Hálószobából a Marsra - Blahalouisiana és Zaporozsec koncert a Végállomásban

Képgaléria megtekintése2017.04.16. - 20:00 | Büki László 'Harlequin'

Hálószobából a Marsra - Blahalouisiana és Zaporozsec koncert a Végállomásban

Április 15-én két remek alterock banda, a Zaporozsec és a Blahalouisiana lépett a Végállomás színpadára. Utóbbi a hálószobájába, előbbi a Marsra invitálta rajongóit - mindkét hely pöpec, egyiken bluesos finomságokat tálalt fel egy igéző szőkeség és udvartartása, a másikon verses-feldolgozásos okos gitárzenét hallhattunk.

"Manapság az a menő, ha minél kevesebben vannak egy koncerten, ez mutatja, hogy jó bandák lépnek fel, jó (élő)zenék sorjáznak és a klub hírneve is "acélosodik" attól, hogy felvállalja a rétegigényt."

Hogy mennyire őszinte vagy épp keserű  a fenti kijelentés, nem akarjuk megítélni, mindenesetre görbetükre a honi zenefogyasztási szokásoknak. A rögtönzött "kerekasztal-beszélgetésből" kiderült, hogy a rockzenének van a legjobb közönsége, ők hűséges koncertlátogatók és jó fogyasztók, sokszor ez utóbbi szempont majdhogynem fontosabb, mint maga a jegyeladás. A alternatív zene közönsége - főleg a másodvonalas zenekarok esetében - viszont kényelmes és trendi. Menő a bandanévvel és néhány dallal zenei egót fényezni, facebook- vagy youtube-csatornán lájkot tenni, ám kevésbé menő a koncertjeikre ellátogatni...

Gyenge 100-an vágtunk neki a szombat esti zenefolyamnak, de ez az buli volt, ami a 100-ból mind a száz embernek bejött. A Blahalouisiana két állólámpával hálószobának "rendezte be" a színpadot és ebben a meghitt miliőben adta elő a  60-as évek és a modern amerikai dalszerzők által inspirált, blues-os, country-s elemeket tartalmazó dalait. A Blaha énekesnője, Schoblocher Barbara szerintünk ma az egyik legszuggesztívebb előadó a "feltörekvő" zenekarok frontamazonjai közül.

Egy gyors cigi- vagy sörszünetnyi időt követően húrokba csapott a brutálisan jó hangképpel megszólaló Zaporozsec. Kicsit furcsa is volt a hang dinamikája az előző zenekarhoz képest, de nem agyaltuk túl, élveztük a valóban profi kiállást és az igényesen összerakott dalokat, amik jó része mára igazi sláger lett. A saját nóták mellett a feldolgozások is Zapós-ruhát kaptak és egészen vállalhatóvá tettek olyan dalokat is, mint például a Wellhello Rakpartja. Az ismert dalokon kívül nekünk aznap este az igazi meglepetést egy újabb feldolgozás jelentette: a The Raconteurs "Steady, As She Goes" örökbecsűje. Le a kalappal srácok, nekünk bejön ez az irány, és külön tetszik, hogy nincsen elkalandozás róla...

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás