Művészek mesterlövésze - Garas Kálmán fotótárlata a Zero Galériában

Képgaléria megtekintése2017.02.22. - 00:25 | Mészáros Vivien - Fotók: Dart, SZBP

Művészek mesterlövésze - Garas Kálmán fotótárlata a Zero Galériában

Február 21-én nyílt meg Garas Kálmán 'Bontsd le magadban arcod köveit' című fotótárlata az egyetemi Zero Galériában. A minket körülvevő kulturális élet arcvillanásait csodálhatják meg azok, akik ellátogatnak az április 15-ig megtekinthető kiállításra.

HIRDETÉS

Belépve a Zero Galériába rögtön falakról visszanéző arcokkal találjuk szembe magunkat. Legtöbbjükhöz közelebb sem kell lépni, hiszen képaláírás nélkül is jól tudjuk, kit örökített meg az alkotó. A művészeti élet szereplőit fókuszba állító fotográfus főként zenével foglalkozó neves művészeket örökít meg, de írók, költők, képzőművészek arcai is visszaköszönnek a képeken. Az alkotó terjedelmes munkásságnak köszönhetően bőven volt miből válogatnia a kiállítás összeállítóinak.

Az eredeti tervezet szerint a tárlatot Készman József művészettörténész nyitotta volna meg, azonban egyéb okok miatt sajnos nem tudott megjelenni az eseményen. Ünnepélyes szavait Dr. Bordács Andrea művészetkritikus, esztéta tolmácsolta az érdeklődő közönségnek.

Laikus fejtegetés helyett álljanak itt Készman József nyitógondolatai: „... többek között úgy ismerjük a magyarországi zenei, vagy képzőművészeti élet figuráit, ahogyan azokat képként számunkra Kálmán létrehozta, megjelenítette. Cage, Kurtág, Ligeti, Eötvös Péter, Wilheim András és a kortárs zene más ikonikus szereplői sorakoznak képein. Garas tehát néz és láttat, kölcsön adja szemeit, hogy azokon és a kamera objektívjén keresztül érzékeltessen.".

Az alkotót mesterlövészhez hasonlította, miszerint közel megy, mégis távolságot tart, vár, türelmesen figyel, és a végén tüzel. Végszójában is elismerő szavakkal illette a művészt: „Garas tehát néz, (meg)lát, képet alkot és képet sugároz, karakterizál, ikonizál. Lát és láttat, számomra ezért ő elsődlegesen a kölcsön adott tekintet figurája a kortárs magyarországi fotográfiában. Munkájával újraértelmezi a horatiusi eszményt (Út pictura poesis): a fotografikus képalkotás néma költészetként, megfagyott zeneként, visszavonhatatlanul ráragadt életalakzatként azonosítja be a leképezettet, így teremtve meg a kép és tárgya (az ábrázolt) közötti ikonikus identitást."


Bordács Andrea zárógondolataiban kiemelte, hogy milyen fontos helyszínen került kiállításra a válogatás. A Zero Galériában hallgatók, külső alkotók, vagy jelen esetben, akár az intézet egyik oktatója is bemutatkozhat, ezzel is bizonyítva, hogy ők nem csak az óráik során dolgoznak, hanem elsősorban alkotók.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás