Amiért érdemes lesz júliusban Bükre jönni: Etno-Folk Forgatag és Aratóünnep (júl. 8-9.)

2016.07.07. - 00:30 | Büki László 'Harlequin'

Amiért érdemes lesz júliusban Bükre jönni: Etno-Folk Forgatag és Aratóünnep (júl. 8-9.)

Helyszín: Bükfürdő

Dátum: 2016.07.08 - 09.

Július második hétvégéje megadja az alaphangot Bük nyári programjaihoz. 8-án az 5. Etno-Folk Forgatagra, másnap a 26. Aratóünnepre kerül sor. Ismertetjük a részletes programokat!

Július 8.

5. Etno-Folk Forgatag

Július 8-án, pénteken ötödik alkalommal kerül megrendezésre Bükfürdőn az Etno-Folk Forgatag. Ebben az évben közreműködik a 2014-ben a World Music Charts Europe második helyéig jutó, saját meghatározása szerint magyar világi népzenét játszó Buda Folk Band, a hatvanas évek végének izgalmas pezsgését, a beat és a költészet egymásra találását bemutató Sebő együttes, a Kárpát-medencei népzenei hagyományt szabadon variáló, azt lazán és izgalmasan a jazz, a blues, a reggae és a klasszikus zene elemeihez kapcsoló Góbé zenekar, a táncházi muzsikát, történeti zenét, énekelt verseket játszó Regös együttes és Mihó Attila prímás.

Program:

17.00 Regős együttes
18.15 Góbé Zenekar
19.45 Buda Folk Band
21.30 Sebő Együttes
22.45 Mihó Attila

Gyermeksarok, Népi és ügyességi játékok, Kirakodóvásár
A belépés díjtalan!
Helyszín: Bükfürdő, Gyógy- és Élménycentrum parkolója17.00

17:00 - Regős Együttes
Az 1972-ben, Sárváron alakult amatőr népzenei együttes táncházi muzsikát, tánckísérő zenei blokkokat, történeti zenét, énekelt verseket játszik. Fennállása alatt volt a szombathelyi Ungaresca, a körmendi Béri Balog Ádám Táncegyüttes, a sárvári Néptánckör és több ausztriai, francia és belgiumi magyar tánccsoport kísérő zenekara. Az alsóőri (Unterwart) magyar táncosoknak, a Virgonc együttesnek 1983 óta muzsikálnak. A zenekar tagja az UNESCO IOV szervezetének (a Nemzetközi Népművészeti Szövetségnek). Az eddig eltelt több évtized alatt gazdag hangszerkészlettel és repertoárral vesz részt hazai és külföldi szerepléseken. Tánccsoportok kíséretében és pódiumi együttesként eddig 22 országban muzsikáltak.
Az együttes tagjai:
Kálóczi György: hegedű, brácsa, koboz, tamburica, gitár
Szabó Endre dr.: tekerőlant, citera, gitár, doromb
Nagy György: töröksípok, oboa, furulyák, duda, nagybőgő
V. Boda Judit: hegedű, brácsa
Kóta Pál: hegedű, brácsa, koboz, tamburica. nagybőgő
Boda Csaba: furulyák, klarinét, tárogató, szaxofon
Boda László: nagybőgő, dob

18.15 - Góbé Zenekar
A Góbé Zenekar 2007 őszén alakult Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola négy diákjából. A tagok jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói. A zenekar már az alakulás utáni első hónapokban bemutatkozott a Duna TV-ben, döntős lett az országos Fonó Ki-Látó tehetségkutató versenyen, és a III. Bornépek Dalai Népzenei Versenyen elnyerte a Szentendrei Szabadtéri Múzeum különdíját.

A hattagú zenekar a Kárpát-medencei népzenei hagyományt szabadon variálja, lazán és izgalmasan kapcsolja a jazz, a blues, a reggae és a klasszikus zene elemeivel. Dalaik arányérzékről, iróniáról tanúskodnak, jól kihasználják a különböző műfajokban rejlő energiákat, hangulatokat. Egyaránt otthonosan mozognak a belvárosi klubokban, táncházakban és a fesztiválokon. Produkciójuk népzenének nem elég autentikus, könnyűzenének túl folkos, s a komolyzenei hatások miatt pedig végképp besorolhatatlan. Céljuk, hogy divatba hozzák a népzenét, új és mindenki számára élvezhető formában. Két lemez dokumentálja, mindazt, amit Kiss-B. Ádám, a zenekar prímása így fogalmazott meg egy interjúban: „Legszívesebben ilyen zenét hallgattunk volna. Mivel nem találtunk ilyet, ezért megcsináltuk mi."

