Ha három pótszékes sor is megtelik, és még azon kívül is plusz székekre van szükség, az már jelent valamit. Szabó T. Annát lelkes közönség fogadta Szombathelyen, nem véletlenül, hiszen a költő, műfordító és most már prózaíró kamaszkora a városunkhoz kötődik. 1987-ben települt át a szüleivel Magyarországra. S hogy miért éppen a nyugati véget választották? Az Erdélyből jött emberek elsősorban a keleti országrészben telepedtek le, hogy közel legyenek a szülőföldjükhöz, és mire Annáék megérkeztek, az a terület már telített volt.

Lévai Balázs a bevezetőjében elmondta, Szabó T. Anna már a harmadik vendég a Kötelező olvasmányban, akinek valamilyen kapcsolata van Szombathellyel. Járt már itt Dragomán György, Anna férje, és Likó Marcell, a Vad Fruttik frontembere. Jordán Tamás megjegyezte, hogy szerepelt még egy szombathelyi kötődésű író, akinek nemrégen memoárja jelent meg. A színház igazgatója arról is mesélt, hogy mennyire jól érzi magát. Mindig is sejtette, hogy sokan szeretik, de azt nem gondolta volna, hogy ennyien. Lehetősége nyílt arra, hogy meglássa a saját temetését, hallgathassa a sok nekrológot, ahol dicsérik érdemeiért. Másoknak csak haláluk után jár a méltatás, ő még életében megkaphatta.

Szabó T. Anna Törésteszt című kötetével, mely az eladási listán a 2. helyen áll, új oldaláról mutatkozott be, hiszen eddig költőként ismertük őt. Úgy véli, a költők valahol alul vannak a ranglétrán, utána jönnek a prózaírók, de az az igazi, ha valaki nagyregényt ír. Hajlamosak vagyunk beskatulyázni a művészeket, valaki vagy író, vagy költő, pedig van átjárás, lehet valaki mindkettő egyszerre.

Ahhoz, hogy megszülessen egy mű, két dolog szükséges. Egyrészt nagyon fontos a tehetség, de a gyakorlás, melynek révén rutinra tehetünk szert sem elhanyagolható, az ihlet mesterségbeli tudás nélkül mit sem ér. Radnóti sem lett volna képes a munkaszolgálat kínjai között létrehozni azokat a verseket, ha nem lett volna előzetes versírási tapasztalata. A Törésteszt című kötet 49 novellát tartalmaz. Azért ennyit, mert a válogatás során 49 novella maradt a könyvben, de értelmezhetjük szimbólumként is, Anna ugyanis a negyvenes évei közepén jár, és ez a szám egyfajta ragaszkodást is jelenthet ehhez az életkorhoz, mely erőteljes fordulópontot jelent, hiszen ekkor döbbenünk rá arra, hogyan fogy az idő.

Az első novella címe: Origó. Az írást Szűcs Attila festőművész egyik alkotása ihlette, A fekete fürdőruha, melyen toroktól lefelé láthatunk egy lányt. A novella szabad vers jellegű, a visszafogott haragról, érzékiségről szól. Abban az időben zajlott az úszóbotrány, és Szabó T. Anna az összes indulatát belehelyezte a műbe. Számára az idő átüt a látványon, ami megnyilvánul a számokhoz való sajátos viszonyában is. Gyermekkorában a számok nem csupán elvont matematikai jelek voltak, hanem megszemélyesítette őket, különleges viszonyt képzelt közéjük. A kötet utolsó novellája, a Tank szintén szabad vershez hasonlít.

Novelláit az intenzív érzelem hatja át, szereplői főleg nők, a férfi-nő hatalmi viszonyról, magányról, párkapcsolatról, szerelemről szólnak, olykor komolyabb, máskor játékosabb formában, közös jellemzőjük az indulat. Annát általában szépléleknek tartják, pedig gyakran ír haragból, mivel azt sokkal könnyebbnek tartja. A Senki madara című könyve valóban lírai, jobban is szereti a Töréstesztnél. Gyakran ihletik írásra az álmok, a kötetben két, álom hatására született novella található. Konkrét képekből vagy indulatból alakul ki a mű, beleszövi, amit lát vagy tapasztal, volt egy korszaka, amikor a divat felé fordult, a Jolán című novella főszereplője például nem egy nő, Jolán egy csizma.

A magánéletéből azonban nem kerülnek mozzanatok az írásaiba, erre tudatosan törekszik. Mivel férjével mindketten írással foglalkoznak, gyakran feszült otthon a hangulat, akár egy oroszlánketrecben, egy-egy nem jól megtalált mondat miatt.

Foglalkoztatja a szabadság kérdése is, miért szilárdítjuk meg körvonalainkat, és zárjuk magunkra az ajtót. Az egyik korlátozó tényező a szemérem, a nőket sokkal inkább gúzsba köti, mint a férfiakat. Erotikát találunk Babitsnál, de akár Toldiban is. Az persze egy újabb kérdés, hogy mi a szemérmetlenség. Anna kötetében is megjelenik a testinger. Regényrészleteket, tárcanovellákat is találunk a kötetben, sok-sok hangon, emberi sorson keresztül szólalnak meg.

A borítón egy játékbaba látható, az egyik novellára utal, egy kislány babája elromlik, ezért elássa. Ez egy szadista cselekedet, mégis benne van a gyönyörűség is. Eredetileg a Robbanótest címet akarta adni a kötetének, később megváltoztatta. Meg kellett tanulnia eltörnie dolgokat, hogy ne ő maga törjön el. Olvassuk el Szabó T. Anna novelláit, olvassunk tőle verseket, hogy úton legyünk a teljesség felé.