Gyuri bácsi zöld patikája – A bükki füvesember az Agora Savaria Filmszínházban

Képgaléria megtekintése2015.12.17. - 00:25 | Bogdán Krisztina - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Gyuri bácsi zöld patikája – A bükki füvesember az Agora Savaria Filmszínházban

A ma embere elszakadt a természettől, ösztönei eltompultak, szervezete, környezete elszennyeződött, ételei megmérgeződtek. A régiek tudták, hogy ha egy kutyának fáj a gyomra, füvet rág. Tarackbúzát, mert ösztönei elárulják neki, hogy abban talál gyógyírre. Mit tesz az ember? Beszed néhány pirulát, mely eltompítja érzékeit, megszakítva ezáltal a fájdalom helyszíne és az agy közötti kapcsolatot. Szabó Gyuri bácsi, a legendás bükki füvesember neve hazánkban ma már szinte egyet jelent a gyógynövényes gyógyítással. Egyedi receptúra alapján készült gyógyteáit egyre többen fogyasztják, nem csak gyógyulást remélve, hanem egészségmegőrzés céljából is. December 15-én, kedden, 17.00 órakor Szombathelyen, az Agora Savaria Filmszínházban találkozhattak vele azok, akik többet akartak megtudni a gyógynövényes gyógyításról, és kíváncsiak voltak rá, hogy őrizhetik meg egészségüket Gyuri bácsi speciális gyógyteának segítségével.

Itt van a jázmin, és ott van a zsálya, / gazdag a rétnek zöld patikája. / Ott van a tárkony, és itt van a mályva, / gyűjti a gyógyfüvet mind, aki látja. / Gyermekláncot, pipacsot, / bojtorjánt és tárnicsot. / Csipkebogyót, kamillát, / cickafarkot, szamócát. / Farkasalmát, iringót, / rozmaringot, borágót."

Nagy Bandó András Ezerjófű című versének sorai elevenedtek meg a Savaria mozi filmvásznán december 15-én, a bükkszentkereszti füvesember, Szabó Gyuri bácsi előadása előtt. Tavasztól őszig a bükkszentkereszti erdők és mezők kirándulói, gyógynövénygyűjtői talán éppen ezeket a Nagy Bandó-sorokat dúdolják. A kamera előtt agrármérnökök, erdőmérnökök, túravezetők vallanak a Bükk hegység gazdag növényvilágáról, a népi gyógyászat jelentőségéről, a gyógynövénytúrák felejthetetlen hangulatáról. Ők mindannyian hisznek a természet erejében és a bükki füvesember által továbbörökített ősi tudásban, mely a természet törvényszerűségeinek megfigyelésén alapul, és évezredes hagyományokon nyugszik.

Gyuri bácsi még gyermekkorában, nagyanyjától, illetve édesanyja barátnőjétől, egy bábaasszonytól tanulta a népi gyógyászat mesterségét. A füvesember áprilisban 88 éves lesz. Kicsattan az egészségtől, a szellemi frissességtől; gyógynövényeit ma is maga gyűjti, illetve termeli. A bükkszentkereszti szubalpin klíma különösen kedvező a gyógynövényeknek; minél magasabban fekszik ugyanis a tengerszint felett egy terület, annál magasabb az ott termő gyógynövények hatóanyagtartalma. A Bükkben évente 26 órával több a napsütéses órák száma, mint az ország más területein. Vétek volna nem kihasználni hát e kiváló adottságokat. Gyuri bácsi gyógyteáit, melyek egyedi receptúra alapján készülnek, egészségmegőrzés és gyógyulás céljából - egészségesek és betegek egyaránt - egyre többen fogyasztják. Tudását, a természet patikájának ismeretét, a magyar népi gyógyászatot 2013-ban a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumának részévé nyilvánították; Gyuri bácsi ennek elismeréseként minden eddigi és jelenleg is tevékenykedő füvesember nevében vehette át a Magyar Örökség Díjat.

A bükki füvesember a gyógyításnak és a tanításnak szentelte teljes életét: azt vallja, hogy tudása mindannyiunké. Családtagjai és munkatársai segítségével igyekszik minél szélesebb rétegeknek elméleti és gyakorlati tudást adni az általa ismert és alkalmazott 150 gyógynövényről. Évente tavasztól őszig gyógynövény-ismereti túrákat szerveznek, országszerte előadásokat tart a gyógyító füvekről, ezen túl pedig személyes, telefonos és internetes konzultációs lehetőségeket is kínál.

