A Pajtás és pajtásai - Régi fényképezőgépek Magyar Zoltán gyűjteményéből

Képgaléria megtekintése2016.08.23. - 18:00 | Büki László 'Harlequin'

A Pajtás és pajtásai - Régi fényképezőgépek Magyar Zoltán gyűjteményéből

40 éve gyűjti vasi fotósmesterek fényképezőgépeit Magyar Zoltán. A régi, redőnyös fényképezőgépektől a motoros filmtovábbítású KGB-s "kémgépen" át a Los Angeles-i olimpiára kiadott Canon-szériáig szinte minden megtalálható volt a monumentális gyűjteményben. A tárlatot Simon Attila fotográfus nyitotta meg augusztus 19-én a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum kápolnájában.

HIRDETÉS

Nekünk magyaroknak talán leginkább a Pajtás gépek juttatják eszünkbe a fotózás "hőskorát", ám azt is érdemes tudni, hogy a magyar fényképezőgép-gyártás viszonylag rövid aranyévei nagyjából a második világháborútól az ötvenes évek végéig terjedő szűk húsz esztendőre korlátozódnak, de leginkább az utolsó tíz évet tekinthetjük igazi aranykornak. 

A magyar fototechnika megkerülhetetlen neve Petzvál József. Olyannyira, hogy a nemzetközi szakirodalom is a legnagyobbak között tartja számon. Nevéhez fűződik a dupla szemlencsés (ún. binokuláris) látcső kifejlesztése, a Galilei-féle távcső és a vetőobjektívek tökéletesítése, valamint a „dialitobjektívnek" elnevezett tájképoptika, és a mai katonai reflektorok előfutárának tekinthető „tábori fényszóró" kifejlesztése.

A XIX. század második felében fellendülő hazai finommechanikai és optikai ipar nem keveset köszönhet Süss Nándornak, aki a Magyar Optikai Művek alapjait rakta le. A másik nagy cég a Gamma volt, ahol egy lelkes fejlesztőcsapat a negyvenes években kezd komolyabban foglalkozni egy saját fényképezőgép megalkotásának ötletével, és elképzelésüket tett is követi. Külsősök segítségét is igénybe veszik, így olyan prototípusok kifejlesztése válik lehetővé, mint az 1944-es Riga (RIszdorfer GAmma), vagy Kinga (KINo Gamma) távmérős modellek. A Riga Dr. Riszdorfer Ödön feltalálóval közösen készült, aki az automatikus és félautomatikus expozíció-szabályozás feltalálója, nemzetközi mércével is korszakalkotó szabadalmakkal. Találmányait elsőként az Eastman-Kodak vásárolta meg és építette fényképezőgépeibe.

Volt még egy fontos személy, Dulovits Jenő, aki a háború alatt kifejlesztett fényképezőgépötletével, a Gammával együttműködve, felírta Magyarország nevét a fényképezőgép gyártó nemzetek tablójára. A Gamma és Dulovits közös munkájának végeredménye a Duflex (DUlovits reFLEX) fényképezőgép volt, mely a világ első szemmagasságú keresővel ellátott tükörreflexes gépe. Ha csak ennyi lenne a gép érdeme, akkor is megérné a forradalmi jelzőt! Több forrás szerint azonban az ismeretlenségből feltűnő magyar fényképezőgépipar első mérföldköve az összes akkori csúcsmodellt évekkel megelőzte! Az egyedi formaterv modell mind a mai napig az ipari formatervezők hivatkozási alapja! A Duflex évtizedek óta a nemzetközi és hazai gyűjtők ritka és nagyon értékes darabja (a Magyar-gyűjteményben is megtalálható volt!).

Az ötvenes évek első felére, a MOM-nál is beértek a fejlesztések eredményei, és szép sorjában jelentek meg az általuk fejlesztett új fényképezőgépek. Az első modell azonban még külső fejlesztés, a Magyar Optikai Kutatólaboratórium, azon belül is Szabó Sándor munkája. A csúcsot a Mometta sorozat jelentette, legnagyobb modellje a Mometta III., aminek már cserélhető volt az objektívje és vakuszinkronos csatlakozóval is rendelkezett - magyarul az exponáló gombbal a vakut is működtetni lehetett!  

Amit a Pajtás gépről feltétlenül tudni kell, hogy a szerkezetet 1953-ban dobta a nem kifejezetten szabad piacra a Fővárosi Finommechanikai Vállalat. Megjelenése szenzáció volt, annyira, hogy a Szabad Nép '53 novemberében első oldalon lelkendezett érte, kidomborítva, hogy egy évvel később már 25 ezer darab készül belőle. Úgy is lett. A Pajtás név ismerősen csenghet, ami nem csoda, hiszen ez volt a leghosszabb ideig, legnagyobb mennyiségben előállított magyar fényképezőgép: 1955 és 1961 között 170 ezer darabot készített belőle a Gamma művek és a Finommechanikai Vállalat.

A gép tokkal-csavarral együtt egészen pontosan 221 forint 54 fillérbe került, ami ugyan 1954-ben legalább háromheti fizetés volt a gyárban, megjegyzendő viszont, hogy egy hasonló tudású gépért a Pajtás megjelenéséig hónapokig kellett gürizni. Érdekes adalék: tervezői továbbfejlesztették, és 1956-ban Superbox néven szabadalmaztatták is a jobbított Pajtást. A szériatermelés azonban, ki tudja miért, sosem indult be. (Forrás: Fejér Zoltán, internet)

A tárlat szeptember közepéig látogatható a múzeum nyitvatartási idejében!

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás