Hazudott is, de új világot nyitott a magyar olvasóknak

2017.02.28. - 13:00 | hirado.hu/mti

Hazudott is, de új világot nyitott a magyar olvasóknak

Miközben életében nagy lendülettel sok hazugságot is megverselt, az Iliász és az Odüsszeia fordítójaként évtizedek óta meghatározza a magyar olvasók antikvitásélményét a száz éve született Devecseri Gábor. A gyerekek is jól ismerhetik munkássága egy részét.

HIRDETÉS

Mámoros állapotban tudott létezni - folyamatosan és bármiféle szer nélkül, még kávét sem ivott. Egymástól nagyon különböző élethelyzetekben, nagyon eltérő célokért is maximálisan lelkesedett, így lehetett Devecseri Gábor egyszerre a magyar irodalom, és főleg műfordítás egyik legnagyobb alakja, valamint egy elnyomó rendszer elragadtatott szolgálója.

Ez a szélsőséges megítéléseket generáló kép rajzolódik ki a száz éve született irodalmár emlékezetéből, aki miközben életében nagy lendülettel sok hazugságot is megverselt, műfordításaival új világot nyitott az európai kultúra fejlődését egyébként meghatározó antik világ iránt érdeklődő magyar közönségnek.

Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő,

Budapest, 1970. január 11. Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő, műfordító, klasszika-filológus 1971. július 31-én halt meg Budapesten. Született 1917. február 27-én Budapesten. A képen: Devecseri Gábor otthonában. MTI Fotó: Molnár Edit

„Mint költő a Nyugat harmadik nemzedékének egyik kitűnősége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyű kiválósága; mint műfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül első az évszázadok magyar irodalmában. Mindig úgy tetszett, hogy mámoros állapotban van: szerelemtől, költészettől, egy sajátos nyelvtani igealaktól vagy éppen egy izgalmas pletykától" - olvasható Devecseri Gáborról A magyar irodalom arcképcsarnokában, Hegedüs Géza művében.

Csodagyerek

Száz éve, 1917. február 27-én született Budapesten Devecseri Gábor Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, az Iliász és az Odüsszeia magyarra ültetője.

Édesapja sokoldalú, igen művelt magántisztviselő, édesanyja Guthi Erzsébet műfordító, az angol irodalom szakavatott tolmácsolója, anyai nagyapja Guthi Soma újságíró, népszerű vígjátékok szerzője volt. A család barátai közé tartozott Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Somlyó Zoltán is.

Irodalom - Költészet - Devecseri Gábor és Somlyó György

Budapest, 1940-es évek Devecseri Gábor (1917 -1971) költő, műfordító, klasszika-filológus (b) és Somlyó György (1920 -2006) költő, esszéíró, műfordító (j). A felvétel készítésének pontos időpontja ismeretlen. MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László

Devecseri csodagyerekként indult, már kamaszként remek formaérzékről tanúskodó versekkel jelentkezett. Első, Karinthy Gáborral közös Versek című kötete 1932-ben jelent meg Somlyó Zoltán előszavával. A budapesti Református Gimnáziumban érettségizett 1934-ben, utána egy évig magántisztviselőként dolgozott, majd beiratkozott a Pázmány Péter Egyetem görög-latin szakára. Egyetemi éveiben meghatározó volt számára a világhírű ókortudós és vallástörténész Kerényi Károlyhoz fűződő kapcsolata, melynek révén a Stemma-kör tagja és a Sziget című folyóirat munkatársa lett. Kerényi ösztönzésére már az egyetemen lefordította Homérosz himnuszait és Catullus néhány versét.

A Nyugat harmadik nemzedékének tagja

1939-ben Kallimakhoszról szóló disszertációjával doktori címet szerzett, tanári diplomáját 1942-ben kapta meg. Zsidó származása miatt azonban tanárként nem tudott elhelyezkedni, a Baumgarten Könyvtár könyvtárosa lett. Verseit folyamatosan közölte a Nyugat, melynek harmadik nemzedékéhez tartozott, s egyre inkább elmélyedt a klasszikus görög és római irodalom fordításában. A háború legnehezebb éveiben a svájci nagykövetségen dolgozott, és gyakran szerzett üldözött sorstársai számára életmentő iratokat.

Elragadta a szocializmus láza

1946-tól az egyetem görög tanszékének tanársegéde lett, s ezzel párhuzamosan 1945-47-ben a Színművészeti Akadémián művészettörténetet tanított. Életének, gondolkodásának fordulata ezekben az években következett be: az addig a Nyugat politikamentes költészetét követő Devecserit elragadta a szocializmus építésének láza, és lelkesítő költeményeket írt szinte minden témában. Kritikusai szerint a sokat sejtető című Önkéntes határőr elbeszélő költeménye a sematizmus iskolapéldájának tekinthető.

1948-tól, hat éven keresztül őrnagyi rangban a Honvéd Katonai Akadémia irodalomtanára volt, 1953-tól a hadsereg Szabad Hazánkért című folyóiratát is szerkesztette. 1949 és 1951 között a Magyar Írók Szövetségének főtitkára volt.

Kultúra - Ünnepség a Petőfi-hét alkalmából Kiskőrösön

Kiskőrös, 1954. január 4. Devecseri Gábor Kossuth-díjas író ünnepi beszédet mond a kiskőrösi kultúrházban. Magyar Fotó: Gink Károly

Rákosista korszakában alkotta a legnagyobbat

A sors különös fintora, hogy ebben a pártos időszakában született meg életművének legkiemelkedőbb alkotása, az Odüsszeia és az Iliász fordítása. Az Odüsszeia 1947-ben, az Iliász 1952-ben jelent meg, utóbbiért 1953-ban Kossuth-díjat kapott. Nagy érdeme, hogy az eposzok klasszikus mértékű, rendkívüli zeneiségű nyelvezetét ötvözte a korszerű magyar nyelvvel, ezáltal hozva olvasóihoz közel a homéroszi műveket. A teljes Homérosz-fordítás mellett neki köszönhetjük Catullus verseinek tolmácsolását, Ovidius Átváltozások és Firdauszi Királyok könyve című művének magyar változatát, Aiszkhülosz, Euripidész, Szophoklész, Plautus, Arisztophanész drámáinak számos fordítását.

Díj - Kossuth-díjasok - Devecseri Gábor író

Budapest, 1953. március 15. Devecseri Gábor író, költő, műfordító, akit Kossuth-díjjal tüntettek ki. MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László

Az emberi lét reménytelensége, humor, Kaláka-feldolgozás

A gyerekek körében ma is igen közkedveltek a fiához, Jancsikához írt, Állatkerti útmutató című kötet könnyed, humoros versei, amelyek közül többet a Kaláka együttes is megzenésített.

Kultúra - Irodalom - Devecseri Gábor

Szentendre, 1970. január 11. Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő otthonában. MTI Fotó: Molnár Edit

Az ötvenes évek közepétől a kommunizmusba vetett hite megrendült, 1956 eseményei lelki válságba sodorták. Hátat fordított mindenfajta közéleti szereplésnek, csak az irodalomnak élt. Görögországi utazásairól útinaplókat jelentetett meg Homéroszi utazás, illetve Epidauroszi tücskök, szóljatok címmel, Lágymányosi istenek című memoárkötetében ifjúkorának meghatározó egyéniségeiről, Karinthyék köréről, Kerényiről festett szórakoztató képet. Több kötete is megjelent, amelyekben a magánélet élményeit, hangulatképeit rögzítette könnyed és elegáns versekben. Költői főműve, az emberi lét reménytelenségét, az esendő ember kiszolgáltatottságát megjelenítő Bikasirató.

Váradi Hédi Kossuth-díjas színésznő

Budapest, 1973. augusztus 22. Váradi Hédi Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész Devecseri Gábor: Odüsszeusz szerelmei című drámájának főszerepében. A darabot a nemzeti Síznház a Budavári palotában mutatta be. MTI Fotó: Keleti Éva

A halál közelsége erősebbé tette

Az élet örömeit és szépségeit, a szerelmet, a művészetet rajongva szerető költőnél a Bikasirató befejezése után nem sokkal gyógyíthatatlan rákot diagnosztizáltak. A betegség, a közelgő halál tudata megsokszorozta alkotóerejét, a kórházi ágyon is szünet nélkül dolgozott. Ekkor fordította le Tobias Gebler Thamos, Egyiptom királya című darabjának librettóját, amelyhez Mozart írt kísérőzenét, Menandrosz Ítéletkérők című drámáját, hangszalagra mondta A versek alagútján címmel a Bikasirató elemzését, valamint A hasfelmetszés előnyei című szabálytalan naplóját, több verse is született ekkor.

A "görög derű költője" 1971. július 31-én hunyt el.

Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő, műfordító

Devecseri Gábor búcsúztatása a Farkasréti temetőben MTI Fotó: Kovács Gyula

Új hozzászólás