Meg kellett tanulnom eltörni dolgokat – Szabó T. Anna a Kötelező olvasmányban

Képgaléria megtekintése2017.03.08. - 12:00 | Rozán Eszter - Fotók: Varga András

Meg kellett tanulnom eltörni dolgokat – Szabó T. Anna a Kötelező olvasmányban

Szabó T. Anna volt a Kötelező olvasmány vendége a Weöres Sándor Színházban, aki hazajött Szombathelyre, hiszen a középiskolás éveit itt töltötte. Törésteszt című kötetét Lévai Balázs mutatta be, a beszélgetésben részt vett Jordán Tamás. Szó volt szabadságról, alkotásról, a nők helyzetéről, az ihletett pillanatról, Szabó T. Anna a tőle megszokott kedvességgel varázsolta el a közönséget.

HIRDETÉS

Ha három pótszékes sor is megtelik, és még azon kívül is plusz székekre van szükség, az már jelent valamit. Szabó T. Annát lelkes közönség fogadta Szombathelyen, nem véletlenül, hiszen a költő, műfordító és most már prózaíró kamaszkora a városunkhoz kötődik. 1987-ben települt át a szüleivel Magyarországra. S hogy miért éppen a nyugati véget választották? Az Erdélyből jött emberek elsősorban a keleti országrészben telepedtek le, hogy közel legyenek a szülőföldjükhöz, és mire Annáék megérkeztek, az a terület már telített volt.

Lévai Balázs a bevezetőjében elmondta, Szabó T. Anna már a harmadik vendég a Kötelező olvasmányban, akinek valamilyen kapcsolata van Szombathellyel. Járt már itt Dragomán György, Anna férje, és Likó Marcell, a Vad Fruttik frontembere. Jordán Tamás megjegyezte, hogy szerepelt még egy szombathelyi kötődésű író, akinek nemrégen memoárja jelent meg. A színház igazgatója arról is mesélt, hogy mennyire jól érzi magát. Mindig is sejtette, hogy sokan szeretik, de azt nem gondolta volna, hogy ennyien. Lehetősége nyílt arra, hogy meglássa a saját temetését, hallgathassa a sok nekrológot, ahol dicsérik érdemeiért. Másoknak csak haláluk után jár a méltatás, ő még életében megkaphatta.

Szabó T. Anna Törésteszt című kötetével, mely az eladási listán a 2. helyen áll, új oldaláról mutatkozott be, hiszen eddig költőként ismertük őt. Úgy véli, a költők valahol alul vannak a ranglétrán, utána jönnek a prózaírók, de az az igazi, ha valaki nagyregényt ír. Hajlamosak vagyunk beskatulyázni a művészeket, valaki vagy író, vagy költő, pedig van átjárás, lehet valaki mindkettő egyszerre.

Ahhoz, hogy megszülessen egy mű, két dolog szükséges. Egyrészt nagyon fontos a tehetség, de a gyakorlás, melynek révén rutinra tehetünk szert sem elhanyagolható, az ihlet mesterségbeli tudás nélkül mit sem ér. Radnóti sem lett volna képes a munkaszolgálat kínjai között létrehozni azokat a verseket, ha nem lett volna előzetes versírási tapasztalata. A Törésteszt című kötet 49 novellát tartalmaz. Azért ennyit, mert a válogatás során 49 novella maradt a könyvben, de értelmezhetjük szimbólumként is, Anna ugyanis a negyvenes évei közepén jár, és ez a szám egyfajta ragaszkodást is jelenthet ehhez az életkorhoz, mely erőteljes fordulópontot jelent, hiszen ekkor döbbenünk rá arra, hogyan fogy az idő.

Az első novella címe: Origó. Az írást Szűcs Attila festőművész egyik alkotása ihlette, A fekete fürdőruha, melyen toroktól lefelé láthatunk egy lányt. A novella szabad vers jellegű, a visszafogott haragról, érzékiségről szól. Abban az időben zajlott az úszóbotrány, és Szabó T. Anna az összes indulatát belehelyezte a műbe. Számára az idő átüt a látványon, ami megnyilvánul a számokhoz való sajátos viszonyában is. Gyermekkorában a számok nem csupán elvont matematikai jelek voltak, hanem megszemélyesítette őket, különleges viszonyt képzelt közéjük. A kötet utolsó novellája, a Tank szintén szabad vershez hasonlít.

Novelláit az intenzív érzelem hatja át, szereplői főleg nők, a férfi-nő hatalmi viszonyról, magányról, párkapcsolatról, szerelemről szólnak, olykor komolyabb, máskor játékosabb formában, közös jellemzőjük az indulat. Annát általában szépléleknek tartják, pedig gyakran ír haragból, mivel azt sokkal könnyebbnek tartja. A Senki madara című könyve valóban lírai, jobban is szereti a Töréstesztnél. Gyakran ihletik írásra az álmok, a kötetben két, álom hatására született novella található. Konkrét képekből vagy indulatból alakul ki a mű, beleszövi, amit lát vagy tapasztal, volt egy korszaka, amikor a divat felé fordult, a Jolán című novella főszereplője például nem egy nő, Jolán egy csizma.

A magánéletéből azonban nem kerülnek mozzanatok az írásaiba, erre tudatosan törekszik. Mivel férjével mindketten írással foglalkoznak, gyakran feszült otthon a hangulat, akár egy oroszlánketrecben, egy-egy nem jól megtalált mondat miatt.

Foglalkoztatja a szabadság kérdése is, miért szilárdítjuk meg körvonalainkat, és zárjuk magunkra az ajtót. Az egyik korlátozó tényező a szemérem, a nőket sokkal inkább gúzsba köti, mint a férfiakat. Erotikát találunk Babitsnál, de akár Toldiban is. Az persze egy újabb kérdés, hogy mi a szemérmetlenség. Anna kötetében is megjelenik a testinger. Regényrészleteket, tárcanovellákat is találunk a kötetben, sok-sok hangon, emberi sorson keresztül szólalnak meg.

A borítón egy játékbaba látható, az egyik novellára utal, egy kislány babája elromlik, ezért elássa. Ez egy szadista cselekedet, mégis benne van a gyönyörűség is. Eredetileg a Robbanótest címet akarta adni a kötetének, később megváltoztatta. Meg kellett tanulnia eltörnie dolgokat, hogy ne ő maga törjön el. Olvassuk el Szabó T. Anna novelláit, olvassunk tőle verseket, hogy úton legyünk a teljesség felé.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Gál Katalin 2017.03.09. - 15:30
Nagyon sajnálom,hogy nem vagyok szombathelyi, ezért nem lehettem ott az esten. Nagy tisztelője vagyok a Szabó T. - Dragomán házaspárnak. Mindent igyekszem elolvasni, ami róluk szól és persze írásaik is nagyon közel állnak hozzám.Adjon nekik az Isten jó egészséget,hogy sok jót tudjanak még írni és maradjanak meg továbbra is kedves, póztalan , vidám embereknek!