Az közismert, hogy az ünnepet Szent Patrik, Írország egyik védőszentje tiszteletére rendezik meg minden évben. Ez az írek egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, mely alkalomból mindenki zöldbe öltözik és iszik pár korsóval március 17-én, azon a napon, melyen a hagyomány szerint Patrik meghalt.

Túlméretezett kalap és zöld festék nélkül nincs Szent Patrik nap (MTI/EPA/Tobias Hase

Azt azonban sokan nem tudják, hogy a szín, a lóhere jelkép és a korlátlan vedelés sem volt tipikusan az ünnephez köthető egészen az 1960-as évekig. Bár úgy tartják, hogy ezen a napon mindenki egy kicsit ír és közel 80 millió ember vigad óriás kalapban és arcra festett lóheremintával, a töredékük van vele csupán tisztában, mire is isznak aznap.

Szent Patrik nem volt ír származású

A történészek szerint Patrik valahol Walesben született és római származásúak voltak a szülei. Nagyapja egy katolikus templomban volt pap és édesapja is az egyházi rend tagja volt. A kutatók szerint 16 éves korában az eredetileg Maewyn Succat néven született fiút kalózok rabolták el a családjából és hat éven át Írországban tartották fogva. Kiszabadulása után visszatért Angliába és igehirdetőnek állt, majd a nevét Patrikra változtatta.

A lóhere valójában taneszköz volt Szent Patrik számára. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A lóhere valójában taneszköz volt

A legenda szerint a Patrikot ért sorscsapás hatására tért meg Istenhez, és Jézust akarta hirdetni. Rabszolga éveiben megtanulta az ír nép nyelvét és szokásait. Évekkel kiszabadulása után felszentelt püspökként visszatért Írországba, ahol csaknem három évtizeden keresztül hirdette az igét a pogányok között. Itt jött a képbe először az ünnep szimbólumának tartott lóhere, mellyel a legenda szerint a Szentháromság tanát magyarázta az íreknek.

Zöldre festik a chicagóiak a folyót Szent Patrik nap alkalmából. Fotó: Wikimedia Commons

Amerikában nagyobb parádét tartanak ezen napon, mint Írországban

Ennek az az oka, hogy becslések szerint 34 millió amerikai vallja magát részben ír származásúnak. Bár az USA-ban március 17-e nem nemzeti ünnep, azért a nagyvárosok megadják a módját a bulizásnak. Az első Szent Patrik napi felvonulást is New York-hoz köthető, ahol 1762-től mulatságokat rendeztek Patrik halálának évfordulóján. Ehhez képest Dublinban 1931-ben, Belfastban pedig 1998-ban volt először parádé.

Az írek azonban a mai napig nem tudnak olyan nagy feneket keríteni az ünnepnek, mint chicagóiak. A város folyóját ugyanis erre a napra egy növényi alapú porfestékkel neonzöldre színezik. A nagyjából 20 ezer forintnak megfelelő összegbe kerülő festékkel a hajósok ötórányi oda-vissza hajózás után készen is vannak a Szent Patrik-napi látványossággal.

Dublinban a táncosok kékben pörögnek Szent Patrik napján rendezett ünnepi felvonuláson. Fotó: MTI/EPA/Barry Cronin

A zöld valaha kék volt

Szent Patrik színe valójában a kék volt, mindig is ilyen árnyalatú palástokban ábrázolták. A régebbi címeres zászlókon a mai napig látható a türkiz. Ahogy azonban az ünnep elvesztette a vallási alapjait és Írországot elkezdték a Zöld szigetként emlegetni, egyre inkább tért nyert magának az élénk zöld árnyalat.

Ezen a napon közel 60 évig zárva voltak a kocsmák

Az írek 1903 óta ünneplik a szenté avatott Patrikot, azonban egészen 1961-ig nem lehetett egész éjszakán át féktelenül italozni ezen a napon. Mivel az ünnep a húsvéti időszakra esett és a nemzet katolikus hagyományaihoz nem illett egy teljes napos alkoholizálás, az ünnepi étkeket kívül nem igen fogyasztottak sört az emberek. Ha akartak sem tudtak volna hajnalig vigadni, hiszen a kocsmáknak zárva kellett tartaniuk aznap. A sörkészítők nagy örömére ezt az előírást eltörölték, így napjainkban már közel 13 millió korsó fogy csak Guinnessből Szent Patrik napján.

Szent Patrik napon 13 millió korsó Guinness sör fogy világszerte. Fotó: Getty Images