A legjobból a legtöbb kell! - Az Európa Kiadó bevette az Agorát (videóval)

Képgaléria megtekintése2017.04.14. - 01:00 | geridob - Fotók: Büki László 'Harlequin'

A legjobból a legtöbb kell! - Az Európa Kiadó bevette az Agorát (videóval)

"Hölgyeim és uraim, az Európa Kiadó az a zenekar, ami akkor és azt játszik, amit akar." - Aperitif: sör, pálesz, sör. Taxi. Főfogás: szerda este a magyar underground egyik legkomolyabb zenekarvezetőjének igazgatásában.

HIRDETÉS

A "kiadós" tagcserén átesett Európa Kiadó nem okozott csalódást szerda este. Persze hiányoztak Menyhárt Jenő mellől a régi, megszokott őszülő halántékok, de az új zenészek annyit mindenképpen letettek az asztalra, amennyi egy őrületes estéhez kellett. A korábban többé-kevésbé állandó formációban játszó zenekar az új lemez kiadása után fiatalodott meg, Jenő pedig örök, ez nem kérdés.

Az új számok még nem ivódtak bele egészen a fülünkbe, hiszen annyira nem is volt idejük, mint amiknek anno a sercegős, sokadszorra másolt kazettákról. Ugyanakkor boldogan jelenthetjük ki, hogy igenis van egy olyan hazai formáció, amin nem fogott '81 óta az idő. Míg mások divatosabb irányzat felé sodródtak, feloszlottak, vagy nyom nélkül tűntek el, addig a kis-nagy kedvenc egyedi maradt a magyar palettán. A szójátékokkal tűzdelt, elgondolkodtató szövegek ma is megállják a helyüket, nem tartalmatlan "áj láv jú béjbi" közhelyeket sorjáznak, a dalok túlmutatnak az oravecznórai  életbölcseleten és a zenei kíséret is mellőzi a tábortűz melletti gitározás stílusát. Amit kaptunk, még mindig sugárzott az őszinteségtől.


A már nem is annyira fiatal magyarok közül mindenki hozott magával egy kis rezgést a belvárosba (a mi gárdánk tényleg a külvárosból), így újra visszarepültünk az időbe, "Mocskos idő"-ket felemlegetve zengett a "Bon-bon-si-bon". Ezen a szerda estén "33 nevem volt", se több, se kevesebb, "Megalázó durva szerelem" okán volt romlás, ostromlás szelíden, szépen és halkan, mert ez a város nem is egy távoli bolygó. Azt is tudjuk, hogy hiába küldünk jeleket, számot legfeljebb eltalálni lehet, de kérni nem, mert ahogy már korábban is elmondta Jenő: "Hölgyeim és uraim, az Európa Kiadó az a zenekar, ami akkor és azt játszik, amit akar."

Természetesen a visszázást meghálálta a csapat, aztán ahogy szokás, "Elmentek a fiúk".

"Örökké elmegyünk
pedig sehol se várnak ránk,
és mindig csak képeket
hagyunk magunk után"  - Európa Kiadó

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

BLH 2017.04.14. - 16:39
Van egy kellemes pikantériája annak, hogy a 80-as évek lázadó underground ikonját, az akkori Erdős-éra - kibékülés előtti - "számkivetettjét" ma a Nemzeti Kulturális Alap "szállította" Szombathelyre (és az országban még 8 másik klubba).
A 2013-as körmendi, sátras-dagonyás bulit nem múlta felül a "kocsmakoncert", de a koncepciója és a régi dalok aktualitása, máig ható mondanivalója tetszett, akárcsak az új nótáké, főként a legutóbbi lemezről elsőként előadott Ferié... Mindenki olyan Ferire gondol, amilyenre akar, és akire akar. :)
A kocsmakoncert jelleg akár jó is lehetett volna, de ez nem az a zene, ami mellett sörözni kell... lehet, de roppant kultúrsznob hatást kelt a régi dalokban rejlő lázadást 2017-ben egy pofa sörrel levezetni, kioltani, vagy fogalmazzunk úgy: semlegesen szemlélni. "Ugrálni akarok, vadul ugrálni" - na ,ez elmaradt, igazából csak a koncert utolsó harmadára oldódott annyira a közönség, hogy így is tegyen (maximális tisztelet annak a kemény magnak, akik a pódium mellett végigtolta a rakkenrollt...).
Ami külön jelzésértékű volt még: fiatalokat alig láttam. :(