19.45 - Buda Folk Band
A Buda Folk Band tagjai gyerekkoruktól kezdve foglalkoznak a magyar és más kelet-európai népek zenei hagyományával. Számukra természetes az autentikus népzene jelenléte a városi kultúrában. A népzene mellé más zenei műfajokból is szívesen merítenek gondolatokat, így hozván létre egy sajátos, ugyanakkor rendkívül színes zenei vegyületet. Zenéjüket úgy nevezték el, hogy „világi" népzene, mely szójáték arra utal, hogy meggyőződésük szerint a magyar népzene már önmagában is világzene. Ezt az elképzelést olyan hangszerekkel valósítják meg, amelyek Magyarország területén nem mind őshonosak, de a Kárpát-medencében és a környező népek kultúrájában megtaláljuk őket. Ilyen például a hagyományos magyar népi hangszerek mellett, a kaval, a tambura, a koboz vagy a tangóharmonika. Más szóval a Buda Folk Band saját hangszerelésében és stílusában szólaltatja meg a magyar népzenét. Első lemezük, a Sűrű Vándor 2011-ben jelent meg. 2013 őszén jelent meg második albumuk Magyar Világi Népzene címmel, amely 2014 januárjában a World Music Charts Europe 2. helyezését érte el. Az októberi WOMEX-en mutatta be szám szerint harmadik önálló lemezének anyagát a Buda Folk Band, akik az elmúlt években már toplistás helyezésükkel és fesztiválmeghívásaikkal beírták magukat a nemzetközi világzenei elitbe. A Fonó gondozásában megjelent Saját gyűjtés c. új lemez igen erős nemzetközi mezőnyben felkerül a világ legrangosabb világzenei toplistájának, a World Music Chartsnak (WMCE) legjobb albumai közé, szám szerint a 13. helyen! A rangos listát 24 ország 50 világzenei rádiós szakemberének szavazatai alapján állítják össze és teszik közzé minden hónap 1-jén a www.wmce.de honlapon.
"A népzene természete magában hordozza az állandó változást és az egyéni önkifejezést. Mi, magyarok az első hangrögzítő eszközök megjelenésétől kezdve élen járunk saját népzenei hagyományunk gyűjtésében. Ahhoz, hogy jobban tudjunk tájékozódni benne, elengedhetetlen a még élő paraszti közösségek megismerése. Amikor az eredeti, falun játszott népzene hangfelvételek, gyűjtések formájában városi környezetbe kerül, megteremti saját maga fennmaradását, és új zenei gondolatokat ébreszt. Ezen a lemezen is ilyen dalokat, a paraszti kultúra emlékeiből a magunk stílusában értelmezett saját gyűjtésünket szeretnénk megosztani." (idézet a lemezborítóról)


21.30 - Sebő 68 - a Sebő Együttes műsora
1.
A Budapesti Műszaki Egyetem két építész hallgatója, Sebő Ferenc és Halmos Béla éjjel-nappal beadandó rajzokon dolgozik és közben rádiót hallgat. Illés, Metró, Omega, de főleg a Radio Beograd szól.
- De hát ilyet mi is tudnánk! Sebő zenét ír néhány József Attila-vershez, énekelnek, gitároznak, gyorsan sikerük lesz a kollégiumban.
2.
Az egyetem nyári ásatótáborában, Aquincumban, a baráti országokból érkezett építészhallgatók a tábortűz mellett énekelnek, igazi nemzetközi ki-mit-tud. Bolgárok, lengyelek, németek, szerbek gyönyörű népdalokat mutatnak, csak a magyarok kínlódnak, alig jut eszükbe valami.
- Ez így nem mehet tovább!

A Sebő-együttes története innentől kezdve ismert: jön az MTV Röpülj páva versenye, Berek Kati, 25. Színház, Martin György, Vikár László, az erdélyi gyűjtőutak, Tímár Sándor és a Bartók Béla Néptáncegyüttes, Kassák Klub, majd az egész táncházmozgalom.

Műsorunkban szeretnénk felidézni a hatvanas évek végének izgalmas pezsgését, a beat és a költészet egymásra találását. Bemutatjuk a folyamatot, ahogy a magyar népzene megismerése megváltoztatta városi fiatalság gondolkodását.

Ehhez segítségünkre vannak kiváló szerzőink: Horatius, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, József Attila, a kortársak közül pedig Weöres Sándor, Nagy László, Orbán Ottó, Varró Dániel és Kovács András Ferenc, az ő verseikből válogatunk.

Sebő Ferenc első dalait 1968-ban írta. Művészeti tevékenységét többek között Állami-díjjal, Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, Pro Cultura Urbis díjjal és 2012-ben a Kossuth-díjjal jutalmazták. 2014 óta a Nemzet Művésze.
Idén 68 éves.


Fotó: Perger László

22.45 - Mihó Attila
A 20 éves Mihó Attila nyerte meg a 2013 nyáron tragikus hirtelenséggel elhunyt népzenekutató, Halmos Béla emlékére rendezett kecskeméti prímásversenyt. (2013. szeptember 20-án). A ráckevei fiatalember a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, és párhuzamosan végzi a Károli Gáspár Református Egyetemet történész szakon. A fiatal prímás egy 1830-1840-ben, a németországi Szudéta-vidéken készült, több mint egymillió forintot (3600 Eurót) érő mesterhegedűt kapott fődíjként a versenyt rendező Kecskeméti Önkormányzattól.
Mihó Attila és Bandája rendszeres vendége a havonta működő Sebő Klubnak melyen a magyar táncházi muzsikát ők szolgáltatják.

Július 9.

26. Aratóünnep

A város legnagyobb múltú - kulturális értelemben is vett - hagyománya az Aratóünnep, amit hintós felvonulással, kézikaszás aratóbemutatóval, folklórműsorral és aratóbállal tesznek színessé a szervezők. Az aratóbandák a művelődési háztól vonulnak - szokás szerint - a fürdő parkolója melletti búzamezőre, ahol a kézikaszás férfiak és a marokszedő asszonyok mutatják meg, hogy a múlt század közepéig hogyan történt az aratás, a kéveszedés. 


Program:

10.00 Balogh Lajos: Büki tájszótár c. könyvének új, bővített kiadásának bemutatója
Helyszín: Büki Művelődési és Sportközpont, Könyvtár (Bük, Eötvös u. 11.)

11.00 „Arattunk" címmel fotókiállítás megnyitója - Büki László és a Trió- Tv Dunántúl munkáiból
Helyszín: Büki Művelődési és Sportközpont, Könyvtár (Bük, Eötvös u. 11.) - Atrium

15.00 Ünnepi ökumenikus istentisztelet a Katolikus templomban
16.00 Színes felvonulás hintókkal, lovas kocsikkal Bükfürdőre
17.00 Ünnepélyes megnyitó - Kézikaszás aratóbemutató
19.00 Folklórműsor - Senior Néptáncegyüttes Körmend, kísér a Tulipán Zenekar
20.30 Expressz együttes koncertje
22.15 Aratóbál - Chubby Band

Gyermeksarok - Népi és ügyességi játékok, Kirakodóvásár
Helyszín: Bükfürdő, a Gyógy- és Élménycentrum parkolója
A belépés díjtalan!

Bük nyári programjai:

Büki Nyár: etno, gasztro, rakkenroll - Itt a nyári kultúrmenetrend!

Képgaléria megtekintése2016.06.29. - 01:00 | Büki László 'Harlequin', Mészáros Vivien

Büki Nyár: etno, gasztro, rakkenroll - Itt a nyári kultúrmenetrend!

Bük nem pihen - júliusban és augusztusban rengeteg program várja a fürdővárosba látogatókat. Új helyszínen, a Rigótanya Étteremben ismertették Bük hagyományőrzés és gasztronómia köré szerveződő nyári programjai.

Új hozzászólás