Megőrizni a szépet – Dr. Almási Kitti előadása az MMIK-ban

Képgaléria megtekintése2017.04.04. - 11:30 | Rozán Eszter - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Megőrizni a szépet – Dr. Almási Kitti előadása az MMIK-ban

Mindannyian kiegyensúlyozott párkapcsolatra vágyunk, de ez nem mindig sikerül, néha elkerülhetetlen a szakítás. Hogyan engedjük el a másikat, és hogyan kezdjük újra a nagy csalódás után? Erről szólt Dr. Almási Kitti teltházas előadása a Nyitott Akadémián az MMIK-ban.

Telt ház fogadta Dr. Almási Kittit az MMIK-ban a Nyitott Akadémia rendezvényén. Témája az elengedés és újrakezdés volt.

Szembesülés a lecserélhetőséggel

Egy kapcsolat végét általában sokként éljük meg, sokan a gyászfeldolgozás folyamatához hasonlítják. A gyász és a szakítás között azonban van egy alapvető különbség. Ha a párunk meghal, nincs többé jelen az életünkben, a közösen eltervezett dolgokat azért nem tudjuk együtt megvalósítani, mert ő már nincs többé. Ha viszont elhagynak minket, továbbra is tudunk a másikról, arról, hogy az életét nem velünk akarja folytatni. A közösen tervezett, meg nem élt jövőképet nélkülünk valósítja meg, esetleg "le is cserél" minket. Gyakran van arra példa, hogy a közös nyaralás létrejön ugyan, de nem velünk, hanem egy másik nő vagy férfi neve kerül az eredetileg nekünk szánt repülőjegyre.

Arra is volt már példa, hogy a házaspár közösen vásárolt egy parasztházat a Balatonon, a feleség lelkesen belevetette magát a felújításba, bútorokat, függönyöket szerzett be, növényeket ültetett a kertbe, de munkája gyümölcsét sosem élvezhette, mert mire kész lett a ház, a Másik foglalta el a helyét. Ez borzasztó frusztrációt okoz, ilyenkor rájövünk, hogy nem feltétel nélkül szeretnek minket, szembesülünk a lecserélhetőség tudatával.

Aki valamikor örök hűséget esküdött, és azt mondta, hogy nem tud élni nélkülünk, bebizonyítja, hogy mégiscsak tud. A lecserélhetőség az élet más területére is vonatkozik, Almási Kitti akkor tapasztalta ezt meg, amikor szülési szabadságra ment, és a helyére egy „cuki kis" utódot találtak, aki remekül megállta a helyét, vagyis Kitti egyáltalán nem bizonyult pótolhatatlannak. A baráti körben is ugyanúgy lecserélhetnek, ha megváltoznak az életkörülmények, vagy a helyzet úgy hozza magával. Ilyenkor általában a másikat hibáztatjuk, a frusztráció óriási dühben kumulálódik, pedig nem ártana elgondolkodni azon, hogy velem mi lehetett a baj, mi lehetett olyan nehéz bennem, amit nem bírt elviselni a partnerem? Talán az volt a baj, hogy nem figyeltem eléggé a másikra, és társas magányban éltünk?

Próbáljuk beleélni magunkat a másik helyébe, mert csak így tudjuk elfogadni és elengedni 

Bármit csinálunk az életben, az kihat az emberekkel való viszonyunkra is, a munkánk, párkapcsolataink befolyásolják a gondolkodásunkat, és az évek múlásával másképp látjuk a dolgokat, akár az anyánkkal kapcsolatban is, ahogy Kitti egyik kliense tette, aki először tabutémának tekintette az anya-kérdést.

Fontos tehát, hogy odafigyeljünk a másikra. Tényleg kíváncsiak vagyunk a dolgaira? Érdekel, amit mond? Ha úgy érezzük, kapcsolatunk unalmassá vált az évek során, valójában mi lettünk unalmasak, mert már nem érdekel a partnerünk. S ha már szakításra kerül a sor, próbáljuk beleélni magunkat a másik helyébe, mert csak így tudjuk elfogadni és elengedni.

A válásterápia során az egyik módszer, amit Kitti használ, a hála kimondása az együtt töltött évekért. A szétváló feleknél a harag dominál, csak a rossz dolgokra emlékeznek, pedig sok kellemes percet töltöttek együtt. Ha képesek ezeket elismerni, kimondani és megköszönni, akkor békében válnak el, és nem görgetik tovább a gyűlöletet. Az otthonunk szétszakítása fájdalommal jár, főleg akkor, ha a helyünket elfoglalja egy idegen, a düh továbbgörgetése azonban nem old meg semmit, mert indulatunkat átvisszük a következő kapcsolatba is.

A következő jelöltnél már listával kezdjük a randevút?

A szakítás során averzió alakul ki bennünk bizonyos embertípusok iránt, és a következő jelöltnél már listával kezdjük a randevút, mondván, hogy egy szőke hajú egyszer már csalódást okozott, tehát a szőkéket eleve kilövöm. A másiknak is van egy listája, vagyis elég kevés az esélye, hogy a kívánságok összetalálkoznak. A mai fiatalok jóval korábban kezdik a randizást, és később állapodnak meg, 30-35 éves korukra már jó pár csalódáson esnek túl, a listájuk egyre bővül, egyre nehezebbé válik új kapcsolatot kiépíteniük. A bizonytalanságuk csak növekszik, nincs a fiatalok kezében kapaszkodó. Ezt az űrt használják ki bizonyos vállalkozások, segíteni próbálnak a hatékony társkereséssel, de inkább csak még nagyobb katasztrófát okoznak lehetetlen tanácsaikkal, hogy például merre kell forgatni a fejet, miközben egy lánnyal beszélgetünk, mert az vonzó.

A netes társkeresők kizárják az elmélyülés lehetőségét, hiszen egy fotó alapján, pillanatok alatt dönthetünk arról, hogy valaki a "kukába megy-e" vagy sem. A másik hiba, amit hajlamosak vagyunk elkövetni, az, hogy sablonosan öltözködünk, gondolkodunk, pedig az eredetiség vonzóbb. Az első randi lényege, hogy legyen második, harmadik, tízedik, ezért nem mindegy, milyen előítéletekkel megyünk oda.

Egy párkapcsolat sikere sosem garantált, de sokat tehetünk azért, hogy minél tovább fenntartsuk, vagy ha ez nem lehetséges, akkor békében, a szép emlékeket megőrizve engedjük el a másikat.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás