Mi már láttuk Tarantino új filmjét - A szokásos szokatlan megoldások alkotása
2009.09.02. - 10:00 | Kálmán Vivien
Már látható a mozikban Quentin Tarantino legújabb filmje, a Becstelen Brigantyk. A művet zsidóvadászat, nácigyűlölet és bosszú jellemzi. Aki nem ismeri Tarantinót, annak valószínűleg elsőre egy újabb holokauszt-film vagy világháborús feldolgozás jut az eszébe. De ez más!
A film
A történet a II. világháború idején, a franciaországi német megszállás alatt játszódik. A film a főellenséggel indít (Christoph Waltz, azaz Landa ezredes személyében) - érdekes, hogy a főgonosz nem Hitler, hanem a „Zsidóvadász", Landa - aki Shosanna családját a lány szeme láttára gyilkolja meg. Így kezdődik a nő sorsának bemutatása. Egyébként a lány az egyik fő cselekményszál elindítója. A másik, egyben legfontosabb része a történetnek a Brigantyk csoportja: a náci katonákat ölik, sorra gyűjtik be a skalpokat. Ők azok, akik végezni akarnak az összes német fegyveressel, ugyanúgy, mint Shosanna, akivel a film végén fonódik össze a történetük. (A végén persze minden szál egybefut, azonban egy kis csavart is rejteget a film.)
A szereplők
A Brigantyk vezetője Aldo Raine hadnagy, akit Brad Pitt játszik. Furcsa, de talán az ő alakítása a leggyengébb a filmben. A főszereplők közül (Soshanna, Landa, Aldo) a legkiemelkedőbb a Landa ezredes megformálója, fantasztikus színészi teljesítményt láthatunk. A karaktere egy magabiztos, fifikás, cinikus, mégsem tipikus hadnagyi szerep az övé. Sokszor kizökken ebből a sémából, megnevettet, de nem saját maga karikatúrája. A főhősnő, Shosanna egy vékony, törékeny hölgy kívülről, de a filmben teljen más: bosszúálló, eltökélt nő. A mellékszereplők mind hozzájárulnak a film sikeréhez. Ők teszik kerekké a történetet.
A film szerkezete, esztétikai megoldások
Tarantino hozza a megszokott szerkezeti elemeket, ilyen például a fejezetekre tagolás. Bevált módszer ez, gondoljunk csak a nagy sikerű Ponyvaregényre vagy a Kill Billre. Ezek a fejezetek hozzájárulnak ahhoz, hogy könnyebben megértsük a történetet, az egyes fejezetek bemutatják a szereplőket, életük alakulását (majd a vége felé mindenki mindenkivel összekapcsolódik). Különösen fontos ez, hiszen két és fél órás filmről van szó. Talán pont ezért az időrend is folyamatos, minden egymás után történik, nem tekintget a múltba vagy a jövőbe.
A film rendezője kedveli a különleges képi változásokat, például a fekete- fehér és színes képek váltakoztatását. Ebben a moziban a kamera egyes szemszögei mások a megszokottnál, gyakran használ nem emberi nézőpontokat - ezek mind hozzájárulnak a filmesztétikai tökéletességhez.
Tarantino számos művében rendezett vérfürdőt, amit néha groteszk, komikus helyzetbe illő módon jelenített meg. Ez itt sincs másképp. A Brigantyk skalpgyűjtő akcióját a legmeghökkentőbb módon ábrázolja, megmutatja azt, ami történik, nem rejt el semmit. Ezért talán sokaknak gyomorforgató lehet egy-egy jelenet, de Tarantino stílusa már csak ilyen. Az egyik kiemelkedő jelenet képi megoldások szempontjából a mozitűz: amikor a vásznon Shoshanna bosszúálló arcát vetíti a gép, de a tűz már lángol alatta. Így a rendező sátáni hatást ér el.
Jellemzőek a hosszú párbeszédek. Kiválóan alkalmazza a komikus helyzet megteremtésére az eszközeit, anélkül, hogy a történet veszítene komolyságából. Ilyen például az „olasz" jelenet, Aldo (Brad Pitt) vicces akcentusa miatt, de több hasonló is látható az alkotásban.
Ez a film az eltelt hónapok egyik legsikeresebbje, mind a jegyeladás, mind a visszajelzések szempontjából. Quentin Tarantino olyan alkotása ez, aminek a forgatókönyvét hosszú időn át írta, mire végül tökéletes lett. Úgy gondolom, ez a film tényleg meghozza a várt sikert, hiszen a zsidóüldözés témát sokan feldolgozták már, de ő egy teljesen új dimenziót teremtett meg. A rendező stílusa szélsőséges, így nem garancia, hogy mindenki tetszését elnyeri, de mindenképpen érdemes megnézni.
A filmet szeptember 24-30-ig fogja vetíteni a Savaria Filmszínház!