A fitoterápia, vagyis a gyógynövények alkalmazása a gyógyításban egyidős az emberiség történetével. A gyógyfüvek Isten adományai. Gyuri bácsi hisz a természet erejében. Szombathelyi előadása premierelőadás volt: a fogantatástól a születésen át a teljes életet igyekezett körüljárni; bemutatva azokat a gyógyfüveket, melyek életutunkon a betegségek megelőzésében, illetve a gyógyulásban segíthetnek minket.

Nyilvánvaló számunkra, hogy a ma embere mennyire elszakadt a természettől. Ösztönei eltompultak, szervezete, környezete elszennyeződött, ételei megmérgeződtek. A régiek tudták, hogy ha egy kutyának fáj a gyomra, füvet rág. Tarackbúzát, mert ösztönei elárulják neki, hogy abban talál gyógyírre. Mit tesz az ember? Beszed néhány pirulát, mely eltompítja érzékeit, megszakítva ezáltal a fájdalom helyszíne és az agy közötti kapcsolatot. A fájdalom nem múlik el, ott marad, de észrevétlenül. S természetesen annak oka sem tűnik el. A mai egészségipar valójában betegségipar. A fájdalomra, betegségre gyógyszer a válasza. Egy pirula, amely ugyan lehet, hogy elűz egy adott bajt, mégis nagy valószínűséggel akár több másikat is okozhat annak, aki beszedi.

Szervezetünkben születésünktől halálunkig élnek növekvő és pusztuló sejtek. Bár az öregedést megállítani, visszafordítani nem tudjuk, mégis fontos, hogy megpróbáljunk egyensúlyt teremteni e kétféle sejt között. A betegségek legfőbb ellensége mindig az erős immunrendszer. Az immunvédelem fokozása minden életkorban fontos, a születéstől kezdve a csecsemőkor végéig azonban különösen jelentős. Ha a kisgyermeknek antibiotikumot adunk, nem hagyjuk, hogy immunrendszere megerősödjön, hiszen a kórokozókat nem az immunrendszer, hanem a gyógyszer fogja elpusztítani.

A népi gyógyászat tabletták és kapszulák helyett gyógynövényeket ajánl. Isten kertjében minden betegségre megterem a gyógyír. A gyógyulás időbe telik ugyan, de a türelem, mint mindenben, ebben is meghozza eredményét.

Minden gyógyítás alapja a méregtelenítés. Nem véletlen, hogy minden vallás évi két alkalommal nagyböjtöt javasol. Gyuri bácsi a méregtelenítésre speciális teakeverékeket is ajánl. Emellett azonban nagyon fontosa a megfelelő mennyiségű (legalább napi 2,5 l) folyadék fogyasztása, valamint a napi tíz perces tudatos izzadás.

A gyógyteák fogyasztása már három éves kortól ajánlott. Persze a hangsúly mindig a megelőzésen van. Nem akkor kell elkezdeni a gyógyteák fogyasztását, amikor már baj van. Heti egy csésze gyógytea fogyasztása már jó szolgálatot tehet egy-egy betegség megelőzésében. Ha már baj van, a betegség fenyeget, akkor ajánlott a különböző teakeverékek fogyasztása, melyek azonos hatóanyagú gyógynövények keverékéből állnak, s így még hatékonyabban lépnek fel a kór elűzésében.

Gyuri bácsi a szombathelyi közönségnek is remek összefoglalót adott a leggyakoribb betegségek megelőzésére, illetve gyógyítására alkalmazható gyógynövényekről. A gyermekláncfűlevél és a mezei katáng a máj őre, de a cukorbetegség elűzője is. A mezei katáng és a cikória emésztésjavító. A diólevél, a kamilla és a cickafark gyulladáscsökkentő; ez utóbbi fogyasztása azonban férfiaknak nem javasolt. A kanadai aranyvessző a máj, az epe, a vese és a hólyag működését is szabályozza, de kiváló gyógyír a petefészekre és a méhre is. A diólevél a máj betegségeinek (hepatitis A, B, C) és a cisztáknak is félelmetes ellensége, de jó hatással van a bélrendszerre is. A nyírfalevél a vesét méregteleníti, a tejoltó galaj a teljes nyirokrendszer működését segíti. A csalán és a mezei zsurló a vese, illetve a vesén kialakuló ciszták kiváló gyógyítója. A szív legfőbb támogatója és a vérnyomás kiváló szabályozója a galagonya. Ingadozó vérnyomásra a galagonyán kívül a fehérfagyöngy is ajánlható. Az orbáncfű a gyomor erősítője: gyomorideg, gyomorhurut, savtúltengés és reflux gyógyítására egyaránt alkalmas. (Ez azonban hipericin tartalma miatt epekővel küszködőknek, vérhígítót és szívgyógyszert szedőknek nem ajánlott.) A gyomorsavtermelést a fehér akácvirág is kiválóan szabályozza. Hasmenés ellen remek gyógyszer a lósóska magja, darálva. A vérerek tisztítására a csalán, a nyirokerek tisztítására a diólevél tea a leghatásosabb. Az ízületi gyulladás ellen réti legyezőfű és fűzfakéreg egyaránt ajánlott, szalicil tartalmuk miatt azonban ezek mellett ajánlott érfalerősítő teát, erdei málnát vagy erdei szedret fogyasztani. A porckopás is gyógyítható, étkezési zselatin rendszeres fogyasztásával, illetve a kopott ízületre kenésével. A pajzsmirigy működésére a közönséges galaj, az agyalapi mirigy működésére a szurokfű hat kiválóan. A ciszta, a mióma, a méhen belüli polip, de még az endometriózis is kezelhető diólevél és cickafark tea fogyasztásával, illetve az ezekkel történő irrigálással.

Egyre gyakrabban okoz problémát a gyermekáldás elmaradása. Gyuri bácsi babaváró programja világszerte sikeres: az ő tanácsait követő meddőnek mondott házaspárok 50 %-ánál megszületett a várva várt baba. A hímivarsejt megerősítésére a füvesember zellert és a fürjtojás sárgáját, míg prosztataproblémákra kisvirágú füzikét ajánl.

Korunk egyik legfélelmetesebb betegsége a rák. Gyuri bácsi azt vallja, hogy nem a rákot kell meggyógyítani, hanem a szervezetet kell olyan szintre felhozni, hogy saját maga képes legyen elpusztítani a rákos sejteket. A rákos sejtek legfőbb ellensége a megfelelő sav-lúg bázis egyensúly, hiszen a rák csak savas közegben képes életben maradni. Antioxidánsokkal a megelőzés és a gyógyítás is lehetséges. Gyuri bácsi erre a cukormentes szilvalekvárt vagy az aszalt szilvát tartja a legalkalmasabbnak. (Fontos, hogy az antioxidánsok hő hatására aktivizálódnak; a szilvában a főzés vagy aszalás során megsokszorozódnak.) Rák esetén elengedhetetlen a cukrok és szénhidrátok kerülése; hiszen ezek a rákos sejtek legfőbb táplálékai. Kimondottan ajánlottak viszont rákban szenvedőknek a sötétzöld levelű növények valamint a gyümölcsök. A gyógynövények közül a fehér fagyöngy, a közönséges galaj, a körömvirág és a parlagfű bizonyítottan rákellenes hatású.

Gyuri bácsi ma, 87 évesen is teljesen egészséges. Időnként azonban próbára tették őt is a betegségek. Egy alkalommal, a fején megjelenő fekete foltok alapján a bőrgyógyász melanomát diagnosztizált nála. Az onkológiai beutalót azonban a füvesember nem fogadta el. És a fenyegetéstől - miszerint hat hónap múlva meg fog halni  - sem volt hajlandó megrettenni. Tinktúrát készített magának diólevélből, közönséges galajból és fehér fagyöngyből, s két és fél évig kezelte a foltokat. Mellette antioxidánsként szilvát, fekete áfonyát és paradicsomot fogyasztott. A kúra eredményes volt: a melanomás foltok leszáradtak és leestek.

Gyuri bácsi legyőzte a betegséget. Szavának hitelességét testi, szellemi frissessége mutatja. S aki eddig még nem volt róla mélységesen meggyőződve, azt most a bükkszentkereszti füvesember egészen bizonyosan meggyőzte arról, hogy bizony nem csak hogy érdemes, de nagyon fontos is az, hogy egészségtudatosan éljünk. A népi gyógyászat, Gyuri bácsi ősi tudása is erre int minket. Az Egészségügyi Világszervezet 1978-ban a népi gyógyítás hátrányos megkülönböztetését semmisnek nyilvánította. Később javasolták, hogy kezdjék el kutatni a népi gyógyításban lévő tudást, illetve kezdjék el tanítani és alkalmazni azt. Mi, magyarok szerencsések vagyunk: a népgyógyászat ősi tudása nem veszett el, őrizzük, értjük, hiszünk benne. S van közöttünk olyan, aki mindezt továbbadja. Mert „él valahol a Bükk rejtekében egy varázslatos, öreg füvesember, aki úgy ismeri a gyógynövényeket, mint ahogy ma már kevesen..."

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Csongrádi Erzsébet 2020.02.05. - 20:12
Én is a gyógynövényekben hiszek és arra teszem a voksomat én nemszedek gyógyszert csak este
egyet hogy tudjak aludni de ha találok ojan gyógynövény akár teát akkor nemszedek gyógyszert!!