Ma van a nemzetközi Pi-nap

2017.03.14. - 12:30 | vaskarika.hu

Ma van a nemzetközi Pi-nap

A nemzetközi Pi-nap a matematika egyik leghíresebb számának ünnepe. A pi-napot 1988 óta március 14-én ünnepelik, mivel a hónap számjegye a 3 mellett 14-én, a matematikai pi érték első két tizedesjegyéig megegyezik. Ez alkalomból egyre szélesebb körben világszerte különböző rendezvényekkel, vetélkedőkkel és konferenciákkal ünneplik a napot.

HIRDETÉS

Az ünnep ötletadója Larry Shaw fizikusprofesszor („a π hercege"), a San Franciscó-i Exploratorium nevű természettudományi múzeum munkatársa, akinek a vezetésével 1989 óta rendeznek ünnepi megemlékezéseket. A múzeum kör alakú csarnokában körbejárnak ilyenkor a munkatársak, és elfogyasztják az ünnepi alkalomra készített gyümölcsös pitéket. A pi-te vagy angolul pie is a számra vezethető vissza, és az ünnepi alkalomra rendszerint feliratozzák is ezeket a pitéket, természetesen a π szám minél több tizedesjegyével.

A 2004. évi π-napi ünnepi rendezvényen Daniel Tammet 22 514 tizedesjegyig sorolta fel a π számot. Ezen a téren a csúcstartó a japán Haragucsi Akira, aki 2006-ban 100 000 tizedesjegyet sorolt fel, de ez 16 órájába tellett.


Egy kis "pi-történelem"

A Pi, a kör területének kiszámításakor jelent meg mint probléma. Már az i. e. 2000 körüli időkből származó egyiptomi Rhind papiruszon található egy képlet, ami ezen probléma megoldására vonatkozik. A képletet alkalmazva 3,1605 értéket kapunk, ami ebben az időben csodálatos pontosságnak számított.

Arkhimédesz a körbe írt és a köré írt sokszögek kerületének határértékeivel közelítette meg a Pi értékét. Ugyanekkor Mezopotámiában egy lényegesen durvább közelítő értéket használtak, és szinte minden országban, minden matematikával foglalkozó tudós más és más közelítést alkalmazott.


Kínában a Han-dinasztia alatt elrendelték a mértékegységek egységesítését. Ezt a munkát Liu Ci csillagász hajtotta végre. Ekkor történt a matematika történetében először az az eset, hogy törvény szabta meg a Pi értékét (ez akkor 3,1547 volt). A hinduk 500 körül már 3,1416-tal számoltak. A perzsák 16 tizedes jegyig számították ki az értékét.

Európában először Ludolph van Ceulen (1550-1617) német származású holland matematikus 1596-ban megjelent könyvében húsz tizedesig határozta meg a pi értékét. Munkássága nyomán a Pi-t „Ludolph-féle számnak" is nevezik.

 

A dátumhoz és a π számhoz köthető érdekességek

A titokzatos (π) már az ókor óta nagyon sokat szerepelt különböző összefüggéseiben. Ez a szám 3,1415926535...-tel kezdődik és a végtelenségig tart, egyúttal a matematikában és a fizikában használt transzcendens szám. Az Euklideszi geometriában a kör kerületének és átmérőjének arányaként határozzák meg. Számos érdességet is hordoz azonban, például ha összeadjuk az első húsz tizedesjegyét, 100-at kapunk eredményként. Ha összeadjuk az első (6+6) × (6+6), tehát 144 tizedesjegyet, akkor 666-ot kapunk. A széles körben ismert 3,14 mint a π századokra kerekített értéke teljesen megegyezik a március 14. angol dátumozásban használt 3/14 formájával. Érdekesség, hogy 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein.


Pi-versek:

Léteznek olyan versek, amelyek segítenek megjegyezni a 3,14 utáni tizedesjegyeket is. A szavak annyi betűből állnak, amennyi a következő tizedesjegy.

"Bír-e, érez-e ember nyugalmat,
Ha lelkét nehéz bús emlék zaklatja.
Szüntelen felhőbe burkolózó idő az,
Ami változni ámha akarna se tudhat,
Mert azt nem írhattya már le halandó kívánsága."
(Hajós György prof. közlése, 1952)

Szász Pál - Pi vers

„Nem a régi s durva közelítés,
Mi szótól szóig így kijön
betűiket számlálva
Ludolph eredménye már,
ha itt végezzük húsz jegyen.
De rendre kijő még tíz pontosan,
azt is bízvást ígérhetem." 

Szikora Ágnes:

Íme a szám: a görög periféria pi betűje.
Euler meg Viète végtelen összeggel közelít értékéhez.
Lám, őt már Egyiptom, Kína, Európa is akarta, hogy
„ama kör kerülete úgy ki lehetne számlálva".

megosztom a twitter-en megosztom a facebook-on megosztom a delicious-on megosztom a startlapon megosztom a google+-on NyomtatásKüldés e-mailbenAz oldal tetejére Forrás: wikipedia.org; sefmatek.lapunk.hu

Új hozzászólás