Ilyen a magyar Versailles - Bemutatjuk a fertődi Esterházy-kastélyt

Képgaléria megtekintése2016.05.11. - 17:00 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Ilyen a magyar Versailles - Bemutatjuk a fertődi Esterházy-kastélyt

Fertőd leghíresebb látnivalója, Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélya az Esterházy-kastély. A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját. Mai formáját is elnyerve 1762-84 között épült barokk, rokokó és copf stílusban.

A fertődi Esterházy-kastély a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles"-nak is nevezik.

A kastélyban egy lakosztályt tart fenn az állam az Esterházy családnak, azaz jelenleg herceg Esterházy Antal számára.

A mai kastély helyén korábban az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U-alakú sarródi vadászkastély állt. A vadászkastély Süttör határában volt, területileg azonban Sarród faluhoz tartozott. 1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú kastéllyá építették át. Az új kastélyegyüttest valószínűleg Hefele Menyhért és Jacoby Miklós közösen tervezték és építették. Mire 1766-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született. Ez lett Eszterháza (ma Fertőd településrésze), amely az Esterházy-családról kapta a nevét. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában. 

Közel négymilliárd forintból újult meg az Esterházy-kastély. Elsőként a dísztermet és a zenetermet restaurálták. A már megszépült kastély belső díszudvara régi pompájában tündököl, az 1700-as évek mintájában. A kastélyegyüttes több évig tartó rekonstrukciója során a központi épületet és a kastélyparkot helyreállították, illetve a mára teljesen elpusztult operaházat újraépítették. A 2001-ben restaurált kastélykápolna Europa Nostra-díjat kapott.  A munkálatok eredményeként a barokk kertek világát idéző kertbe érkezik a kastély kovácsoltvas díszkapuján belépő látogató.

Legalább ennyire látványos az Esterházy-kastély rózsakertje - a kastély angolparkjával és az északi park patakparti területével együtt. Az Esterházy-rózsakertet IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő építtette a kastély második fénykorában, 1908-ban. A mostani helyreállítást követően pedig ismét 20 ezer rózsatő pompázhat és illatozhat a 220 méter hosszú, futórózsákkal borított, kereszt alakú rózsalugasban és környékén. A rózsakert különlegessége, hogy egyúttal génbank is lesz: a magyar nemesítésű rózsafajták eddigi legteljesebb gyűjteményeként őrzi és bemutatja többek között a nemzetközi hírű rózsanemesítő, Márk Gergely több mint 700, saját nemesítésű rózsafajtáját is.

A beruházásnak fontos része az 1906-ban kialakított angolkert helyreállítása, amelyet annak idején Anton Umlauft császári és királyi kertészeti igazgató tervezett, mégpedig úgy, hogy a park sétányain haladva egészen különleges növényekben, például mamutfenyőkben, páfrányfenyőkben, paratölgyekben és vérbükkökben gyönyörködhettek a sétálók. E parkrészben több kilométernyi sétány újult meg, az évek során kipusztult fákat és cserjéket is pótolták a szakemberek. Az angolkert különleges látványeleme a katedrálisra emlékeztető, ágaival boltozatot alkotó krími hársfasor, amelynek végén Fertőszéplak templomának képe tárul fel a sétálók előtt.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás