A Nobel-díjas Gábor Dénes fizikus miután feltalálta a holográfiát 1947-ben úgy vélte, hogy a 21. századan már holografikus televízión nézhetjük a műsorokat.

Talán nem is tévedett nagyot, legalábbis egy magyar fejlesztőcsapat most azon dolgozik, hogy a jövendölést valóra váltsa.

A Holovízó világelső, nagyméretű, 3×2 méteres térbeli kivetítős rendszer, amivel a Holografika Kft. nagy sikert aratott Sanghajban, a csúcstechnológia fellegvárában.

„Mindenki forgatta a fejét, hogy hogyan működhet. Amikor egy 3D kép ebben a méretben szemüveg nélkül lemászik az ernyőről, annak megvan a hatása" - fogalmazott az M1 Minden Tudás című műsorában a cégvezető, Balogh Tibor.

Hozzátette: a fejlesztés megelőzte a korát, csaknem egy évtizeddel, ami nem feltétlenül szerencsés.

„Ideális esetben az ember 2-3 évvel előzi meg a korát, ez az állapot lassan közeledik" - mondta el.

Balogh Tibor szerint az új generációs 3D rendszerek megbuktak, az újak pedig 2018-2020-ra jelenhetnek meg, ekkor jöhet el a holografika ideje.

A holográfia alapja Gábor Déneshez fűződik, aki a képrögzítés olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás.

A fizikus ezt holográfiának nevezte el, két görög szó kombinációjából, amelyek annyit jelentenek, hogy "teljes" és "írás".

„A tökéletes 3D-nek majdnem olyannak kell lennie, mint a természetes látvány. Mindezt korlátozások nélkül, hogy bárhová állhassak, szabadon mozoghassak a térben, búvárszemüveg, mindenféle markerek nélkül" - fogalmazott Balogh Tibor.

Holovízió (Fotó: Holografika Kft.)

A Holovízió 3 dimenziós képét azt adott pillanatban több néző is élvezheti. A fénynyalábok újraépítik a teret, a megjeleníteni kívánt kép a képernyő előtt vagy mögött jelenik meg.

A készülék előtt a néző bárhova állhat, tehát otthon, ha egy ilyet néz majd a család, mindenki oda ül ahova akar, és mindenki más szögből láthatja azt a jelenetet amit néznek - részletezte a cégvezető.

A Holovízió fénysugarak segítségével állítja elő a térhatású képet, a képernyő különböző pontjaiból elinduló fénysugarak adott pontokban kereszteződnek. A néző nyugodtan körbejárhatja, a kiválasztott pontot mindig ugyanazon a helyen fogja látni.

További funkcióként interakcióba is léphetünk a tárgyakkal, megforgathatjuk őket, sőt akár bele is nyúlhatunk a képbe.

Nemcsak a szórakoztatóiparban lehet látványos eredményt elérni ezzel a technológiával, az oktatásban és az egészségügy területén is új távlatokat nyithat.