Tükröt tartunk a színészeknek!

2017.01.31. - 00:45 | Kocsis Marcell - Fotók: vaskarika.hu

Tükröt tartunk a színészeknek!

1 színház, 9 interjú, és 20.000 olvasó: ez a Vasi Színésztükör! A vaskarika.hu csapata a Weöres Sándor Színház alapítása óta feltűnik a nézőtéren, kérdezősködik a szünetekben, leskelődik a díszletek között. Sorok írója 2015 áprilisában vette át a rovatot, lássuk csak mi minden történt azóta!

HIRDETÉS

A szombathelyi színház mára teljesen bekapcsolódott a város kulturális és közéleti vérkeringésébe, sokak számára pedig a szívcsakrát is a teátrum jelenti. A helyi sajtóval szintén érződik az a bizonyos jó viszony, a Vaskarika pedig szeretne ebben élen járni: ezért is hívta életre a Vasi Színésztükör nevű rovatát, amit 2015 tavaszán Kocsis Marcell vett át. A rovat előtte sem tétlenkedett: bemutatta a Ferrum Színházi Társulás és a Soltis Lajos Színház néhány színészét, de asztalhoz ültek elődeink Kelemen Zoltánnal is.

Azonban 2015-ben tejfelesszájú újságíró palántaként mély volt a víz, nagyon mély...

...olyannyira, hogy a legelső interjúnkat rögtön Alföldi Róberttel készítettük. A nagynevű rendező a Makrancos Katát állította színpadra a Weöres Sándor Színházban. Alföldi nehéz interjúalany és kérlelhetetlen szakember még a Krúdy Klub teraszán palacsintázva is.

„Aki színházat csinál, az nem nagyon néz vissza. Mindig azzal foglalkozik, ami az adott pillanatban van." Az év első igazán tavaszi, sőt szinte nyári napján ültünk ki a Weöres Sándor Színház teraszára, ahol Alföldi Róbert és Panka kutyája fogadott minket.

Fotó: Büki László

Másodikként Mertz Tibor Jászai Mari-díjas színművészt kaptuk diktafonvégre, aki szívesen mesélt pályájáról, színházról, befelé figyelésről, és a díjazott Vitéz Mihályról. Megtudhattuk véleményét a politikáról is: egy színésznek már-már kötelessége, hogy véleményt nyilvánítson a politikában - természetesen szigorúan csak akkor, ha ez mentes minden önérdektől!

"Két olyan jelenetem is volt, ami kiverhette a biztosítékot: egy imitált önkielégítés és egy férficsók. Sikítozás volt a nézőtéren! Letiltották a diákokat, de természetesen özönlöttek hozzánk ezután. Ekkor hagytam el a romantikus elképzeléseimet a színházról; megtapasztaltam, hogy ez a közeg sokkal karcosabb. Igazi belső sebekkel dolgozik. Ez a mögöttes tartalom lök tovább folyamatosan ma is a pályámon."

Fotó: Lutor Katalin

Balogh János színészt választottuk harmadik interjúalanyunknak. A beszélgetésnek egészen különleges hangulatot adott, hogy a Nagyszínpad előtt ülve áshattunk a kérdések mélyére, sőt a színésztársalgóban elhelyezett Keep Calm the Premier Is Not Today feliratú tábláját is megmutatta: ez ad erőt a Társulatnak...

„Van még egy hobbim is, talán barkácsolásnak nevezhető. Csináltam egy színes fatáblát, ez fent van a színésztársalgóban, van rajta egy felirat: „Keep calm, the premier is not today!" Régen egy szöget sem tudtam beverni, mostanában meg azt fedeztem fel, hogy teljesen leköti a fantáziámat. Itt tudok kapcsolódni a színházhoz is. Sokszor az utazás érdekesebb, mint maga a végeredmény! Az alkotás folyamata az, ami igazán érdekel engem." Vasi színészeket bemutató sorozatunkban Balogh Jánossal, a Weöres Sándor Színház művészével beszélgettünk.

Fotó: Büki László

Negyedik alkalommal elszakadtunk a Színésztükör szigorú tematikájától, és egy (legalább annyira fontos) színházi munkatársat kérdeztünk, Győrváry Eszter ügyelőt. Az interjú után rögtönzött színházbejárást tartott nekünk, bepillanthattunk a kulisszák mögé.

A színészek fürdőznek a rivaldafényben, learatják a sikerért járó tapsot, vállveregetést, de ők „csak" a színházi „hadsereg" első vonala; a háttérben tucatnyi ember közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy csodát tudjanak alkotni. Most a Vasi Színésztükör az egyik legfontosabb háttérharcoshoz (természetesen mindenki az!) , Győrváry Eszter ügyelőhöz látogatott el.

Fotó: Herczeg Ákos

Az ötödik interjú egészen hosszúra és különlegesre sikeredett: Kálmánchelyi Zoltánnal beszélgettünk órákon át, amíg végül elmosódott minden határ kérdező és kérdezett, újságíró és színész között; nekem ez a munka az egyik személyes kedvencem.

Programozott, könyves- és játékboltja is volt, sőt, holland használt ruhákkal is foglalkozott. Filmesként a Sziget Fesztivál "esti meséit" készítette el. 1998-ban teljesen abbahagyta a színjátszást, ám a színészi feladatok, kihívások visszatérítették a színházhoz. Kálmánchelyi Zoltán beszél színészi pályájáról Kocsis Marcell interjújában.

Fotó: Lutor Katalin

Hatodik „áldozatunk" Fekete Linda volt, aki teljesen elbűvölt bennünket, majd az olvasókat is: a vele készült beszélgetésre kattintottak a legtöbben, közel ötezren. Latin lélek keveredik orosz-magyar vérrel, ez ő!

Fekete Lindára, a Weöres Sándor Színház színésznőjére joggal illik az izgalmas jelző. Ezt a tulajdonságát azonban nemcsak érdekes életútja, hanem személyiségének érzelmes, humoros és örökmozgó varázsa teremti meg. Színészinterjú következik!

Fotó: Büki László

Az Ahogy tetszik díszletei közé telepedtünk le Horgas Ádám rendezővel, aki bepillantást engedett a rendező lét rejtelmeibe, megosztotta velünk műhelytitkait, illetve színházi filozófiáját: a színház mindig jelen idejű! Vele beszélgettünk hetedikként.

"Szombathely azért kiemelkedő hely, mert mer kockáztatni, nagyon bátor dolgokat is bevállal, ezek pedig rendre bejönnek." Horgas Ádám a Weöres Sándor Színház történetében az első rendező, akinek egyszerre három produkciója is műsoron van: A dzsungel könyve, A padlás, és most az Ahogy tetszik. Vele beszélgettünk.

Fotó: Herczeg Ákos

Nyolcadik portrénk Orosz Róberttel készült. Ragaszkodtam hozzá, hogy vele beszélgessünk, hiszen orgánuma és színpadi kiállása mindig lenyűgöz, akár tragédiát, akár komédiát játszik. Fogyasszák szeretettel!

Tragédia és komédia, ezek együttállását szereti leginkább játszani Orosz Róbert, a Weöres Sándor Színház színművésze. Régi tervünk volt vele interjút készíteni, hiszen ő sokak „kedvenc" szombathelyi színésze. Jelenléte a színpadon mindig fontos erő, orgánuma pedig egy szürke mondatot is viccessé tud változtatni.  

Fotó: Hamana Mátyás

Legutóbbi interjúnk sorban a kilencedik: Bálint Éva a Végállomás „vasúti kocsijában" mesélt életéről és színjátszásról. Éva nem aggódik túl sokat és nem akar mindenáron színésznő lenni: talán tőle tanultam a legtöbbet munka és életfilozófiából.

Bálint Éva mosolygós és sosem aggódott túl sokat a jövőjén, nem is akart mindenáron színésznő lenni. Szerencsénkre azonban a színpad felé vezette a gondviselés és alakításaival nemcsak a közönség, hanem a Weöres Sándor Színház rendezői is több, mint elégedettek!

Fotó: Herczeg Ákos

Kilenc ember, kilenc színházcsináló a rovat mérlege 2015 áprilisa óta. Ars poeticánk, hogy interjúink élőek, életszerűek legyenek, és a lehető legpontosabban adják vissza a színészek szavait. A pontosságot pedig nem mindig a szavak szóról szóra történő átvételében mérik, hiszen a hangzó beszéd nagyon ritkán mutat jól leírva. Sokkal fontosabb a hangulat, a pillanat, az érzés pontossága: hiszem, hogy csak így válnak tolmácsolhatóvá a gondolatok.

Az interjúk során állandó társam Egervári György, aki nélkül nem létezhetne ebben a formában a jelenlegi Színésztükör. Általában ő hozza tető alá a beszélgetéseket, és mint bennfentes rá tud olyan dolgokra is kérdezni, amikre senki más. Apropó kérdések! A cikkekben nem jelöljük külön, hogy ki tette fel a kérdéseket. Ennek oka, hogy egyik gondolat következik a másikból, szőjük a beszélgetés fonalát, szinte jelentéktelenné válik, hogy egyes kérdések kinek jutottak eszébe: csak a végső forma számít. Gyurival a közös munka gördülékeny, kiváló szervező színházon belül és kívül egyaránt: a szombathelyi egyetem hallgatói önkormányzatában is oroszlánrészt vállal.

Fotó: Hamana Mátyás

Nagyon fontos egy-egy riport kapcsán az erős képi világ, hiszen ez is a színészportrék részét képezi, vizuális tükröt tart. Általában Büki László főszerkesztő áll a kamera másik oldalán, de sokat segített Herczeg Ákos, Lutor Katalin és Hamana Mátyás is: hozzáteszem, nem csak a képek elkészítésében, hanem sokszor pont ők tettek fel egy-egy fontos kérdést.

A Vasi Színésztükör 2017-ben is folytatja hiánypótló munkáját, hiszen Vas megyében ez az egyetlen olyan rovat, ami kimondottan erre a tematikára épül. Nagyon hálásak vagyunk a Weöres Sándor Színház csapatának és sajtóosztályának, érezzük, hogy megbecsülik a munkánkat. Az olvasókat pedig újfent biztosítjuk: hamarosan jelentkezünk!

Új hozzászólás