Örök tél: Ezek a nők a semmi közepén, a teljes reménytelenségben a túlélésért küzdöttek

2017.03.15. - 00:15 | vaskarika.hu / hirado.hu

Örök tél: Ezek a nők a semmi közepén, a teljes reménytelenségben a túlélésért küzdöttek

A szürke deszkákból ácsolt barakkokban jó, ha jutott szalma a priccsekre. A Gulagra hurcolt magyar nők csak akkor élhették túl a szenvedéseket ha fizikailag és lelkileg is erősek tudtak maradni. Szász Attila Örök tél című filmjének forgatásán jártunk.

HIRDETÉS

A Mafilm fóti stúdiójának munkatábor díszletei között sétálunk. Az eső épp elállt, hűvös van, egy kis fény dereng a vörös csillagos kapu felett, a szürke deszka barakkok ajtajait a feltámadó szél lökdösi. Végtelenül sivár, szomorú a kép, bármerre nézünk, egy orosz egyenruhás kiskatona, jelentős méretű bakancsban sétál el mellettünk, alig ismerem fel Kovács Józsefet a Szürke senkik főszereplőjét. Az Örök tél című filmben - amelynek díszletét járjuk be éppen - egy kiskatonát játszik, a szerep kedvéért néhány mondatot oroszul is meg kellett tanulnia. Ahogy később meséli, a táborban, ahová a nőket hurcolták "málenkij robotra" az őröknek sem volt választásuk: ha nem akarták, hogy a közeli bányába hajtsák őket is, embertelenkedniük a nőkkel. Hogy mennyire? "Amennyire a lelkük még engedte" - mesélte a Kaposvári Egyetem színészhallgatója.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A forgatás hamarosan leáll egy fél órás szünetre, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere érkezik, hogy bepillantson a régóta várt film díszleteibe és váltson néhány szót az alkotókkal. Vele együtt sétálunk barakkról barakkra, nézzük a falra szögelt Szovjetunió térképét, felette Sztálin portréját, a falon lógó petróleumlámpákat, az asztalon heverő pecséteket, a cirill betűkkel címkézett dossziékat. Balog Zoltán a látottak alapján úgy véli, mély érzelmeket kiváltó film lesz az Örök tél, a film amely autentikusan képes megmutatni a sokáig agyonhallgatott orosz kényszermunkatáborok világát. Azt a világot, ahova több százezer magyart, svábot, zsidót, cigány férfit és nőtt vittek el kényszermunkára.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az örök tél középpontjában a nők állnak

"Úgy hogy azt sem tudták, miért, valójában hol is vannak, és hogy meddig tart ez a "kis munka" - meséli Köbli Norbert, forgatókönyvíró. "Az örök tél forgatókönyve igaz, megtörtént eseten alapul. Havasi János volt az, aki édesanyja történetét foglalta könyvbe, Lánykák, az idő eljárt címmel. Édesanyja elmesélése és levelei alapján végigjárta a Gulágra vezető utat, benyomásokat és tárgyi emlékeket is gyűjtött. A tábort, ahová nemcsak nőket, hanem férfiakat is hurcoltak, a semmi közepén kell elképzelni. Egy szénbánya szomszédságában, ahova naponta hajtották ki az embereket, hogy a legnehezebb fizikai munkát végezzék el XIX. századi körülmények között és eszközökkel. Az örök tél középpontjában nők állnak, engem az érdekelt  leginkább, hogyan lehet túlélni egy olyan helyzetet, amikor az embert teljesen kiszakítják a megszokott környezetéből, gyökértelenné teszik és minden kicsúszik a lába alól. Ezek a nők, ellentétben egy rabbal, még azt sem tudták, hogy meddig kell ott maradniuk, csak azt, hogy egyszer talán vége lesz. Ki kellett tartaniuk, szívósnak kellett lenni, ott a jó cipő, a meleg ruha volt a túlélés egyik záloga. Ez a film többek között arra keresi a választ, hogy mi teszi az embert lelkileg és fizikailag is túlélővé egy teljesen reménytelen helyzetben."

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A fóti díszletben egy hete forgat a stáb Szász Attila rendezővel, előtte a szentendrei Skanzenben és Szlovákiában is forgott a kamera. A munka tervek szerint április közepén fejeződik be,  a közmédia csatornáin pedig majd jövő februárban két ötven perces részben láthatjuk a filmet.

Csányi Sándor, Gera Marina és Szász Attila rendező az Örök tél című film forgatásán. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Túlélőfilm - szerelmi szállal

A Gulág Emlékbizottság támogatásával készülő Örök tél története 1944-ben kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket "egy kis munkára", három hét kukoricatörésre.

A férjét a frontról hazaváró Irén (Gera Marina) azzal válik el hatéves kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak. Azonban a megszállók marhavagonokban egy ukrán munkatáborba szállítják a nőket, itt kell majd naponta megküzdeniük a létezésért. Irén itt találkozik egy Rajmund nevű férfival (Csányi Sándor), aki megtanítja, hogyan lehet túlélni a poklot, miközben kettejük között különleges kapcsolat szövődik.

A főbb női szerepekben Döbrösi Laurát, Kiss Diána Magdolnát, Farkas Franciskát és Kurta Nikét láthatjuk majd.

Új hozzászólás