Csengetett, my Lord? - a Cromwell utolsó premierje

Képgaléria megtekintése2009.08.30. - 16:00 | vaskarika.hu

Csengetett, my Lord? - a Cromwell utolsó premierje

Állítólag Isten annyira nem állja az angolokat, hogy egy szigetre száműzte őket. Szerencsére a Csengetett, my Lord? 26 részes brit sorozat átúszta a La Manche csatornát, így megismerhetjük az arisztokrácia, valamint az „alsóbb” osztályok szembenállását és összefonódását. A Cromwell Ifjúsági Színtársulat utolsó premierjén jártunk!

Több mint húsz éve kezdte el gyártani a tipikusan brit, századeleji sztorit a BBC. Ez lett az alapja a Cromwell Ifjúsági Színtársulat utolsó bemutatójának, amellyel keretbe foglalták ötéves munkásságukat, hiszen első darabjuk is abszurd humorú volt (Meleg helyzet). Utolsó? Igen, bár volt már néhány utolsó a társulat életében, ezúttal azonban komolynak tűnik a záróakkord. A hétfői sajtótájékoztatón várhatóan megtudjuk a szakadás okait.

Ki nem hagytam volna a premiert, vonzott a társulat lelkes játéka és az angol humor is. Az eddigi bemutatók során szinte tökéletesnek éreztem a szereposztást, ezúttal is mindenkire pontosan illett a megformált karakter. Az eddigi két nagyágyú, Horváth Soma és Csukovits Balázs most kissé háttérbe szorult, hiányzott Soma erőteljes karaktere és Csuki édes esetlensége. Tudatosan nem vállaltak főszerepet, most Ivy, vagyis Korponay Zsófia - aki egyben a Voler Mouche tehetséges énekesnője - vitte a hátán az darabot. Hangja, tartása, mozdulatai és gesztusai mind-mind a filmbeli, ügyetlen és naiv cselédlányra emlékeztettek. Prisznyák Benjámin kiemelkedőt alkotott Teddy bőrébe bújva, ez volt a hozzá leginkább illő szerep az eddig látottak közül. Nem próbált görcsösen ragaszkodni az eredeti karakterhez, hozta saját magát, természetesen és könnyedén. Lady Levender vagyis Hajmási Petra egy szenilis nagyit formált meg, aki az emeleti szobában lakik. Mindent hozzávág szegény Ivy-hoz és a papagájával társalog naphosszat. A színpadi díszlet is ennek megfelelően emeletes volt - briliáns megoldás.


A társulat a színpad teljes szélességét kihasználták a darabhoz, hol a jobb, hol a bal, hol a középső traktus történéseit megvilágítva. A jelenetek gyakran változó helyszínét gördülékenyen megoldotta a csapat, a sok kis apró történet közti pár másodperces szünetekben pedig lehetett a poénokat "emészteni". 

A szövegkönyv gazdagon tartalmazta azokat az időtálló idézeteket, amelyek a gerincét adták néhány szituációnak. „Az finom lesz" - hangzik el gyakran, amikor Mabel, a mosogatónő kap néhány maradék falatot a nagydarab Mrs. Liptontól.

Nem könnyű egy TV-sorozat szereplőit megformálni a színpadon, hiszen a tévében hétről-hétre kerülünk közelebb az egyes karakterekhez. A látottak után azért maradt némi hiányérzetem, ugyanis ha nem ismertem volna a szereplőket, nem biztos, hogy tisztában lettem volna a figurákkal és viszonyaikkal.

Sajnálhatjuk, hogy a néhai Sportházat utoljára töltötte meg a Cromwell és lelkes közönsége. Talán láthatjuk még őket, mert a tehetséget eltékozolni vagy elfojtani nagyobb "bűn", mint a színházi sokszínűséget felszámoló, kultúraközpontosító törekvés igájába beletörődve fejet hajtani...

A Cromwell Ifjúsági Színtársulat 14. (egyben utolsó) premierjének "témája" a társadalmi különbségeket, azon belül az 1920-as évekbeli Angliai "osztálykülönbségeket" mutatja be. Színhely: egy Londoni úri ház. Szereplők: egy különcökből álló arisztokrata család tagjai és nem kevésbé különcökből verbuválódott személyzetük. Az "emeletiek", és az "alagsoriak". A fentiek azok, akik csengetnek, a lentiek azok, akiknek csengetnek. Társadalmi különbségeik ellenére életük szorosan - néha túlságosan is szorosan - összefonódik. Olyannyira, hogy néha nem is lehet megállapítani,hogy a ház ura , vagy a lakáj irányítja-e a házat. Olykor bizony nagyon hasonlóan fest az élet fent és lent....
A Cromwell azért is választotta ezt a darabot utolsó bemutatójának,hogy visszatérjen eredeti műfajához: az angol abszurd humorhoz. A történet érdekessége pedig az,hogy izgalmas és egyben humoros betekintést enged egy angol arisztokrata ház életébe, 2 felvonáson keresztül anélkül,hogy lenne történet... Szívből ajánlom minden kedves szombathelyinek darabunkat, amely egy humoros, szórakoztató estét kínál mindazoknak akik megtekintik társulatunk "búcsúzó" előadását!

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Prisznyák Benjámin 2009.08.30. - 19:24
Köszönöm:
Prisznyák Benjámin
Cromwell 2009.08.30. - 21:41
Nagyon jó lett a cikk,csak annyit ,hogy a Cromwell első bemutatója 2004-ben volt és az volt a címe,hogy: "Egy általános iskola mindennapjai"