„Polgárkisasszonyok és úrihölgyek": Női portréfotó kiállítás (márc. 7.)

2017.03.03. - 00:30 | vaskarika.hu

„Polgárkisasszonyok és úrihölgyek": Női portréfotó kiállítás (márc. 7.)

Helyszín: Szombathely, Berzsenyi Dániel Könyvtár

Dátum: 2017.03.07.

A Berzsenyi Dániel Könyvtárban március 7-én 17 órakor, a nőnaphoz kapcsolódva, női portréfotó kiállítás nyílik Polgárkisasszonyok és úrihölgyek címmel. A program a 2016. október 6-án megalakult Helytörténeti Klub első rendezvénye, de a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

HIRDETÉS

A 19. század végi, 20. század eleji felvételeket Spiegler Tibor magángyűjtő (nem mellesleg a klub egyik szervezője) bocsátotta rendelkezésünkre. A régi felvételekhez való kötődéséről, családi indíttatásáról, gyűjtőszenvedélyéről így vall:

„A fotó valahol mindig jelen volt az életemben, kezdve attól, mikor a nővérem Pajtás gépét kattogtattam boldogan, vagy amikor szerencsém volt olyan igazi fotográfusok körül lábatlankodni, mint Dallos László, vagy Rosta József. Fotós nem lettem, de a fényképekbe beleszerettem. Bár a helytörténet gyűjtése nem választható el a fotók állandó tanulmányozásától, nekem mégsem a szenvedélyem hozta magával a fényképek iránti vonzódásomat. Az igazi lökést, a családi képek hiánya okozta, hisz a háború elvitte őket, a rokonsággal együtt. A megmaradt egyetlen fotó apám családjáról készült, egy szemszögből, egy látásmóddal, egy ismeretlen fényképész jóvoltából. Anyám családi fényképeiből néhány, már halála után került elő szülőfalujából. Vele már nem tudtam beszélgetni ezekről. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy valaha újabb képek kerülnének elő a famíliámról. De elkezdtem összeszedni minden fellelhetőt arról a korról, amikor éltek. Ma már számtalan fotóm van a városról, ahol a nagyapám sétált a nagymamámmal karonfogva. Akár ott is lehetnének valamelyiken. Beleszerettem ezekbe a felvételekbe. Ma már minden jelentős szombathelyi műteremből vannak fényképeim."


A felvételek segítségével a tárlat a gyermekkortól az idős korig mutatja be a női sorsokat. A műtermi képeken kívül munkahelyen, farsangi mulatságon, iskolai rendezvényen készült csoportképek színesítik a kiállítást.

A tárlat nyitányaként Némethné Ódor Edit, a SZOSZSZC Oladi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája igazgatóhelyettese tart divattörténeti előadástMinden utánzás törvényesen tiltatik": Szombathelyi divat a XIX - XX. század fordulóján címmel.

„Ritka kincs, ha korabeli fotókat szemlélhetünk! Ha egy egész kollekciót nézhetünk végig, különösen szerencsésnek mondhatjuk magunkat! Mi mindenről árulkodnak ezek a fotográfiák a mai, kíváncsi érdeklődő számára? Egy nőnek mindenekelőtt a divatról! A divatról, ami változó és múlandó. A fényképeken látható lányok, hölgyek, asszonyok életkora között alig több mint negyven év a korkülönbség, az öltözetüket, hajviseletüket figyelve viszont jól látható az eltérés. Míg az 1800-as évek második felében a hölgyek erősen fűzik magukat, gyakori a mellnél redőzött, magasan záródó nyakú zubbony, addig az 1900-as évek elejétől a fűző nélküli, mell alá érő, magasított derekú, könnyű esésű szoknya a trendi. Aztán a '30-as évektől a korábban fenséges hatást eredményező taft, brokát helyett új anyagok robbantak be a divat világába. A selyem, a muszlin, a tüll, melyhez a letisztult, sima, egyszerű szabászati stílus passzolt. A Coco Chanel nevéhez fűződő, modern divat a képek tanúsága szerint hazánkat, sőt Szombathelyt is előbb-utóbb utolérte. Hiszen elgyönyörködhetünk a női vállat szabadon láttatni engedő, kacér fekete estélyi ruhát viselő hölgy látványában éppúgy, mint a több soros fehér gyöngyből készült ékszert hordó, decens, csipkebetétes, elegáns ruhában mosolygó asszony képében."


Aki tehát bepillantást szeretne nyerni a divat világába, illetve szívesen megtekintené a korabeli fotógyűjteményt, az látogasson el a Berzsenyi Dániel Könyvtárba 2017. március 7-én!

Arra kérik az urakat, hogy ők se maradjanak távol, hiszen érintőlegesen a férfidivatról is lesz szó, ill. érdemes a századfordulós felvételeket megtekinteni, hiszen nem kisebb fényképészek vannak az „készítők" között, mint Knebel Ferenc, Knebel Jenő, Szilárd Tódor, Tömöry Ferenc, Pataki Lajos, Kühn Béla, Farkas Géza és még sorolhatnánk.


Új hozzászólás