„Hamlet apja meghalt. Anyja két hónap után hozzámegy volt férje öccséhez. Hamlet szinte beleőrül a fájdalomba. Egy látomásban megjelenik apja szelleme, aki elmondja, hogy az új király ölte meg őt, és arra utasítja Hamletet, hogy bosszulja meg a halálát. Hamlet elhatározza, hogy megöli az új királyt, és hogy tervét titokban tartsa, elkezd őrültet színlelni. Rettegés és szorongás telepszik rá, de az őrület olyan szabadságot ad neki, hogy játék közben elveszíti a kapcsolatot a valósággal, vagy azzal, amit az "átlagos földi halandók" valóságnak gondolnak. - foglalta össze gondolatait a Hamletről Czukor Balázs rendező. 

A történelem folyamán az igényeknek és ízlésnek megfelelően formálták 

Ölbei Lívia szerint a Hamlet az irodalomtörténetben egy olyan bolygó, univerzum, melyhez foghatót nem találunk. A darab erős élményhez juttat, fantasztikus erővel rázza meg a közönséget. A Fazekas Mihály bérlet ifjú tulajdonosait teljesen magával ragadta Czukor Balázs Hamletje, s mint a későbbi beszélgetésből kiderült, sikerült értelmezniük is. Shakespeare Hamletjének nemcsak egyetlen szövege létezik, szövegek vannak egymás mellett, interpretációjuk folytonosan változik, mivel a történelem folyamán az igényeknek és ízlésnek megfelelően formálták. Száz évig Arany János fordításának bűvöletében éltünk, s most itt van Nádasdy Ádám variációja, mely egy csökkentett változat, lerántva a pózt az eredeti szövegről. Czukor Balázsnál még ez is redukálódott, ő és a dramaturg még jobban meghúzták Nádasdy Ádám szövegét, hogy az eredetiben jelen lévő "zavaró" dolgok eltűnjenek. A darabból így egy izgalmas családi dráma lett.

Skandináv thrillerhez hasonlító valódi dráma 

Czukor Balázs elmondta, a Hamletben az az izgató, hogy egy skandináv thrillerhez hasonlító valódi dráma. Megjelenik a szellem, ami önmagában egy izgató dolog, hiszen felveti a kérdést, mennyire léteznek köztünk szellemek. Czukor Hamletje rendhagyó darab, bár az eredeti terveihez képest sokat változott. Először például úgy gondolta, hogy nem lennének díszletek, és a nézők is beleszólnának. Balázs nem szereti a hagyományos színházat, nyomasztónak találja, ahogy a nézőtér elsötétedik, a közönség pedig csak ül engedelmesen egy helyben, és maguk a színészek is kiszolgáltatottak. Nem mindenki vágyik ilyen hagyományos előadásra, vannak, akik örülnek az újításnak, egy közvetlenebb megszólalásnak. Ehhez jött kapóra Hamlet figurája, aki az igazságát keresi. Kérdések tömkelegével találjuk szemben magunkat, például, hogy Hamlet valóban megőrül-e vagy sem. Maga Hamlet is kételkedik, nem biztos benne, hogy az apját Claudius tényleg megölte-e vagy sem, az új király sem vallja be, hogy gyilkos. Hamlet veszélyes figura, őrültsége különösen izgalmassá teszi. Figurája közelállónak tűnik, már csak azért is, mert az eredeti szövegben lévő hosszú monológjai itt nem szerepelnek. Mindezek ellenére az előadás nem bontja fel a szabályokat újszerű megoldásaival sem.

Czukor Balázs Hamletje előadásról előadásra változik, hozzátoldanak dolgokat, elvesznek belőle, nincs két egyforma megjelenítés, ami különlegesen érdekessé teszi. A mostani a 8. előadás volt, vagyis a 8. lépcsőfok a fejlődés útján. Balázs szeretné interaktívvá tenni, ugyanakkor mégsem. Az a jó, ha a néző megszólítva érzi magát.

Bajomi Nagy György úgy véli, nem jó, ha vegzálják a közönséget. Annak idején, amikor a darab próbáit elkezdték, az volt a tervük, hogy amikor Hamlet színházat játszik a darabban, felhívják a színpadra a nézőket. Tettek is egy kísérletet ismerősökkel, de nem működött a dolog. Az újításban, próbálkozásban mindig igyekeznek az egészséges, elfogadható határok között mozogni.

Ölbei Lívia a drámát egy felnövés-történetnek is tartja, ahol a szereplők képtelenek felnőni. A másik kuriózuma, hogy Horatio szerepét kihagyták, így maguk a nézők válnak Hamlet barátaivá. Bajomi Nagy György elmondta, hogy játszott Horatio-t Pécsen, természetesen Horatio-t megölik. A közönség soraiból két fiatal párbeszédét hallotta:

- Te, ez is meghalt?
- Mindegyik, b*meg!

Mertz Tibor két szerepet játszik, ő Claudius és Hamlet apjának szelleme is egyben. Claudius és a testvére ugyanis ikertestvérek a darabban. Vagyis a második férj olyan, mint az előző, csak jobb kiadásban. Balázs hozzátette, a második tud olyat, amit az előző nem tudott. Claudius és Gertrúd valóban szeretik egymást, Mertz Tibor ezért vallja, amit Claudius tesz, azt Gertrúdért csinálja, és nem a hatalomért.

Csonka Szilvia helyét Kiss Mari vette át a darabban. Kiss Mari úgy látja, az anya-fia reláció oda-vissza működik. A fiú az anyától örököl bizonyos tulajdonságokat, ugyanakkor a fiú jelleme is hat az anyára, sérülékennyé teszi. A színészőre mindig is sokkolóan hatott az egypetéjű ikrek látványa, különösen, ha egyforma a viseletük. A drámában az iker elmélet azt a hatást kelti, hogy ugyanazt szereti tovább, akit eddig is szeretett. Bár játszott már Nádasdy Ádám által fordított Hamletben, nem volt könnyű belecsöppennie a darabba, hiszen már bejáratott dolgokat kellett elfogadnia. Czukor Balázs abban látja a különbséget az ikrek között, hogy míg a szellem egy merev ember, aki kitartóan küzd az állam ügyeiért, addig az öccse jóval lazább. És nem szabad elfelejtkeznünk a szexuális vonzalomról sem Gertrúd és Claudius között.

Az igazi bohóc Hamlet 

Szabó Tibor a tolószékes Poloniust játssza. S hogy miért kell kerekes székben lennie? Ophelia komoly döntés előtt áll, vagy Hamletet választja, vagy az apját, akit gyerekkora óta ápol. A tolószék ezt a fizikai kapcsot erősíti apa és lánya között, mintegy hangsúlyozva a döntés fontosságát. Rosencrantz és Guildenstern bohócfigurák a darabban, bár az igazi bohóc Hamlet. Kelemen Zoltán a két figurát az untermanság apoteózisaként éli meg. A kint is vagyok bent is vagyok kettősségét jelenítik meg. Anyagi motiváció is hajtja őket tetteikben, de megőrzik kívülállóságukat. Folyamatosan lépkednek az erkölcsi lejtőn, melyet a társadalmi háttér motivál. Endrődy Krisztián szerint a társadalom primer bűneit mutatják be. Takács Lilla díszlettervező arról beszélt, hogy a nyomasztó, kiüresedett térrel Hamlet lelkiállapotát próbálta meg tükrözni.

Ölbei Lívia a Hamlet alap-toposzát, a koponyát említette, ami ebben a darabban nem jelenik meg. A játék során mégis ott van, hiszen a végén mindannyian Hamlet koponyájába kerülünk. Czukor Balázs és a színészek fiatal nézőik véleményére is kíváncsiak voltak, hiszen az ő észrevételeik is alakíthatják a darabot. Az ifjabb generáció nyitott Shakespeare és a színház iránt, különösen akkor, ha az interpretáció az ő világuk felé közelít. Czukor Balázs ezt teszi.

***

A fiatal színész-rendező Czukor Balázst a Hamletben az a probléma izgatja, hogy miként éli meg egy fiú az apja halálát, miért nem képes megbirkózni a tragédiával, hogyan lehet feldolgozni a szülő halálát, hogyan történhet az elengedés. A rendezőt az foglalkoztatja, hogy az álcázásból őrületet színlelő dán királyfi játéka, mikor és hogyan csap át valódi tébolyba.   

Czukor Hamlet előadása meghökkentően, a határokat feszegetve adaptálja az eredeti művet, modern jelmezekkel, díszlettel. A rendező és a dramaturg - Khaled-Abdo Szaida - alaposan meghúzták Nádasdy Ádám egyébként friss, élő és pontos Hamlet-fordítását. Shakespeare művét 80 percbe, egy felvonásba tömörítették, de a darab, elmondásuk szerint, így is megmaradt kerek egésznek.

A darabról itt írtunk:

Thriller a színpadon - Hamlet Czukor Balázs rendezésében a Weöres Sándor Színházban

2015.04.08. - 12:00 | Rozán Eszter - Fotók: Büki László 'Harlequin'