hogy állandóan megpróbálnak megfelelni, ám egy idő múlva besokallnak, és ilyenkor visszalépnek az első, az egocentrikus szakaszba, mondván, mostantól kezdve azt csinálok, amit én akarok. Az illető ettől kezdve megváltozik, abbahagyja a szerepjátszást. Buda László úgy véli, az élet nem szólhat áldozathozatalról. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy ne szolgáljunk, de a szolgálat és az áldozathozatal nem ugyanaz. Mert mit is jelent az EGO? Edge God Out, vagyis kivágni Istent magadból. Az ego az, amivel azonosulunk életünk során.

- ez az ego szeparált, mert nem hisz az összefüggésekben

- állandó hiányérzete van, folyton gyűjtöget, állandóan le akar győzni valakit

- a végesség tudatában él

- a szégyen és a belső kritikus akadályozzák a cselekedeteiben

Az önbizalomhiányra egy jó megoldás lehet, ha addig mondogatjuk magunknak, hogy szeretem és elfogadom magam, amíg el nem hisszük. A közönség is kipróbálhatta ezt a mondást. Ha megbetegszünk, elveszítjük a kapcsolatot a testünkkel. A gyógyulás felé ezért az első lépés az lehet, ha elfogadjuk újra a saját testünket, és kommunikálunk vele. Meg kell tanulnunk hálát adni a először a jóért, majd a rosszért, végül mindenért.

4. Szeretettartályunk feltöltésének negyedik módszere pedig az, ha képesek vagyunk ráhagyatkozni egy felsőbbrendű, transzcendens hatalomra.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás