A gyermekáldásért mindent – A Mandragóra című komédia a Weöres Sándor Színházban

Képgaléria megtekintése2016.04.29. - 19:00 | Rozán Eszter - Fotók: Büki László 'Harlequin'

A gyermekáldásért mindent – A Mandragóra című komédia a Weöres Sándor Színházban

A nőkről úgy tartják, két dologért hajlandók bármit elkövetni, fiatalabb korukban azért, hogy ne legyen gyerekük, idősebb korukban pedig azért, hogy legyen gyerekük. Az idős Miska mester, Niccolo Machiavelli: Mandragóra című komédiájának főhőse bármit megtenne, hogy fiatal felesége trónörököst hozzon a világra. Már kész is a helyzetkomikum, plusz egy epedő szerelmessel megtetézve felhőtlen szórakozást ígér a Weöres Sándor Színház nézőinek.

Segít-e a csodaszer a gyermekáldásban, vagy inkább az ármánykodás a célravezetőbb? Netán a kettő együtt? Éljünk bármelyik korban, az emberek többsége utódot szeretne, méghozzá leginkább fiút, aki a családi nevet és vagyont továbbviszi. Így van ezzel Kálkuti Mihály, építési vállalkozó, népszerű nevén Miska mester (Jordán Tamás), a vidéki kisváros, Álmosd mindenható ura is, aki hiába kőgazdag, hiába van bájos és ifjú felesége, Luca asszony (Hartai Petra e.h.), a trónörökös csak nem akar megérkezni. Niccolo Machiavelli olasz író, filozófus, politikus, Mandragóra című darabja igazi vérbeli komédia. A reneszánsz egyik legnagyobb hatású gondolkodója öregkora küszöbén, száműzetésben írta a Mandragóra című színművét, melyet az első modern európai jellemkomédiaként tartanak számon. A szerző a művében nem antik mintákat követett, hanem saját kora visszás erkölcseit állította pellengérre.

Duró Győző dramaturg átdogozta, és mai, 21. századi magyar környezetbe helyezte a történetet, vagyis mi is saját korunk erkölcsi visszáságait láthatjuk viszont. Mi sem lehetne jellemzőbb napjaink Magyarországára, mint az, hogy Makkos Kálmán, szoftverfejlesztő mérnök (Jámbor Nándor e.h.), nem hazájában találta meg számításait, idegen földön, nevezetesen Párizsban. Siker ide vagy oda, most mégis Magyarországra készül, méghozzá egy Álmosd nevű kisvárosba. A barátja, Siró Péter (Balogh János) megpróbálja lebeszélni erről, mondván, miért cserélné fel a biztos egzisztenciáját a bizonytalanra, a szerelem azonban nagy úr. Kálmán Luca asszony, egykori gimnáziumi diáktársa kedvéért tér vissza hazájába, Luca azonban már nem egyedülálló, férje, Miska mester és anyja Szilvia asszony (Bálint Éva) őrködnek az erkölcsei felett. Na meg persze ott van a pénzsóvár, a testi örömöket nem megvető plébános is, Timót atya (Csankó Zoltán), aki magán-lelkigyakorlatán Szilvia asszonyt a szellemi táplálékon túl testi élvezetekben is részesíti. A plébános megfelelő anyagi juttatásért bármire hajlandó, így válik a gyóntatószék találkahellyé. A cél tehát Luca megszerzése. Ehhez cselre van szükség, egy jó kis összeesküvés azonban nem létezhet beavatottak nélkül, szerencsére ott van Ligeti Richárd, ügyvéd (Orosz Róbert), Miska mester jobb keze.


Egy hamisítatlan komédiához illően kitervelik tehát, hogyan verjék át Miska mestert, aki nem éppen az éles eszéről híres, és afféle őskövületként elutasítja a modern technikát, irtózik az okostelefontól, számítógéptől, Kálmán tehát nyugodtan kiadhatja magát világhírű természetgyógyásznak, aki segíteni tud az utódlási gondokon, Miska mester nem fogja leellenőrizni. A cselszövésben fontos szerepet játszik a színdarab címadó növénye, a mandragóra. A mandragóra ősidők óta a termékenység szimbóluma, előszeretettel használták afrodiziákumként. Mi sem lehet serkentőbb Luca asszony számára, mint a mandragórából készült ital. Machiavellit elsősorban híres mondásáról ismerjük, mely szerint „a cél szentesíti az eszközt", vagyis egy uralkodó csak úgy tudja megszerezni és megtartani a hatalmát, ha erősebb az ellenfeleinél, és ha ez erkölcsös módon nem megy, akkor igénybe vehet más eszközöket is. Így tesz az álmosdi kiskirály, Miska mester is, aki kíméletlenül elteszi láb alól az ellenségeit, és nem sajnál felesége megtermékenyítéséért feláldozni egy emberi életet, melyet még a plébános is jóváhagy. Mert hát hogy is áll a mérleg? Igaz ugyan, hogy meghal egy ember, de halálával megnyílik az út egy, sőt több kisgyerek világrajövetele számára. Az eredeti darabban Machiavelli kifigurázza saját hatalompolitikai tételét, ami megjelenik a Duró Győző-féle átdolgozásban is. Humoros helyzetek, dialógusok teszik a darabot élvezetessé. Komikus, ahogyan Miska mester anyukának szólítja a nála fiatalabb anyósát, vagy ahogyan a titkárnőjét magához rendeli.

A színészek játéka, a díszlet, mely Valló Péter munkája, aki egyben a darab rendezője is, plasztikussá, átélhetővé és maradandóvá teszik a darabot. A szórakozás mellett szembesülünk korunk problémáival is, a mindent átható korszelemmel, mely elől mi sem menekülhetünk.

Niccolo Machiavelli: Mandragóra

(Egy szünettel - 135 perc)

komédia két részben

Átdolgozta: Duró Győző

Szereplők:

Makkos Kálmán, szoftverfejlesztő mérnök/Jámbor Nándor e.h.

Siró Péter, a barátja, később asszisztense/Balogh János

Kálkuti Mihály, építési vállalkozó, népszerű nevén Miska mester/Jordán Tamás

Luca asszony, a felesége/Hartai Petra e.h.

Timót atya, plébános/Csankó Zoltán

Szilvia asszony, Luca édesanyja/Bálint Éva

Ligeti Richárd, ügyvéd/Orosz Róbert

Díszlet: Valló Péter

Jelmez: Benedek Mari

Zene: Melis László

Kellékes: Poór Éva

Ügyelő: Kovács Zsu

Súgó: Kisely Máté

Rendezőasszisztens: Kapornaki Rita

Rendező: Valló Péter

Bemutató: 2016. április 29. 19 óra, Márkus Emília terem

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás