Lélekrétegek - Ferencz Eszter restaurátorművész tárlata Körmenden

Képgaléria megtekintése2016.08.18. - 10:30 | Büki László 'Harlequin'

Lélekrétegek - Ferencz Eszter restaurátorművész tárlata Körmenden

Augusztus 17-én Torjay Valter művészettörténész, festőművész nyitotta meg a körmendi Batthyány-kastély Városi Kiállítótermében Ferencz Eszter restaurátorművész tárlatát. Akvarell, tus és vegyes technikájú képek szemvonzó színpompája fogadta az impozáns tér látogatóit.

A körmendi Városi Kiállítóterem falain a legutóbbi 10 év esszenciája kapott helyet Ferencz Eszter munkáiból. A Savaria Múzeum restaurátorművészének tárlatára kollégák, szakmabeliek, barátok és ismerősök egyaránt eljöttek, a kiállítást pedig Torjay Valter művészettörténész, festőművész, a Művészeti Szakközépiskola tanára nyitotta meg, aki öt évet tanított a körmendi gimnáziumban, s akinek Eszter is tanítványa volt Szombathelyen.

Restaurátor és festőművész. Nagyon érdekes dolog a kettő, ugyanis - törvényszerűen - sok restaurátor kezd el (festő)művészettel foglalkozni egy idő után - indította a tárlatnyitót ezzel a kettősséggel Torjay Valter. A két hivatás össze is illik, de valahol ellentmondásban is van egymással. Ez nagyon sok merészséget s egyben buktatót rejt annak, aki mindkettőként igyekszik tevékenykedni. A művészeti pálya tulajdonképpen egy önkifejezés, ahol rákerül a vászonra, papírra, a szoborra az, amik vagyunk. Egy szabadabb jellegű intellektuális tevékenység, mely megköveteli a kreativitást. Ezzel szemben a restaurálás egészen más dolog, sokkal inkább analitikus tevékenység. Egy vázát darabról darabra kell összerakni, és a végén rendszerint hiányzik belőle egy töredék, egy darabka. Emiatt a szakma etikája szerint kell befejezni, és jelezni, hogy ilyen volt valójában, de ez már kiegészítés. Így ez már szigorúan tudományos munka, és óriási felelősséggel jár, míg a művészeti tevékenységnek a felelőssége teljesen más jellegű.

"Általában azt vettem észre, ha a restaurálók művészeti tevékenységbe fognak, nehezen tudnak elszakadni az analitikus, etikai dolgoktól, és nehezen tudnak igazán nagyívű, széles munkásságot produkálni. Egy közös vonal azonban van: mindkettő hatalmas érzékenységet igényel. Amikor egy festő-restaurátornak bele kell élnie magát egy régi mester ecsetjárásba, gondolkodásába, nem csak kémiai tudásra, fizikai tudásra, művészettörténeti tudásra, óriási rutinra van szüksége, hanem egy belső érzékenységre is. Ez az a dolog ami közös."

Eszter művészetét nézve nagyon szerencsés gondolkodás- és kifejezésmódot talált magának: ez egy kvázi absztrakt művészet. Azért kvázi, mert nagyon sok bekódolható képelem is van benne, de első ránézésre ez egy erősen elvonatkoztatott művészet, aminek megvan mind az európai, mind az Európán kívüli gyökere. Nagyon sok távol-keleti, ázsiai vonatkozása van ezeknek a képeknek.

Eszter szerelmese a japán tusfestészetnek, fametszeteknek, selyemfestészetnek, ezenkívül természetesen a kínai művészetnek. Mindezt megfigyelhetjük a sokszor erősen kötött, hosszúkás, képformátumokban, ami Európában a 19. század második felében, a szecesszió idején nagyon divatos volt. Másrészt pedig a színek finom egybeolvadásában, valamint a kalligrafikus jellegű vonalvezetésben - a sötét, gyakran fekete grafikus jelleg mellett mindig megjelenik egy nagyon finom színszőnyeg, amiben rendkívül finoman tudja az akril és akvarell egymásba játszatni a színeket.

Eszter művészetére talán az absztrakt expresszionizmus kifejezés illik a legjobban. Ez egy olyan festői mód, amely nem figurális, hanem elvonatkoztató rétegeket tár fel. Térhódítása az 50-es évekre tehető, főleg az amerikai művészetben volt erősen jelen. Ez a stílus aztán fokozatosan fejlődött egy súlyosabb művészetből egy finoman desztillált, elvonatkoztatott keleti festészetté. Eszter nagyon jól megfogta a japán grafikának a lelkét, és nagyon érdekes, ahogy különböző lelki történéseket mutat be irányvonalakkal, különböző hideg-meleg színütköztetésekkel.

A lenyűgöző, felemelő, valóban "lélekrétegeket" idéző kiállítás a Körmendi Napok alatt folyamatosan látogatható, sőt még azon is túl!

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás