Gazdit a kutyusnak! - az állatvédők titkárával beszélgettünk

Képgaléria megtekintése2009.09.09. - 00:05 | Büki László 'Harlequin' - Fotók: vaskarika.hu

Gazdit a kutyusnak! - az állatvédők titkárával beszélgettünk

Hogyan fogadhatunk örökbe kutyát vagy cicát? A helyi állatvédők tudják ezt, és számtalan hasznos tanáccsal segítik a leendő gazdikat. A szombathelyi egyesület gazdátlan, kidobott, beteg kutyákat fogad be, propagálja a felelős állattartást, változtatni akar az állatvédelmi törvénynek nem megfelelő tartási körülményeken, és segí a befogadott állatoknak gazdát találni. Minderről a Fekete István Állatvédő Egyesület titkárával, Csollányné Horváth Krisztával beszélgettünk.

Ismereteink szerint Zalából tettétek át Szombathelyre a székhelyeteket. Miért?

A Fekete István Állatvédő Egyesület 2008. november 29-től működik Vas megyében, a Zala megyei Fekete István Állat- és Természetvédő Egyesület utódjaként. Zalában 10 éve működtünk már, és 2008 novemberében azzal keresték meg jelenlegi elnökünket, hogy nem akarunk-e átvenni egy rosszul működő egyesületet. Így vettük át a Szombathelyi Önkéntes Kutyamentő Szervezet munkáját, akik helyi szinten megteremtették az állatmentés alapjait, tehát adva volt egy mag, 10-12 lelkes állatvédő, akiket át tudtunk vinni az egyesületi keretek közé.

Kisállatokat fogadtok be, legalábbis ez van a köztudatban rólatok. Bemutatnád ennél átfogóbban az egyesületet, az egyesület tevékenységét?

Elsősorban kidobott, elhagyott, kitett, megunt állatokat, kutyákat és macskákat fogadunk be. Egyelőre erre van kapacitás, mivel nincs menhelyünk, saját épületünk, ezért a tagoknál vannak ideiglenesen elhelyezve az állatok. De az egyesület fontos feladatának tartja az állattartási ismeretek terjesztését, az emberek tájékoztatását a felelős állattartásról - pl. kutyák szaporodásával, ivartalanításával kapcsolatban adunk tanácsokat, megelőzendő a felesleges és kitett szaporulatokat. Gyakran hívnak bennünket állatkínzás gyanújával is.

Milyen formában jutnak el hozzátok az állatok? Civil bejelentés vagy esetleg a gyepmestertől kapott információ alapján?

Nagyon sokan ismernek bennünket a városban a plakátokról és a honlapunk alapján, és felveszik velünk a kapcsolatot. Az Állatkórházzal nagyon jó viszonyban vagyunk, ha gondozásra szoruló kutyát vagy cicát visznek be hozzájuk, akkor rögtön szólnak nekünk. Ezeket a kisállatokat kedvezményesen kezelik, illetve akár éjszaka is vihetjük a talált, sérült kutyákat hozzájuk. A gyepmesteri teleppel úgy vagyunk kapcsolatban, hogy általában kölyökkutyákat adnak át nekünk, mert azok érzékenyebbek a fertőzésre.

A gyepmesteri tevékenységet nem akarjátok úgy koordinálni, hogy saját hatáskörbe vonjátok ezt a feladatkört?

Erre vannak jó példák más városokban (pl. Kecskeméten a Mentsvár Alapítvány), ahol átvették a gyepmesteri telepet és a menhellyel közösen működtetik. A gyepmesteri telepnek minimum 14 napig kell tartani egy kutyát, ha nem lesz meg a gazdája, akkor átkerül a menhelyre, ahol gazdikeresőként lehet már közvetíteni. Azért jó ez a két dolog egymás mellett, mert a kutyának a későbbiek folyamán nagyobb esélye van gazdára lelni.

Minden állat örökbefogadható-e nálatok, és mi az örökbefogadás feltétele?

Minden állat örökbe fogadható, kutya, cica, sőt papagáj és teknősbéka is gazdára talált már nálunk, és újabban a hüllőkkel is megtalálnak bennünket. Az örökbefogadás feltétele, hogy egy örökbefogadási szerződést kell kitölteni, amelyben a gazda bizonyos feltételeket vállal. Többek között azt, hogy nem köti láncra a kutyát, biztonságos kerítéssel van bekerítve az udvara, és ha ivartalanítási kötelezettséggel viszi el a kutyust, akkor azt fél éven belül visszaellenőrizzük. Az örökbefogadási szerződésben rögzítjük, ha a kutyusnak valamilyen egészségügyi problémája volt, vagy van, milyen oltásokat kell neki kapni, és mit kapott addig, míg az új gazdihoz nem került. Ezenkívül van egy minimális örökbefogadási díj, ami 3000 Ft. Ügyelni kell azonban arra, hogy nem megfelelő tartás esetén az egyesület visszaveheti az örökbe adott állatot.

Épp egy hónappal ezelőtt, augusztus 9-én tartottatok a SIC-ben egy nagyszabású örökbefogadó napot. Hogyan értékeled a rendezvény sikerét?

Azt gondolom nagyon jól sikerült, ez volt az első olyan nagy rendezvény, ami nem kizárólag az örökbefogadásról szólt, hanem úgy hirdettük meg, hogy „Egy nap a kedvenceinkért". Az állatokhoz kapcsolódó játékos és egyéb szakmai programokon túl a családok számára is vonzó elfoglaltságot kínáltunk. 50-60 egyesületi tag dolgozott ennek a napnak a sikeréért, amit a visszajelzések alapján el is értünk. 18 kutyus és 8 cica talált gazdára, de sajnos a felnőtt kutyáink megmaradtak. Pedig a 1,5 - 2 éves kutyák is könnyen taníthatóak még, és borzasztóan hálásak, gyakran szerencsésebb örökbe fogadni őket, mint egy hathetes síró-rívó kiskutyát, akit szobatisztaságra kell szoktatni és mindenre külön megtanítani, ami ráadásul időigényes is. Ugyanakkor egy felnőtt kutya pár nap alatt beilleszkedik a család életébe. Tervezzük egy olyan örökbefogadó nap lehetőségét, ahova csak a felnőtt kutyáinkat visszük.

Hány kisállatot adtatok örökbe, amióta Vas megyében létezik az egyesület?

Amióta a Fekete István Állatvédő Egyesület dolgozik a megyében, azóta közel 250 kutyát és 40 cicát juttattunk gazdihoz. Utóbbiakat sokkal nehezebb örökbe adni szaporaságuk miatt. Legutóbb a Joskar-Ola Napokon képviseltettük magunkat, illetve Sárváron lesz egy rendezvényünk szeptember 20-án. Az őszi kisállatvásáron szintén megjelenünk, október 4-én, az Állatok Világnapján pedig kutyás zarándokutat szervez az egyesületet.

Milyen emlékezetes történeteket tudsz említeni azzal kapcsolatban, hogy miként kerültek hozzátok kutyusok?

Az egyik legutóbbi eset során a jáki óvónők mentek az egyesületi tagunkhoz, hogy reggelre három kaukázusi-keverék kölyökkutyát bedobtak az óvoda kertjébe. Volt olyan kölyökkutya kupacunk, amit erdőszélén otthagyott dobozban találtak meg fiatalok. Öt németjuhász kölyök volt a dobozba bezárva, spárgával jól átkötve. Ahogy a kaukázusi kölykök, ők is gazdára találtak egyesületünk gondozásában. Talán az egyik legszörnyűbb esetünk az volt, amikor elmentünk egy ún. kutyagyűjtő hölgyhöz, akinek 50-60 kutyája volt. Ő úgy gondolta, hogy minden kölyköt megtart a szaporulatból, így a kutyák egymást közt is csak szaporodtak, falkásodtak, elvadultak. Ettől a hölgytől próbáltunk elhozni kölyök és felnőtt kutyákat. 11 kölyköt adott az egyesület gondozásába, amiket borzasztó rossz egészségi állapotban, bőrbetegséggel és alultápláltan vettünk át tőle. Egyesületünk tagjai, akikhez a kutyusok kerültek, kb. 5-6 hétig dolgoztak azon, hogy egészséges, örökbe adható kiskutyák legyenek belőlük. A kutyusok egy kivételével meggyógyultak, s mind gazdis életet élnek.

Találtak már tagjaink az újperinti erdő mellett olyan sebesült tacskót, akinek a combján hatalmas lyuk tátongott. Mint kiderült, valószínűleg vaddisznó sebesítette meg, és ha nem kezdjük el kezelni, csúnyán elfertőződött volna az egész végtagja. Mára ő is meggyógyult, és egyik egyesületi tagunknál lelt végleges otthonra.

Szintén nemrég történt egy nagyon felháborító eset: egy hölgy az Állatkórházba bevitt egy palotapincsi kölyköt, kb. 2 hónaposat, hogy baj van a szemével. A kutyust megvizsgálták, megmondták a gazdának, hogy műtéttel lehet segíteni a kiskutyán. A gazdi ezt nem kérte, és elment a kutyussal. Még aznap délután egy szemetesben találta meg ezt a kölyökkutyát egyik tagunk.. Szerencsésen túlélte az esetet, ma már ő is boldog gazdis kutyus. Az egyesület a felelőtlen gazda ellen természetesen megtette a szükséges jogi lépéseket.
Egy cicás eset hagyok a végére: pár hete egyhetes kiscicát találtak az Ady-téren. Még vak volt, teljesen ki volt száradva. Szerencsére sikerült dajka cicát találnunk neki és ma már öthetes virgonc cicaként várja örökbefogadóját.

Az augusztusi örökbefogadó napról itt írtunk!

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

horváth attiláné 2011.05.15. - 11:48
én is szeretnék örökbe fogadni kiseb termetü kiskutyát