Hormonköd - Hölgyeim, ezt nagyon nem kellene…

2016.04.07. - 01:30 | Kiss Ildikó Judit - Fotók: weheartit

Hormonköd - Hölgyeim, ezt nagyon nem kellene…

"A szerelem nem egy jóképű idegen, vagy valaki, aki belebolondult a farkával a fenekedbe. A szerelem első látásra nem az. Az csak az első látás." - Hogy miről beszélek? Mit nem kellene? Vetíteni! Igen, arról beszélek, amikor megismerkedtek egy férfival, és például egy vacsora vagy ital után, az első találkozó után már esküvői harangokat képzelődtök, vagy enyhébb agybetegség esetén közös nyaralásról, összeköltözésről, meg miegymásról forgattok filmet kis fejetekben. Na, ez az, amit nem kellene! Persze, akinek inge csak az vegye magára…

Természetesen, azzal az ötlettel játszadoztok, amivel akartok, - remélem senki sem maszturbál fantázia nélkül, úgy általában - de könyörgöm Hölgyeim, maradjunk meg tudatunknál. Ne jöjjön nekem most senki azzal, hogy de hát a gondolataink teremtik meg a valóságunkat, ami így is van, de ezt, nagyon de nagyon kevés ember tudja alkalmazni. Ne menjünk felsőbb szintekre, most másról beszélek. Az illúziókról amiket túlagyalsz a fejedben egyetlen randi után, arról lenne mit mondanom. A mentális maszturbálásnál van jobb is, illetve nem mindig kifizetődő túlgondolkodni a dolgokat egy lehetséges kapcsolat legelején. Ugyanis elveszted a pillanat igazi varázsát, és a találkozásban rejlő élvezetet. A valódi ízét a dolgoknak.

Kezd nagyon úgy tűnni, nem minden nő van azzal tisztában, hogy ha egy férfi elhívja mondjuk vacsorázni, az mit is gondol, mire is készül, mit is szeretne. Nem tudok mindent, de az tuti, hogy nem vár túl sokat, legalábbis érzelmi szinten nem. Nem azon agyal, hogyan térdeljen le eléd, és esküdjön örök szerelmet az egódnak. Ha már térdelésre gondol, te vagy, aki megteszi... Hidd el, maximum azt reméli, hogy jól fogja magát érezni,  és, hogy te is. Ha továbbmegy kicsit, akkor remélheti még azt, hogy ha a kémia a fejében és az izgalom a nadrágjában ficánkol az est folyamán, ráadásul egyre erősebben,  akkor le is tud fektetni, lehetőleg még aznap. Van akinek talán átfut az agyán, hogy a kaja ne legyen rossz, reméli, hogy jó éttermet választott, plusz azt, hogy nem az a fajta nő vagy, aki két salátalevél után feszeng, és kesernyés szájszagod lesz az éhgyomrodnak köszönhetően, amiért korábbi terveit viheti máshová. Körülbelül itt meg is állnak. Nem, nem azért, mert limitáltak, egyszerűek, ahogy sok nő szereti hinni, hanem mert egyszerűen CSAK jól akarják magukat érezni! Élvezni akarják az együtt töltött időt. A többire pedig, úgy gondol, hogy ‘majd meglátjuk'. De férfibarátaim megerősítettek abban, hogy első randi alkalmával soha nem gondoltak hazásságra, gyerekre, és ‘boldogan éltek, míg meg nem haltak' -ra. Csakis a randira magára gondoltak. Másnap is. Ha jó volt, jól sikerült, akkor még arra, mikor hívják fel a nőt, vagy írjanak üzenetet. Ha rossz volt, akkor pedig leginkább a semmi jutott eszükbe, egy árnyalatnyi ‘soha többé viszontlátásra' és az, van-e egy másik hölgy a láthatáron, akivel a következő remélhetőleg kellemesebb estét tölthetik.

Hölgyeim, hányan vannak olyanok köztetek, aki felhívta saját mobilját az irodából, hogy megnézze működik-e a telefonja, mert nem jött az első találkozás után az a várva várt hívás? Vagy ki hívta fel ismeretlen számról a kiszemelt szerencsétlent, azért, hogy heves szívverések közepette rárakhassa a telefont? Mindezt nem 16 évesen, hanem mondjuk harminc évesen? Ez megmosolyogtathatja a cinikusabbakat, de azért van ebben némi sajnálatra méltó görcsösség is, nem gondoljátok? Ha nem hív fel, hidd el azért van, mert épp nem akar. Nem húzta le a mobilját a klotyón a vonaton, amellyel beteg nagymamájához utazott, a következő hónapokra, ezért nem találkozhattok majd. Nem elvesztette a számod, és nem lett annyira szerelemes beléd, hogy retteg az ötlettől, hogy neked ő nem kell, ezért inkább nem is hív, mert hát a férfiak gyávák igazi érzelmekre, mint tudjuk. Ha igazán férfi az, aki szerelmes, az nem gyáva! 

Miért vannak nők, akik nem értik meg, hogy ha azt mondják neki, hogy ő gyönyörű, meghívjak pár italra, és egész jól teljesítve ágyba is viszik, mindezt ráadásul első alkalommal, az nem ér fel egy szerelmi vallomással?!

szex

Egyszer egy barátnőm, aki már túl van  harmincon, és számos férfin, (ebből kifolyólag nem is értem mi zajlik a fejében)  elmesélte, hogy megismerkedett valakivel. A valaki néhány nap múlva elvitte vacsorázni, majd egy italra hozzá. Ott ő nem tudott ellenállni, nem is akart, minden szép és jó volt, de a férfi azóta sem hívja, pedig eltelt három nap. Vad és szenvedélyes volt a szeretkezés, már az ajtóban kiderült, milyen fantasztikusan csókol, és orálisan hihetetlenül jól babrált ez a Mr. Valaki. A nyíltságot szeretem, nincs ezzel semmi baj, ha ég a vágytól, hogy elmondja, tudassa velem a részleteket, én nem állítom meg, de a következő kérdés miatt, azért sikerült kiejtenem a telefont a kezemből. "Ugye az, hogy egy férfi így, ilyen intenzíven lemegy rajtad, azt jelenti, hogy komolyan akar tőled valamit?" A válaszom, érezhetően nem igazán tetszett, de kiesett a számból, nem maradt bent, és nem is bánom, hogy őszinte legyek. "Nem édesem, szerintem maximum csak azt jelenti, hogy szereti a puncit".  

Megfigyeltem, hogy nagyon sok nő, amikor pasikról beszél, nem véleményt akar, sem hallgatóságot, hanem igazolást arra, hogy minden úgy van, ahogy képzeli. Hát nem mindig...

Persze, én is vetítettem már, én is voltam hülye eléggé ahhoz, hogy többet játsszak a fejemben, mint a valóságban. De rájöttem, hogy az élet sokkal szebb, ha egyszerűbben állok a dolgokhoz. Hölgyeim, komolyan mondom, fantasztikus érzés. Könnyed. Csak élvezni a pillanatot, egy párbeszédet, legyen az bárkivel, nemcsak a férfivel akit kívánsz, de úgy általánosságban, hátra dőlni, és odafigyelni, abba a percbe, a mostba, bele a jelenbe, nagyon jó érzés. Nem azt mondom, hogy legyetek felelőtlenek, és ne gondoljatok a jövőre, vagy urambocsá ne álmodozzatok, ha szerelmesek vagytok. Álmodozni inspiráló, és teremtő dolog is lehet. Csak azt mondom, hogy sokszor, a sok vetítés miatt, azt sem tudod, hogy valóban szerelemről beszélhetsz-e. Azt mondom, hogy sokat veszíthet az, aki nem tanulja meg, hogy nem kell a dolgokat túlbonyolítani.

Figyeljetek oda kicsit jobban magatokra. Akár utálhattok is azért, amit írtam, ti, akik magatokra vettétek, és feszül a melletek az indulattól, hogy mit képzelek én, hogy jövök én ehhez, kioktatok meg ítélkezem, mi ez a cinizmus és ellenségeskedés, mert mondjuk sérti az egótokat néhány fenti mondat, és nem veszitek észre bennük a mondandót. Tudjátok, nem azzal van a baj, ha álmodoztok, reméltek, hanem azzal, ha kapkodtok, rohantok, menthetetlenül egy idő után vártok is valamire, amit elképzeltetek, és közben pedig nem jól figyeltek. Csalódás lesz belőle. A szerelem nem egy jóképű idegen, vagy valaki, aki belebolondult a farkával a fenekedbe. A szerelem első látásra nem az. Az csak az első látás. A klikk. Kiindulópont. Az pedig, amit elképzelsz a kicsi buksidban magadnak, nem figyelve a valóság részleteire és az összképre már az első 48 órában, arról sem hiszem, hogy szerelem lenne.

Nem hiszek a szerelemben első látásra. Másodikra sem. Jól meg kell néznem azt, akivel szerelmes lehetek. Igen vele. Mert együtt akarok az lenni. Egyedül nem lehetek. Egyedül senki nem lehet szerelmes. Nem igazán! Az csak vágy, vonzalom, lángolás, álmodozás, sokszor figyelmetlenség, mohóság, kapkodás. Fellángolás. Múlandó hormonköd. Bármilyen magával ragadó is, akkor is, ha viszonzott, ugyanolyan hirtelen el is múlhat, ahogy jött. A valódi szerelemben figyelem van. Felismerés és megismerés. Tisztelet van benne. Türelem és szeretet. Olyan, ami nem szűnik meg, amely alapokat ad a szerelemnek. Törődés van a másikkal, magunkkal az együttel. Nem a végletek, a dráma és mártírkodás hadakozása. Nem külsőségeken alapszik és nem követel. Az a szerelem amelyik nem csupán fellángolás, biztos alapokra épül, nem vágyakozó fejetlenségre. Bizalom van benne, hit és erő. Nem egyik percről a másikra születik. Idő kell hozzá. A szenvedély pedig nem eléget, hanem épít, feltölt, többé tesz. Ad, nem pedig elvesz. Én ebben hiszek.

megosztom a twitter-en megosztom a facebook-on megosztom a delicious-on megosztom a startlapon megosztom a google+-on NyomtatásKüldés e-mailbenAz oldal tetejére Forrás: theworldofildiko.wordpress.com

Új hozzászólás