Az udvarlás fázisai – Mozart: Kis éji zenéje Horváth Imre tolmácsolásában
Képgaléria megtekintése2017.02.25. - 16:30 | Lutor Katalin
Komolyzenei előadásra érkeztünk a Berzsenyi Dániel Könyvtárba pénteken, ahol egy vonósnégyes és egy dinamikus előadó várt minket. Kicsit talán olyan volt, mint egy tanóra, ahol megtanultuk, hogy a pusztán instrumentális zenében is van annyi szó, mint amennyi egy költeménybe belefér. Horváth Imre elemzése új kapukat nyitott meg köztünk és Mozart egyik leghíresebb darabja között.
Mozart szerenádja mondhatni örök mainstream, bár valószínűleg egyetlen tinédzserkorú fiú sem fog ezzel udvarolni szíve választottjának. Horváth Imre a „duplaóra" keretében elkalauzolt minket a partitúra legmélyebb és legmagasabb hangjáig, hogy bebizonyítsa nekünk, a zenének is legalább annyira fontos a képe, akárcsak egy versnek. S ha már vers, hát beszélhetünk a zene nyelvéről, de a szavainkba oltott nyelv nélkül ez sem működne. Így tett most kísérletet a karnagyúr is arra, hogy szavakkal töltse meg azokat a hangokat, amiket a mester melódiákkal.
A kis éji zene tökéletesen felbontható az udvarlás különböző fázisaira, legalábbis Horváth Imre a következőképpen párnázná ki szavakkal ezt a szerenádot: 1. a szerenádra készülődés, 2. a szerelmes vallomás, 3. a táncra készülődés és 4. a boldogító örömmámor.
Ezáltal tökéletesen kerek a történet, a kedves meghódítása, s a hangok is erre törekednek, hiszen Mozart a skála minden hangját felhasználta a mű megkomponálásakor. Álljon csak itt a tökéletes fogalom: dodekafónia. Ez legalább olyan szép, mint mind a 12 hang egy műben.
Mozart olyan kecsesen játszik a hangokkal, ahogy az élet, a benyomások az érzelmeinkkel. Örömteli szinkópák - bár igaz, ki látott már szomorút -, módosított hangokba rejtett titkok, apró meglepetésszerű lá hangok, amik mindig valami újat hoznak, párhuzamos menetek, amik elérnek a tökéletes elfogadásig, mikor már mindenki egy nyelvet beszél.
Természetesen egy kis veszekedés ebbe a kapcsolatba is belecsúszik, mikor a hangnem C-dúrról C-mollra vált - arra a c-mollra, amiben Beethooven megkomponálta a Sors-szimfóniát. De végül egy könnyed menüettben feloldódnak a szerelmesek, s ahogy a dallamvilág is, ők is visszatérnek az első pillanatok kacérságába. A szerelmesen kuncogó dallamokért köszönet jár Tamás Zsuzsannának (1. hegedű), Deák Györgynek (2. hegedű), Orosz Juditnak (brácsa) és Orosz Sándornak (gordonka).
Horváth Imre előadása olyannyira könnyed és szórakoztató volt, hogy a végére mindenki szeretett volna a tanítványa lenni. Viszont ha tanítványai nem is, hallgatói még lehetünk a Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár további eseményein.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1913 szavazat
Új hozzászólás