Rockerszauna - Óévbúcsúztató Rockbuli 2016 a Sportházban

Képgaléria megtekintése2016.12.29. - 14:15 | Antal Ádám - Fotók: Dart

Rockerszauna - Óévbúcsúztató Rockbuli 2016 a Sportházban

Rocker zarándokhellyé változott szerdán este a Sportház az Óévbúcsúztató Rockbuli idejére. A monstre évvégi headbang- és csápmenüt a Rudán Joe Band, az Ossian, a Kárpátia és a Lord szolgálta fel.

Közmegelégedésre zsúfolásig megtelt a Sportház és versenyképes koncertek jelezték: jókora igény van Szombathelyen a hagyományosan megrendezett óévbúcsúztató élőzene-zsivajra. A két ünnep közötti rekreációs rockestet idén a Cool Head Klan, a Rudán Joe Band, az Ossian, a Lord és a Kárpátia "szponzorálta".

Rudan Joe párti vagyok, már ami a szólókoncertjeit illeti.  Nem feltétlenül szokványos, hogy a számos tekintélyes hazai bandában is megfordult énekes mostanság saját dalokkal házal, de elmondása szerint is kifejezetten szívleli, hogy pályafutásának kedvenceit kapkodhatja ki a talonból. Egy ilyen tekintélyes életúttal rendelkező énekes már visszakézből tollba mondja a rockzene valamennyi megoldását, és ennek megfelelően csapatával jócskán megszolgálta a nekik szánt időt. A Pokolgép és a P.Mobil farvízén felúszva persze évtizedes múlttal nem is lehet fércmunkát a színpadra rakni, ennek megfelelően igazolódott a papírforma , és a korai időpont ellenére a szombathelyi közönség kellőképpen jól szórakozott.

Ha létezne olyan statisztikai mutató, ahol az egy négyzetméterre jutó zenekaros pólókat számolnák, akkor abban bizony az Ossian járna az élen. Mint ahogy élen járt jópár évtizeddel korábban is, egyszóval még mindig képes üzenetet közvetíteni a régi és a friss rajongók számára egyaránt. A hazai tradicionális heavy metal egyik zászlóvivője számára egy ekkora csarnokot megtölteni alsóhangon rutinfeladat, még akkor is, ha már a Paksi Endre vezette zenekar jócskán vesztett korai dinamikájából. Egy ilyen évtizedes banda esetében ez persze természetes dolog, ugyanakkor a formáció nagy előnye, hogy sosem akart más lenni, mint amit képviselt. Egyebek mellett ez az állandóság lehet a titka annak, hogy az Ossian ennyi idő után is permanens szereplője maradt a magyar rock életnek.  Érdekesség, hogy amikor 2014-ben Wéber Attila távozott az együttesből, helyére már nem kerestek újabb húrmestert, így a korábban megszokott ikergitáros formáció már nem tért vissza a színpadra. Számomra a komplexebb megközelítésű hangszerelés anno jobban betalált, de végső soron a régi dalok így is működtek, és a sound is nagyvonalakban rendben volt. 

A heavy metal után egy erőteljes jobbkanyarral érkezett a nemzeti rockként is aposztrofált Kárpátia, és vele együtt a jól beazonosítható rajongótábor. Nyilván, nem egy multikulti operazenekarról van szó, ennek megfelelően konkrétan tolják a hagyományos dalokat, jó adag fémzenés köntösben. Az ekkora már szinte kezelhetetlen nagyságúra duzzadt tömegnél ez működött is, szemmel láthatólag nagyon sokan azonosulnak gondolati síkon is a zenekarral.  Függetlenül attól, hogy a mondanivaló helyenként már annyira szuggesztív, hogy az urbánus trendiségben felnőtt mai fiatalok egy részének már nem annyira vonzó ez a fajta direkt üzenethordozás. A zenei rész is inkább a könnyebb végéről van megfogva, ennek ellenére azért a show rendben volt, és az abszolút vállalható klubbulik ütős hangzása is felsejlett olykor.

A nagyváltósúlyú Lordnak szokása az időutaztatás, hiszen a riff-orgiára kiéhezett közönsége rendre a 80-as évek derekán landol. Az a fajta melodikus hard rock és enyhe heavy metal koktélja, amit Erős Attiláék a színpadra raknak még a notre dame-i toronyőrt is kiegyenesíti, nemhogy az ilyesfajta zenére szomjazó rockereket. Megannyi év után az együttes a jól bevált receptet ízesíti folyamatosan és erre a mai napig vevő is a törzsközönsége. A hangsúlyos nóták szinte a megszokott időben és sorrendben érkeznek, viszont annyira élvezetesen csinálják, hogy ez egy szakajtónyit sem zavaró. 


Elhallgatná az ember akár négyszer egymás után is.  Nehezen lehet belekötni az olyan emberes dalokba, mint a Vándor, az Itthon vagy Otthon, vagy éppenséggel a Kifutok a világból.  A Lordban amúgy is az szimpatikus, hogy soha nem karolt bele a média túlzottan, mégis bármikor megtöltenek egy hasonló csarnokot. Aki látta, hallotta ezt a produkciót, tudja, miről beszélek.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás