Könyvajánló: a' la carte közgazdaságtan ínyenceknek

2016.10.04. - 00:20 | Antal Ádám - Fotók: internet

Könyvajánló: a' la carte közgazdaságtan ínyenceknek

Kétségtelenül könnyebb kézzel enni, mint késsel-villával. Ennek ellenére mégis teszünk egy kísérletet az amúgy nem túl olvasóbarát közgazdaságtan népszerűsítésére.

Az 1890-es évek végére a közgazdaságtan egy kiforrott egzakt, pozitivista tudományként jelent meg a kutatásokban és a közéletben egyaránt. A monetarizmus és a neoklasszikus közgazdaságtan termékeny fúziójából az 1970-es évek végén létrejött az úgynevezett újklasszikus iskola. Innentől fogva a szakma legnagyobbjai főként ezekből a dogmákból táplálkoztak és állandó hivatkozási alapot képeztek az ekkor megtanult doktrínák. A 21. század jelentős problémái, mint a társadalmi szegregáció, az egyre jelentősebb jövedelemegyenlőtlenség, a jólléti államok dilemmái és a növekvő szegénység azonban egyre több szakembert új utak keresésére ösztönöztek. Az alábbi írásban bemutatunk két modern gondolkodású és a fősodortól eltérő ugyanakkor figyelemreméltó könyvet. Unalmas estékre, hétvégére.  

Thomas Piketty - A Tőke a 21. században

Velejéig hatoló sikert aratott a szakmában és nagyközönség soraiban is a francia közgazdász immáron magyarul is olvasható könyve. Thomas Piketty egy közel 700 oldalas értekezésben vet fel olyan kardinális paradigmákat, amivel igencsak képes megosztani a jelenlegi közgazdász társadalmat.  A klasszikus francia értelmiségi családból származó gazdasági szakértő korábban is számos pikírt és a mainstream vonaltól eltérő publikációt hozott napvilágra, a Tőke a 21. században könyve azonban egy jól és könnyen érhető rendszerbe foglalja mindezt. 

A többek között a londoni School of Economics doktorijával is rendelkező tanár és publicista nem kevesebbet állít, mint hogy a jelenlegi gazdasági szisztéma tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket és a kevesek hatalmát a sokak felett. Piketty szerint a tőke nem fogja megmenteni a világot, fals tehát az a kapitalista nézet, hogy a gazdasági jóllét exportálható a világ minden pontjára.  A klasszikus modell továbbgondolását számos társadalmi és gazdasági példával illusztrálja, és próbálja megmagyarázni azt a kétségbeejtő folyamatot, miszerint a gazdagok egyre gazdagabbak a szegényebbek pedig egyre nincstelenebbek maradnak.  Az Egyesül Államokban a háztartások alig 5%-a bír a vagyon többségével ez az arány pedig valamennyi fejlett társadalomban jelen van, hovatovább szűkülni is fog.  

Piketty nem kevesebbet állít, minthogy a társadalmi egyenlőtlenség növekedni fog, annál is, inkább mert a vagyonból származó jövedelem mértéke meghaladja a gazdasági növekedés mértékét. A „nyugatinak" számító társadalmakban évtizedekre visszamenőleg ezt a folyamatot elemzi.  A világszenzációnak számító könyv, meghaladja a korszellemet és a közgazdászok általi fősodortól bizonyos szempontokból jelentősen eltér.  A könyv erénye, hogy nem pusztán csak a szakma számára olvasható, hanem a hétköznapi emberek is könnyen forgathatják. Izgalmas, érdekes és tényszerűségeken alapul.  Vannak közgazdászok akik szeretik, vannak akik kevésbé. Néhányak szerint pedig egyenesen jelentős lépés az európai közgazdaságtanban. Aki olvasni szeretne az Európai Unióról, a 21. század gazdasági dilemmáiról, a tőkésrendszer társadalmi vetületeiről, a szupranacionális nemzetekről és a demokratikus kapitalizmusról, a centrum és a periféria közötti divergenciáról, a szociálpolitikáról ne habozzon rávetődni a könyvre. Megéri.

Tomáš Sedláček- A Jó és a Rossz Közgazdaságtana

A cseh Sedlacek könyve kétségtelenül kitörölhetetlen az elmúlt időszak sláger irományai közül, már ami a közgazdaságtant illeti.  A szakterületet gyakran, mint a matematikai számok és statisztikák világát jellemzik, holott a gazdaságtan ennél jóval szélesebb palettán játszik: többek között megjelennek kulturális, történelmi, földrajzi és szociológiai vonások is benne. A Jó és a Rossz Közgazdaságtana éppen ezekre a vizekre evez, az emberiség történetének egyes kulturális mélyvonatkozásaiból keresi a választ a közgazdasági gondolkodás dilemmáira az ókortól egészen napjainkig.

Václav Havel elnök néhai tanácsadója persze nem égeti takaréklángon a csontig furakodó megállapításokat sem: néhol kiszínezi, néhol átrajzolja a hagyományos fővonal elméleti doktrínáit. Sedlacek számára a civilizációk tanulmányozása sokkal több jelentőséggel bír, mint holmi matematikai egyenletekbe vetett féktelen meggyőződés.  Számba veszi a közgazdaságtan alapjául szolgáló hiedelmeket, mítoszokat, legendákat és civilizációs termékeket.  A vallásban és a filozófiában is keresi a modern gondolkodás alapjait, a jelenlegi gazdasági teoretikákat.

Az egykori tanácsadó gyakran az ideológiai tényezőket használja a gazdasági jelenségek értelmezésére.  Érdekes konklúzió a könyvben, hogy maguk a GDP-adatok sem tekinthetők egzakt számoknak, hiszen ezek és a gazdasági modellek önmagukban képlékenyek.  A szerző regénye nem csak szülőhazájában, hanem egész Európában egy veretes bestseller lett és azok számára akik irtóznak a merev, száraz gazdasági könyvektől igazi paradicsomként tekinthetnek a kötetre. Olvasmányos és könnyen érhető mivolta mellett kellően progresszív, és ami fontos: elgondolkodtat. Elgondolkodtat, hogy mi is közgazdasági világunk igazi mozgatórúgója.

Új hozzászólás