Ha egy darabban sokan vannak egyidejűleg a színpadon, és mindenki mást csinál, akkor két szem nem tudja teljes mértékben követni az eseményeket. Minimum a pók nyolc szemére és agykapacitásunk optimalizálására lenne szükség, hogy teljes mértékben befogadhassuk a látványt.

Az újra hangszerelt történet a trianoni amputáció után néhány évvel játszódik, de rengeteg az áthallás napjaink viszonyaira. Az első képben mozgalmas vasútépítésbe csöppenünk, folyik a krampácsolás (zúzott kő egyengetése, és tompa végű csákánnyal a vasúti talpfák alá való tömörítése, a talpfa stabil alátámasztása érdekében). A sínpáron hajtányon érkezik a munkavezető (Horváth Ákos), leordítja az alkalmi pályamunkásokat. Hatméteres zártszelvény látszólag kaotikus kézi mozgatása folyik, de természetesen pontos koreográfia szerint. Egy nagy nyitány ez, szinte a teljes szereplőgárda felvonultatásával.

Hirtelen váltással levonulnak a vasútépítők, a főmérnök börtönbe kerülésének hírére. A félkész vasúti megállóhely melletti kastélyban Korláth gróf (Mertz Tibor) várja az új főmérnököt, aki lehet, hogy felszedeti a kivágott ősbükkösön és feltöltött tavon át a kastély mellé épített keskeny nyomközű vasútvonalat, hogy a falu mellett újjáépítse. A Czukor és a Mohácsi féle grófi családban egy közös pont van: a nagymama, akit mindkét előadásban Vlahovics Edit személyesít meg. Ez alkalommal nagyobb játékteret kap, melyet kiválóan használ. Stefánia grónő (Bánfalvi Eszter) a lánya jövőjéért aggódó anya. A dupla szerelmi szál a grófkisasszony (Gonda Kata), és a főmérnök (Jámbor Nándor), valamint Mihály, a Vazs megyei gyerek (Bányai Kelemen Barna) és a cselédlány (Edvi Henrietta) közt szövődik. Pixi és Mixi grófok (Orosz Róbert és Matusek Attila) raccsolva bonyolítják a szálakat.

A klasszikus történet szerint a jóvágású Mihály, grófnak kiadva magát helyt áll az előkelő körben. Hatása olyan, mintha tesztoszteronbombát dobnának kiéhezett úri dámák közé. A férfiakat irányítja, a nőkkel „kompromisszumra" jut, és eszeveszett bulit csap a kastélyban. Folyik a Dom Perignon a „granmarinérivel", a medence vize a márványpadlón az ékszerteknősök pedig főszereplővé válnak.

Szalon-rasszizmus, idegengyűlölet hatja át a nemesi köröket, főként a befolyásos Korláth gróf hatására. Aztán megérkezik a nálánál is gazdagabb „vízfejű szafarihuszár", gróf Eleméry Tasziló (Szabó Tibor) feleségével, és ettől a pillanattól kezdve a fekete, már nem is annyira fekete.

A történet végéhez közeledve a finom utalások erőteljesebbé válnak, hogy aki eddig félre nézett, az is kénytelen legyen szembenézni a valósággal.

Minden szereplő kis mozaikkockaként építi a siker piramisát. Többeknek jár az egy perc hírnév. Hatalmas elismerés jár a hölgyeknek a díszlet első emeletéről való „részeg" leereszkedésért, nehezítésként tűsarkú cipőben. Avass Attilának mindössze egy önálló mondata van, de az a poénok csúcsa. Németh Judit hatalmas a kacsás sztorijával, Kálmánchelyi Zoltán a kalickás jelenetével.

Lehetetlen a történet minden apró részletét megfigyelni a hosszú előadás alatt, amely folyamatosan fenntartja a figyelmet. Monumentálisak a díszletek, melyek átépítése nem kis feladat a két szünetben. Hihetetlen mennyiségű helyzetkomikum, köztük több olyan csúcspoén, melynek mondatai évekre elkísérnek, ráadásként még a zenekari árok is bekapcsolódik a játékba.

Grandiózus előadás, kiváló színészi, rendezői teljesítménnyel! 

Szereplők:
Gróf raplódi Korláth Gedeon/Mertz Tibor
Stefánia, a felesége/Bánfalvi Eszter
Rolla, a lányuk/Gonda Kata
Nagymama, Stefánia anyja/Vlahovics Edit
Giles B. Flanagan, skót komornyik/Kálmánchelyi Zoltán
Gróf récsei Récsey Pixi/Orosz Róbert
Gróf técsei Técsey Mixi/Matusek Attila
Baracs István, vasútépítő mérnök/Jámbor Nándor
Ibolya Mihály, lovász a szomszédos Eleméry birtokon/Bányai Kelemen Barna
Balogh Mária, cselédlány a Korláth-konyhán/Edvi Henrietta
Gróf Eleméry Tasziló, oroszlánvadász/Szabó Tibor

fizikai munkások, alkalmazottak, királyok, hercegek, grófok, naplopók és burzsoák
Alberti Zsófi, Balogh János, Fekete Linda, Horváth Ákos, Kelemen Zoltán, Kenderes Csaba, Móri Csaba, Nagy Cili, Németh Judit, Németh Gyöngyi, Ostyola Zsuzsa, Pados Bernát, Papp-Ionescu Dóra, Szabó Róbert Endre, Vass Szilárd, Songoro Laura, Avass Attila
valamint
Baranyai István, Varga Máté

Zenekar:
Hegedű: Kovács Márton
Hegedű: Horváth Dániel
Bőgő: Csíkvár Gábor
Klarinét - és szaxofonféleségek: Kápolnás Attila
Klarinét - és szaxofonféleségek: Hotzi Péter
Billentyűk: Maronics Ferenc
Cimbalom: Horváth Ferenc
Ütők: Sebesi Tamás

Zenei vezető és karmester: Kovács Márton
Dramaturg: Mohácsi István
Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Remete Kriszta
Koreográfus: Tóth Richárd
Korrepetitor: Falusi Anikó
Súgó: Jenei Ágnes
Ügyelő: Móri Csaba
Rendezőasszisztens: Balogh Lívia
Rendező: Mohácsi János