Túl- és alulpontozott dalok, Radics Gigi siker - A Dal 2017 harmadik válogatója

Képgaléria megtekintése2017.02.05. - 15:45 | Orsó - Fotók: MTVA / Kaszner Nikolett

Túl- és alulpontozott dalok, Radics Gigi siker - A Dal 2017 harmadik válogatója

Az eurovíziós verseny hazai válogatójának utolsó fordulóján nem ért minket különösebb meglepetés. A zsűri továbbra is látványosan részrehajló (élükön Both Mikivel), ami alapvetően érthető, hiszen ők nyilván pontosan tudják, hogy ki fogja megnyerni ezt az egészet, de mivel ezt nem mondhatják ki, hát marad a pontozás, ami az értékeléssekkel a legtöbb esetben még csak távolról sincs összhangban.

HIRDETÉS

A harmadik válogató volt azonban az a dalgyűjtemény, ahol talán a legtöbb dalra mondhattuk, hogy egész hallgathatóak. Ennek persze megvan az a hátránya, hogy itt kiestek olyanok is, akik talán a másik két műsorban továbbjutottak volna - ez viszont már a szerkesztés felelőssége.

Érdemes megemlíteni a külsőségeket: valahogy a mai adás volt az, ahol a legtöbb érdekes, szép színpadképet, háttérvetítést, illetve a hölgyeken csodálatos ruhakölteményeket láthattunk. A 10 dalból összesen három szólt angolul, a többi magyarul (Pápai Jocit is ide sorolva, bár ott lesznek kételyek, ahogy majd olvashatjátok).

Fedor Kyra dala nyitja a műsort. Sajnos a műsorvezetők és a zsűri sem tud attól elszakadni, hogy az énekesnő eddig vokalistaként szerepelt, pedig érdemesebb lett volna szimplán a produkciót értékelni. A hölgy gyönyörű, izgalmas hangú, ráadásul saját dallal érkezett, amit kitűnően el is énekelt, ezzel a dallal igazán nem vallana szégyent akár a „nagy" versenyen sem. Ezzel szemben a sok dicséret ellenére is vérszegény pontszámokat kap, Both Miki értékelés nélküli 6 pontja érthetetlen számomra (főleg az előző adások és pontszámok tükrében).

Zävodi és Berkes Olivér fiataloktól szokatlan, kellemes "elektroblues"-dalt hozott, amit Olivér ráadásul jól el is énekel. Nekem ugyan egy testesebb, zsírosabb hanggal jobban tetszene, de tény, hogy a saját eszközeivel a lehetőségeihez mérten maximumot teljesíti, még a falzett is összejön, a helyén van - bár érezhetően ezen ő maga is meglepődik kissé. Ügyes munka ez, fiúk.

Tóth Gabi & Freddie Shuman feat. Lotfi Begi - most akkor nem értem, nem Totova lett mégsem a név? Furcsa. Na mindegy. Nekem rengeteg bajom van ezzel a stílusváltással és magával a dallal is, de azt az egyet mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy Gabi ebben érezhetően és láthatóan hisz és bízik. A külseje gyönyörű: a ruha csodás, végre nem a nagy dekoltázs a lényeg; az arcán natúr smink, és egyszerűen sugárzik belőle az, hogy mennyire jól érzi magát ebben a dalban. Néha kicsit nehéz élően előadni: a verzék kissé mélyre sikeredtek, a refrén is lefelé építkezik, érezhetően izgul is, de szerintem a színpadkép szép, a mozgások jók, a törekvés adott. Ha bárki más énekelné, talán nem tetszene, de nekem ma este a kisugárzása és a látható boldogsága egyszerűen elvitt magával, és nem érdekel, hogy nem tetszik annyira a dal. A többi előadónál ezredét nem látom soha ennek a komfortnak, ezért az esetek többségében nem is hiszem el nekik, amit énekelnek.

Sapszon Orsi egy szép lány szép ruhában szép színpadkép előtt, szép szöveggel és szép dallal. Talán egy kicsit túl szép az egész, olyan, mint egy mese, mint egy régi film kézzel színezett jelenete. A szöveget más stílusban valószínűleg erősen kritizálnám, de ebben a nyugodt, lágy, naiv, ártatlan produkcióban igazából a helyén van. Érdekes előadás, elég nehéz vele mit kezdeni, mert eléggé kilóg a mezőnyből, de ez egyben jó is benne.

Soulwave: a szimpatikus fiatal csapat remek szöveggel, kellemes zenével, fiatalos bájjal és diszkrét esetlenséggel adja elő a produkcióját. Ez az a fajta dal, ami eladja saját magát, így az előadók jó érzéssel nem csinálnak túl sok mindent a színpadon, egyszerűek és természetesek. Fülbemászó, hömpölygő, különleges dal, a szövegbeosztás külön tetszik, még akkor is, ha Both Miki beleköt.

A The Couple (amit Harsányi Levente következetesen „kuplé"-nak ejt) előttem eddig teljesen ismeretlen volt. Zongorás, sanzonos, sapszonorsis, érdekes, hogy egy válogatón belül két ennyire hasonló stílusú dal megjelenhet. A prozódiai problémák mellett képtelen vagyok elmenni: a magyar nyelv olyan gyönyörű! Ne gyalázzuk idegenes kiejtéssel! A hang és a zene is kellemes, érdekes, de a hölgy úgy énekel, mintha külföldi lenne, és törné a magyart. Both Miki „bothfüle" bezzeg 9 pontot ad rá, semmi hozzászólás, semmi belekötés vagy kritika. Én komolyan nem értem már ezt az embert.

Muri Enikő a csodás ruha ellenére sajnos nem győz meg az igazáról.  Nem tudom, mi lehet a gond, talán a közvetítéssel van valami, mert folyamatosan hamisnak hallom, ami tőle nagyon szokatlan lenne. A színpadkép ötletes, a táncos kislányok jók (nem, nem kell azt hinni, hogy csak Sia használhat táncoslányokat a produkciójában. Előtte is volt már ilyen). A dögösdívás, szúrósannézős amazon-dolog viszont nekem nem hiteles, nem hiszem el Enikőnek ezt az egészet. Pedig valóban: szép munka, jó munka, csak éppen nincs meg benne az a plusz, az a bizonyos „valami", ami az egészet élővé tenné.

Pál Benjámin: úgy látszik, ma a nyugodt, egyszerű, tiszta hangú dalok vannak túlsúlyban. Ezekkel talán könnyebb is megszólítani a káoszból menekülő közönséget - nincs ez másképp most sem. Finom éneklés, szellős hangszerelés, pozitív kisugárzás. Nem tudom, meddig juthat a versenyben, de kellemes az egész. Kicsit kifullad ugyan a végére az énekes, ami nem csoda, rengeteg szöveg van a dalban szinte szünet nélkül.

Radics Gigi idén először saját szerzeményével indul. Én nagyon kedvelem Gigit, és elismerem a kivételes tehetségét, de Beyoncé már van egy, szóval nálam ez az első hangtól alapvető probléma. Másfelől a dal TÖKÉLETES munka: a hangszerelés, a kiállás, az ének, a gesztusok, a mimika, a háttérvetítés, minden olyan alaposan kidolgozott, hogy kétség sem férhet a hozzáértéshez. Csak éppen már hallottuk ugyanezeket a dolgokat más nagy énekesektől, más eurovíziókon. Tény, hogy jó, persze, csak steril - amolyan túl tökéletes. A zsűri gyakorlatilag egy büdös szót nem szól a dalról (pedig bizony lehetne), csak az egekbe pontozza. Nem értem: Gigit tilos kritizálni? Ő kedves, okos, aranyos lány, nem hinném, hogy romba döntené egy kis őszinteség. Márpedig őszintén meg kellene mondani, hogy ez a stílus Magyarországon nem nagyon lehet sikeres, mert ez NEM magyar zene (hiába kiáltják ki a zsűriből többen annak). A másik dolog meg az, amit ebben az adásban már sokszor hallottunk: meg kellene találni önmagát az énekesnek, és nem másoktól már ezerszer hallott dolgokat visszaadni - még ha ennyire tökéletes is egyébként, amit csinál.

Pápai Joci zárja a válogatókon elhangzó dalok sorát. Visszatérő problémával szembesülök újra. Én értem, nagyon is értem, hogy nép, meg folk, meg etno, meg roma, de ha magyarul énekelünk, akkor MAGYARUL énekeljünk, könyörgöm!!! Egy magyar nyelvű dalban nincs olyan, hogy „sosem vál -(levegővétel) - tozik bennem"! Sőt, olyan sincs, hogy „ne is lá - (levegővétel) - ssalak téged". És nem, és nem! Both Miki hiába védi ezt a pocsék prozódiát, ilyen nem létezik a népzenében, ez nem lehet koncepció egy dalban, ez bizony hiba. Nagyon egyszerűen, kényelmesen meg lehetne oldani pedig ezt a dolgot: helyesen beosztott levegőkkel. A ritmika, a hangsúlyozás a népzenében néha valóban elmászik kicsit, de a legato előadásmód, az egy levegővel végigtartott hosszú magánhangzók ellensúlyozzák a döccenőket. Itt viszont mintha szándékosan ki lennének emelve, ezzel alaposan tönkretéve az élményt. Pedig a zene jó, az éneklés jó, a hangulat jó, a táncoslány szép, a kettejük közti feszültség valódi - még a rapbetéten is képes lennék túltenni magam, de ezeken a hibákon nem. Még az is jobb lett volna, ha az egészet roma nyelven énekli végig (sajnálom, ehhez nem értek, talán romani?), autentikusabb, hitelesebb - de így nehéz vele mit kezdenem.

A nézői szavazás alatt az Irie Maffia lép fel, akik aranyosak, vidámak, és kellemes bulihangulatot hoznak, no meg színes lufikat. Nagyon jók, végre egy extra, ami nekem is tetszik.

A nézői szavazás a Soulwave sikerével zárul, ők jutnak tehát tovább Radics Gigi, Pápai Joci, Tóth Gabi, Zävodi-Berkes és a The Couple mellett.

A következő héten két középdöntőt láthatunk, pénteken és szombaton is lesz adás (te jó ég), mindezek után már csak a döntő marad, február 18-án. Elég vegyes a továbbjutottak listája, így nagyon kíváncsi leszek, hogy mi lesz az idei verseny vége. Jövő héten tehát kétszer is találkozunk a tévék előtt, míg a döntőt már a Vaskarika is élőben, a stúdióban követi majd.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

schanc 2017.02.06. - 14:34
Most néztem először élő időben, tv-n az adást, és első negatívumként a hangosítást / hangkeverést említeném. Szerintem teljesen élvezhetetlenek voltak így a dalok, ahol csak egy énekes volt (Sapszon Orsi, Couple, Gigi), ott még hagyján, na de ahol bejött a vokál is, ott teljes volt a káosz.
Orsi kiesésére fel voltam készülve, ahhoz képest egész magas pontot kapott. A Couple-nek nagyon szurkoltam, örülök, hogy továbbmentek. Gigi győzelmén meglepődtem, ennyire azért nem kiemelkedő, plusz volt egy rakat innovatív dal a felhozatalban, erre az élre rakunk egy milliószor lerágott csontot "csak" a fantasztikus énekesnő miatt. Tóth Gabit nagyon vártam, aztán hiányérzetem maradt (mintha énekben sem lett volna 100-as), remélem, fejlődik még a produkció, mert ebben van potenciál!
A kiesők közül Pál Benjit sajnálom nagyon.