Becstelen Brigantyk - színes feliratos amerikai-német háborús filmdráma, 153 perc, 2009
Rendező: Quentin Tarantino
Forgatókönyvíró: Quentin Tarantino
Operatőr: Robert Richardson
Szereplők:
Brad Pitt (Aldo Raine hadnagy)
Diane Kruger (Bridget von Hammersmark)
Christoph Waltz (Hans Landa)
Mélanie Laurent (Shosanna Dreyfus)
Eli Roth (Donnie Donowitz őrmester)
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
Amilyen fejeket vág a filmben Brad Pitt, az haláli.:p
De szívesen olvasnánk tőled is "szakmai kritikát", ami túllép azon a sztereotip balf@szságon, hogy süllyed a színvonal, ésatöbbi... :)
Lehetnél "új szerkesztő", amennyiért mi csináljuk, annyit tudunk neked is adni!!!
Mostanában csak filmekhez szóltál hozzá, azok kritikáját is 90%-ban helyeselted. Akár Boros Feri, akár Dancspista, akár Vidaotone írta. Koncerteket emlékeim szerint nem kommenteltél ebben az évben, de a vesszőparipád attól még az maradt, ami...
Ahogy írtam: "Lehetnél "új szerkesztő", amennyiért mi csináljuk, annyit tudunk neked is adni!!!" :DD
Komolyan, szerintem a köz nevében beszélek akkor, amikor fel szeretnénk kérni egy szakmailag releváns kritika megírására. Hogy ez koncert vagy film, rád bízzuk!! :)
Ugye mindenki kíváncsi lampertára????? ;)))))))))))))))
"ra kell jonni hogy amit a vegen mondat tarantino brad pittel, konkretan igaz, ez a mestermuve. tuti meg evekig fogjak elemezni, olyan szinten osszetett idezetrendszer epiti fel az egeszet, sztem en is meg siman negyszer-otszor vegig fogom nezni es legalabb olyan ***a lesz minden alkalommal.
***jo ahogy a legdurvabb kliseket egy az egyben berakja a filmjebe aztan jo reszuket egy mozdulattal megsemmisiti. francia fohosno cigivel borral szepirodalmat olvas a kavehazban klasszik francia sapkaban, jo dumaju sturmbanfuhrer kemenykedik a kocsmaban egy csizma alaku soroskorsoval (egyaltalan, mikor lattatok utoljara jo dumaju naci tisztet moziban). ahogy a nyelveket meg a dialektusokat hasznaljak ebben a moziban az is egeszen elkepeszto. nehany utalast en is ertettem, a kulonbozo nemet dialektusokat pl, goebbels kelet-svabjat. baratnom nemet, es elmagyarazott rengeteg okos utalast amitol a nemeteknek teljesen mas szinten szorakoztato a mozi
ket pelda, mennyire atgondolt a casting:
til schweiger, stiglitz karaktere, o egy nagyon nepszeru nemet szinesz akit mindenki azzal csesztet otthon hogy osszesen ket arca van, es rossz szinesz. erre kap egy szerepet a filmben, a bemutato elott honapokig rola cikkeznek nemetorszagban, hogy elete nagy szerepe, erre pont ket arca van, negy mondata, aztan lelovik, mikozben a nemet kozonseg jo esellyel vegig azt varta hogy csinaljon vegre valamit a filmben
a nemet kemno karakteret egy olyan csajszi jatssza, aki sosem volt befutott nemet szineszno hanem meg tinikent hollywoodban kezdte, angol nyelvu filmekben. nem is tul nepszeru otthon, plusz mindenki rossz szinesznonek tartja. a nemet nyelvu szovegei a baratnom szerint borzaszto gyengen voltak eloadva, a kocsmajelenetben kinosan korberajongjak mint unnepelt szinesznot, es o kapja a legdurvabb akcentust az egesz moziban.
hogy az angol kem nemet dialektusa olyan zsenialisan volt felepitve hogy a baratnomnek is pont azelott szurt fulet hogy el kezdtek rola konkretan beszelni a moziban. a csavo rovid filmtorteneti elemzese a goebbelsi filmkorszakrol myke myerssel (!!!!!!) leni riefenstahlrol, a stolz der nation kisfilm amit teljesen korhuen forgattak le, plusz a tobbi, HIHETETLEN mennyisegu filmes utalas (sergio leonere az elso jelenetben meg a masfel tonnanyi spagettiwestern az egesz filmen keresztul) amikkel kb konyveket lehet megtolteni, a star wars birodalmi ablakkeret, a naci film az ego moziban ami kb valami szupermetafora, es az operatori munkarol meg nem is beszeltunk, arrol is lehetne napokig ertekezni. nagyjabol azt is lehet mondani hogy ez az egesz film kizarolag a film***sagrol szol semmi masrol, hihetetlen bator, nekimegy az osszes eddigi 2.vh-s filmnek, ledaralja a mufajt es visszaadja ugy hogy minden _erintettnek_ kulonlegesen szorakoztato a mozi, plusz vegleg lezar egy korszakot amikor a masodik vilaghaborus filmek osszes klisejet osszeszedi, szetcincalja, megsemmisiti, osszegyujti az osszes gonoszt majd rajuk gyutja a mozit. csak annyit tudok mondani hogy bazdmeg, szuperbazdmeg"