"Újra a test van divatban" - AKT kiállítás nyílt a Szombathelyi Képtárban
Képgaléria megtekintése2016.02.05. - 00:10 | Rozán Eszter - Fotók: Büki László 'Harlequin'
A Szombathelyi Képtár gyűjteményéből válogatták annak a kiállításnak az anyagát, mely az Akt címet viseli. 80 művész 120 munkáját láthatjuk a képtárban, középpontjukban az emberi test áll.
AKT címmel nyílt kiállítás a Szombathelyi Képtárban, melynek anyagát a képtár saját gyűjteményéből állították össze. Tanai Ibolya kommunikációs munkatárs köszöntőjében elmondta, a rendelkezésükre álló több ezer műből válogatták ki 80 művész 120 munkáját. A képek mellett szobrokban, kisplasztikákban is gyönyörködhetnek az érdeklődők.
Dr. Vígh Károly, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum tudományos igazgatóhelyettese az „akt" szó eredetét, jelentését boncolgatta. A három betűs német szó jóval többet jelent annál, mint amit az átlagember gondolni vél. Az akt, az emberi test ábrázolása egy rendkívül gazdag világot hoz létre, az interpretáció sokféleségére ad lehetőséget. A Szombathelyi Képtár gyűjteményében nagyon sok műalkotással találkozhatunk, ám vannak köztük olyanok, melyek eddig megbújtak a raktárban, afféle „titkolt" képekként. A kiállítás remek lehetőség arra, hogy most ezek a művek is napvilágra kerüljenek. Az emberi test változatos témát nyújt a művészek számára, magába foglalja a szerelmet, az életet, de ugyanakkor megtaláljuk benne az elmúlást és a halált is, mint például Keserű Ilona képein.
Gálig Zoltán művészettörténésztől, a kiállítás kurátorától megtudtuk, 90 évvel ezelőtt a budapesti Műcsarnokban már rendeztek akt kiállítást, mely óriási sikert aratott, mintegy százezren tekintették meg. Ahogy az akkori katalógus bevezetőjében szerepel, az emberi test örök téma, mivel csak az ember tudja tökéletesen átérezni az embert. A 19. században az akt idillt, harmóniát jelentett mintegy e szavak szinonimájaként. A kiállítás forradalminak számított akkoriban, száz évre visszamenőleg tekintette át az emberi test ábrázolásait. A mostani, képtárbeli kiállítás is visszatekintés, ám hatalmas különbség látható a formai és tartalmi megjelenésben. A test már nem csupán idillt jelent, megjelenik a csúnyaság is a maga relativitásában.
Az akt latin eredetű szó, azt jelenti: a modell elmozdul. Mi a németektől vettük át. Az emberi test ábrázolását már az ókori görögöknél és rómaiaknál is megtalálhatjuk, ám érdekes módon több férfit láthatunk, mint nőt, akiket a saját védelmük érdekében lepelbe burkoltak. Sokáig folyt a vita arról, hogy a fürdőruhát viselő alakok vajon aktnak számítanak-e. A fürdőruhában való megjelenés nem akt, jóllehet volt egy korszak Magyarországon, amikor annak tartották. A középkorban az emberi test háttérbe szorult, hiányoztak hozzá az anatómiai ismeretek. Leonardo da Vinci-vel egy új korszak kezdődött el. A barokkban a nők telt, kerek formában jelentek meg a műalkotásokon, míg a rokokóban kisebbek lettek, de teltek maradtak. A szecesszióban vékonyodtak el, ilyen nőket látunk például Egon Schiele képein.
Az emberi testet szívesen jelenítették meg egyházi és világi képeken egyaránt. Kedvelt témák voltak Vénusz és Afrodité, a szabin nők elrablása, Ádám és Éva, kiűzetés a paradicsomból. A világi témáknál megjelentek a szerelmesek, a fürdőzők, a természetben való tartózkodás, de arra is van példa, hogy a felöltözött férfi mellett ott a meztelen nő. Ezek a művek nem egyszer botrányt kavartak, betiltották, vagy elkobozták őket. Erre a sorsra jutott Csók István is, aki azt mondta: rossz az, aki rosszat gondol. 1932-ben a kultuszminiszter elrendelte, hogy erkölcsi okokból a férfiakat kötőben kell ábrázolni. A művészetet azonban nem lehet gúzsba kötni, ha akar, akkor töretlenül halad a maga útján. A művészek, köztük Szőnyi István úgy válaszoltak erre, hogy tettek ugyan ruhát az alakjaikra, de azon át is látszott a meztelenségük. Női művészek is készítenek aktokat, igaz, elsősorban nőkről. A kiállítás anyagának összeállításában Cebula Anna, a képtár igazgatója is részt vett, aki a textilgyűjteményből válogatott.
A kiállításon láthatunk egy érdekes alkotást is, Horváth Judit munkáját, a címe: 4 lábon álló nő, mely nem más, mint egy ember nagyságú plüssfigura. A rengeteg mű közül csupán néhányat említünk még, Konkoly Gyula: Annia és Alix, Keserű Ilona: Dombor, Síkövek este, Bullás József: Csók, Szarka Péter: Hungry man is angry man és Futásfalvi Márton Piroska: Két akt macskával. Érdemes megnézni a kiállítást, és ne feledjük: rossz az, aki rosszat gondol.
Kapcsolódó írásunk:
Strandmitológia - Konkoly Gyula Kurátornők című tárlata a Képtárban
2015.05.04. - 21:00 | Bartkó Péter Szilveszter - Fotók: Büki László 'Harlequin'
A Szombathelyi Képtár újabban nagy teret elfoglaló textiltárlatai közé másfél héttel ezelőtt beszőtte magát Konkoly Gyula festőművész Kurátornők című kiállítása. Konkoly, a kortárs képzőművészet nagy mesterségbeli tudású alkotója az utóbbi évek terméséből összeválogatott figurális képekkel érkezett Szombathelyre. Tárlata június 7-ig látogatható.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1885 szavazat
Új hozzászólás