Még, hogy a mélyből nincs kiút! Hollywood fenegyereke megmutatta, hogy e sablonos mondat a süllyesztőbe végzi. A pankrátor című filmben Mickey Rourke élete legnagyobb alakítását nyújtja, olyannyira, hogy az idei Oscar mezőnyben talán egyedül Clint Eastwood szállhatott volna vele versenybe a Gran Torinoban nyújtott alakításáért! De az Akadémia nem így gondolta, és az Oscar Sean Penn kezében landolt. Mickey Rourke a 80-as évek végének és a 90-es évek elejének szexszimbóluma volt. Tini lányok zöme cserélt bugyit a 9 és fél hétben nyújtott alakítása után. Majd egy film erejéig (Harley Davidson és a Marlboro Man) összeeresztették a kor másik nagy bálványával, a Miami Vice-os Don Johnsonnal. Számomra viszont az egyik legemlékezetesebb alakítását az 1986-os Angyalszív című filmben nyújtotta, ahol egy kiéget nyomozót alakított, aki megmártózik a bűn mocskában Robert de Niro ellenfeleként. 1991-ben Rourke filmes pályafutását mellőzve az ökölvívásba menekült. Sorra nyert mérkőzések, és összetört testrészek (többek között: összenyomott arccsont) jellemezték ezen időszakát. Majd alkohol és drogmámorban úszva plasztikai műtétek függője lett. A kétezres években Mickey feltámadt vala poraiból, köszönhetően Tarantino mesternek, és remekbe szabott karakterével (Marve) bosszúszomjtól fűtve domborított a halhatatlan szerelemért küzdve a Sin City egyik epizódjában.

A másik fél Darren Aronofsky, aki a Pí című szürreális filmjével kezdte pályafutását, aztán a Requiem egy álomért című örök klasszikusával bebizonyította, hogy ott van a legnagyobb rendezők között. A következő fontos Aronofksy film a Forrás, mely kitűnő látásmóddal, egyéni stílussal és vizuális megoldásokkal tarkított alkotás, ami egy több évezredet átölelő örök szerelem kibontakozását követi nyomon. Aronofsky minden eddigi alkotásán otthagyta kézjegyét, mely szinte beleégett az egész filmbe, mind a hangulatteremtés, a színész és történetvezetés, a technikai megvalósítások, a dráma, a pengeéles vágások, a szokatlan kamera beállítások és mozgások, és a hangeffektek terén is. Egyedi stílusú mesterrendező, aki jelen filmjével Mickey Rourke-ot hozza vissza az élők sorába. Egy szerep, és egy alakítás, aminek minden egyes apró mozzanata mögött ott van a színész egész élete.

A történet egy leáldozott csillagú pankrátorról szól, aki egész életében küzdelmet imitálva harcolt a napi túlélésért, és akit a közönség őrjítő buzdító zaja éltet. Randy "Kos" Ram már több, mint húsz éve megragadt a kemény rock, és a siker világában, a nyolcvanas években. Berendezkezett a ring nyújtotta magabiztosságba. A film első képkockáin, pár fekete-fehér képpel, és a háttérben az őrjöngő tömeg hangjával ismerhetjük meg Kos dicső múltját. De ami elmúlt az elmúlt. A hagyományos sportfilmektől eltekintve - ahol megismerjük a felemelkedés első lépeseitől egészen a bukásig egy sportoló életét - Aronofsky alkotása a jelenre fókuszál. Arra a jelenre, amiben hősünknek valahogy boldogulnia kell. Egy nap Randy válaszút elé kerül, teste felmondja a szolgálatot. Összeesik az öltözőben, majd szívműtéten esik át, az orvos eltiltja az életét jelentő bunyótól. Randy kiszáll a ringből, bár hátralévő élete sem kecsegtet sok jóval. És ekkor mutatkozik meg a kisember küzdelme a világ ellen. Emberi, ahogy megpróbál beilleszkedni a rohanó társadalomba, ahogy munkákat vállal, és ahogy a mindennapok sivársága elől menekül a család és a kapcsolatok eszményrendszeréhez. A maga egyszerű módján próbálja rendbe tenni kapcsolatát az elhagyott rég nem látott lányával, és szeretné elnyerni egy kiöregedő, szintén a társadalom peremére szorult vérző szívű sztriptíztáncosnő kegyeit, -Marisa Tomei szintén kiváló alakításában -aki a mindennapi megaláztatások árán tudja csak biztosítani fia életét. Mindketten prostituáltak e mocskos világban, akik a testűket áruba bocsájtva elégítik ki a normálisnak mondott emberek agresszió és szex utáni vágyait. Sorsuk szorosan összefonódik. A valóságból való kilátástalan menekülési kísérletek következtében álmok törnek darabokra, életek mennek örökre tönkre. Randy elveszve tengődik a mindennapok forgatagában, de magabiztos a ring nyújtotta kötelek között. Így választása nem meglepő.

Aronofsky dokumentarista filmnyelvet használva, megfigyel, szemlél, és hosszan követ, így festi meg egy ember tragédiáját, aki egész életében csak egyetlen dologhoz értett, és egyetlen dolgot szeretne csinálni. Egy ember küzdeni akarását, de továbblépési képtelenségét látjuk, akivel a teste, legfőképpen a szíve már nem akar vele együtt szárnyalni. Remek alakítások, bravúros rendezés, és egy kegyetlenül emberi film, amelyet minden filmbarátnak vétek lenne kihagyni. KÖTELEZŐ! 5pont

Az AGORA Savaria Filmszínház 2009. július 22-ig még vetíti a filmet.

A fim előzetese: