Tudomány nélkül nem juthatunk előbbre – 175 éves a TIT

Képgaléria megtekintése2016.09.09. - 00:20 | Rozán Eszter

Tudomány nélkül nem juthatunk előbbre – 175 éves a TIT

175 éves a TIT. A Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület ünnepélyes ülésén régi és mostani TIT-esek, folyóirat szerkesztők, tudósok, a tudományok és a kultúra aktív művelői ünnepelték együtt a Tóvendéglőben a jeles évfordulót. Az ünneplés során az előadások sem maradhattak el.

Idén ünnepli 175. születésnapját a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület ünnepélyes üléssel ünnepelte meg a neves alkalmat. Dr. Hámori József, a TIT elnöke köszöntő beszédében elmondta, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat története egészen 1841-ig nyúlik vissza. Ekkor már javában benne jártunk a reformkorban, mely az ország és a nemzet életét jelentős mértékben meghatározta, s mely nemcsak az írók és költők mozgalma volt, hanem egyben közgazdasági mozgalom is. Akkoriban ritkaságnak számított egy természettudományos egyesület. A közgondolkodás úgy vélte, a tudomány a tudósokra tartozik, akik szobájuk mélyén ücsörögve elmélkednek, esetleg publikálják az eredményeiket, se nincs kapcsolatuk a hétköznapi emberrel. Bugát Pál orvos, egyetemi tanár vetette fel a gondolatot, hogy mi lenne, ha rendszeresen tartanának összejöveteleket, amelyekre neves tudósokat hívnának meg, kiadványokat szerkesztenének, vándorgyűléseket tartanának, egyszóval ismeretterjesztéssel foglalkoznának. Hámori József azt is megindokolta, hogy miért pont Szombathelyen tartják az ünnepélyes ülést. Városunk a kultúra városa, nemcsak a színház és az irodalom virágzik itt, hanem egyetemi város is. Szombathely fontos feladatának tartja a kultúra művelését és átadását.


Dr. Puskás Tivadar, Szombathely MJV polgármestere megemlítette, hogy a TIT az ország legrégebbi civil szervezete. Nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a szervezet korábbi elnökei és a mostani elnöke városunkat szemelték ki arra, hogy beszédet tartsanak. 1841-ben nem csupán a TIT, pontosabban az elődjének, a Magyar Természettudományi Társulat megalakulását ünnepeljük, hanem a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek létrejöttét is, mely Bene Ferenc orvossebész nevéhez fűződik, de tevékenyen részt vett benne Bugát Pál is. Valójában e közben jött a természettudományi Társulat alapításának gondolata. Méltán lehetünk büszkék az ország 3. legnagyobb székesegyházára, ahol 3 ízben is Foucault-féle ingakísérletre került sor. Az első 1880-ban zajlott, majd 2010-ben és 14-ben megismételték. Arra is büszkék lehetünk, hogy a városban mindig tudós és gondolkodó emberek laktak, illetve fordultak meg. A polgármester kedvenc folyóirata volt kisgyermekként az Élet és Tudomány. Az apja azt mondta, tudomány nélkül az ember sehová nem jut az életben.


Dr. Balázsy Péter megyei jegyző a Vasi TIT szerepéről beszélt. Elégedettségét fejezte ki, hogy a legkisebb településekre is eljutnak az ismeretterjesztő előadások. Nagy esemény a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem, melyet az önkormányzat teljes mellszélességgel támogat. A jövőben is pártolni szeretnék az eseményeket, az élethosszig való tanulás is erre kötelez.

Dr. Kovács Györgyi, a Szombathelyi Járási Hivatal vezetője úgy tartja, a műveltség a legnagyobb eszköz ahhoz, hogy tájékozódjunk a világ dolgaiban. A műveltség tartalmassá teszi az életünket, ugyanakkor erőfeszítést igényel. A TIT neve mára fogalommá vált, igény van rá, az emberek megkedvelték.

Dr. Czetter Ibolya, a Vas Megyei TIT Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a 21. században másképp vélekedünk a tudásról, mint a TIT megalakulásakor. 175 évvel ezelőtt még az volt a cél, hogy a kor legújabb tudományos felfedezéseit átadják, idővel azonban csökkent ennek a becsülete. Leszögezte, a TIT az egyetlen szervezet, mely az értelmiség egészét felöleli. A nagyformátumú személyiségek mindig az ügy mellett álltak. TIT-esnek lenni életforma, tartást, értékmegőrzést jelent. A Dalai láma azt mondta: oszd meg a tudásodat, hogy halhatatlan légy! Ez pedig csakis a megye, a város és a helyi értelmiség támogatásával működik.


A protokoll megnyitókat előadások követték. Hámori József az agyi aszimmetriákat mutatta be. Arisztotelész azt mondta: az a szép, ami szimmetrikus. Lehet, hogy valóban szép, de az evolúció szempontjából nem hasznos. Goethe szerint az evolúciós fejlődés csak aszimmetriából jöhet létre. Az emberi agy nem szimmetrikus. Az aszimmetria a jobb kezesség kialakulásával kezdődött. A beszédközpontunk a bal agyféltekében található, a Broca-terület, a Wernicke-terület, és a bal oldali alsó fali lebeny vesz részt benne. A beszédkészség független a bal és jobb kezességtől. A teniszben és a vívásban kimondottan előny, ha valaki bal kezes, sokkal gyorsabban képes meghozni a döntéseit. Szemléletes ábrán ismerkedhettünk meg a bal és a jobb agyfélteke funkciójával. A bal agyféltekében van a beszéd, a számolás, az írás, az olvasás, a gondolkodás és a jobb kéz irányításának központja. A jobb agyfélteke felelős a zenei hallásért, térbeli látásért, művészetért, tehetségért, kreativitásért, és a bal kézért. A két félteke alakítja ki együtt az ember személyiségét.


Tőkéczki Lászó, a TIT alelnöke, a Valóság főszerkesztője az anyanyelv és a nyelvek hatásáról beszélt. A régi latin helyét ma az angol foglalja el. Ez bizonyos fokú igazságtalanságosságot von maga után, hiszen az angol anyanyelvűek előnyt élveznek. Ugyanakkor ez az angol anyanyelvűekre nézve is hátrányos lehet, mert egyszerűsödik a nyelvük. A tudomány szintjén viszont elitizálódik a nyelv, a társadalom azonban lumpenizálódik, képtelenek meglátni a logikai összefüggésrendszert, ami nélkül viszont nem ismerhető meg a világ. További előadások is elhangzottak, melyek lényege, a tudásra szükségünk van, nélküle teljesen más lenne a világ.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás