Négykezes a szerelemért - Szilárdi Béla: Fakuló hajnalpír című drámájának felolvasószínháza a Weöres Sándor Színházban

2016.09.27. - 00:20 | Rozán Eszter - Fotó: Mészáros Zsolt/Weöres Sándor Színház

Négykezes a szerelemért - Szilárdi Béla: Fakuló hajnalpír című drámájának felolvasószínháza a Weöres Sándor Színházban

Törőcsik Mari és Jordán Tamás, Friedrich Nietzsche és Cosima – hívószavak, melyek hatalmas közönséget vonzottak Szilárdi Béla: Fakuló hajnalpír című drámájának felolvasószínházára a Weöres Sándor Színházban. A két színész bebizonyította, a felolvasás is lehet izgalmas.

Törőcsik Mari örök, művészete áthatol korokon és nemzedékeken. Rengetegen voltak kíváncsiak Szilárdi Béla: Fakuló hajnalpír című felolvasószínházára, a teltház, a pótszékek, a lépcsőn üldögélők - mindez önmagáért beszélt. Ahogy kifelé menet az egyik néző megjegyezte, Törőcsik Mari a legnagyobb kortárs színészek egyike. A művésznő nemsokára betölti 81. évét, mégis dinamikusan, élettel teli gesztusokkal olvasta fel Szilárdi Béla drámáját. Jordán Tamással felejthetetlen párost alkottak. Akadtak a közönség soraiban olyanok is, akik az előadás előtt féltek egy kicsit, attól tartva, hogy a felolvasás unalmas lesz, az első néhány perc után azonban kellemesen csalódtak, mert a két színész plasztikus játéka életre keltette Szilárdi szövegét. Az előadás előtt Szilárdi mondott néhány szót a drámáról, ám a függöny mögül már kihallatszott Törőcsik Mari izgatott készülődése.

A darab középpontjában Friedrich Nietzsche áll, akárcsak Szilárdi a Láma köpése című drámájában, illetve az Ecset és kalapácsban. A Fakuló hajnalpír a trilógia 3. része, 1888-ban, Wágner halála után 5 évvel játszódik, amikor Nietzsche meglátogatja az özvegyet. Ekkor Nietzsche 44 éves, elméjében a bomlás már megkezdődött. A Wagner-családhoz kettős szerelem fűzte, szerelmes volt Wágnerbe, ugyanakkor Cosimába is. Cosima nem csupán Wagner felesége, hanem Liszt Ferenc törvénytelen lánya is (születéskori neve: Francesca Gaetana Cosima Liszt), a zeneszerző és zongoraművésznek Marie d'Agoult-val való kapcsolatából született.

Ahogy a dialógusból is kiderül, Cosimának nem volt könnyű élete, már gyermekkorában is magányosnak érezte magát. Az első házassága nem sikerült, Hans von Bülow zongoraművész és karmester mellett boldogtalan volt, nőiessége nem igazán tudott kibontakozni. Wagner társaként jött rá először, hogy ő igazi, kívánatos nő. Mindez azonban rengeteg vívódást és önmarcangolást okozott, hiszen elhagyta Bülow-t Wagner kedvéért, vagyis házasságtörővé vált. Nietzsche jelenlétében először a sértett özvegy pózát veszi fel - a filozófus már jó ideje elhanyagolta ­-, de megjelenik a gyengédségre éhes asszony is. Törőcsik Mari mindezt remek átéléssel adta elő, a szavak, a hangsúlyozás, a gesztusok egy sokat megélt asszony gondolatait tükrözték. Jordán Tamásban méltó partnerre lelt, kettejük dialógusától szinte szikrázott a levegő.


Nietzschéről rengeteg tanulmány született, egy német kutató szerint mintegy tizenegyezer, de arról nem szól a fáma, hogy vajon mennyi ideig tartana mindezt elolvasni. Szilárdi trilógiája hozzásegít ahhoz, hogy jobban megértsük a filozófust, az emberekkel való kapcsolatát, gondolatait. Nietzsche és Cosima párbeszéde természetesen csak fikció, de miért ne hangozhatott volna el a valóságban is? Mindkettőjüket összekötötte a zene, a zene iránti szeretet, és Wagner. Cosima 24 évvel volt fiatalabb Wagnernél, és 7 évvel idősebb Nietzschénél. Wagnert Itáliában, Velencében érte a halál, a huszonnyolc szobás Palazzo Vendramin-Calergiben.

Nietzsche és Cosima gondolatai Wagner körül járnak, múltjukat elemzik, keserédes humorral átszőtt beszélgetésük néha nevetésre készteti a közönséget, máskor könnyeket csal ki belőlük. Aztán Wagner már-már óriássá szőtt alakja terhessé válik, és Cosima joggal kérdezi, hát Nietzsche csak róla tud beszélni? És hol van ő, Cosima? Ettől kezdve bizalmassá válnak egymás iránt, és kibontakozik egy lehetséges szerelem képe, egy utolsó fellángolás víziója. Nietzsche állapota, személyisége azonban képtelenné teszi a döntésre. Marad a kettejük által megszólaltatott négykezes, a beteljesítetlen szerelem mementójaként. Szilárdi Cosima szerepét Törcsik Marinak írta, Nietzsche szerepét pedig Jordán Tamásnak. A művésznő hálásan és meghatottan fogadta a közönség rajongását, ráadásként egy pajkos dalt is elénekelt, melyet 12 éves korában Egerben, az angolkisasszonyoknál adott elő.

Új hozzászólás