Nietzsche, az ember három színműben – Szilárdi Béla Nietzsche trilógia című könyvének bemutatója a Weöres Sándor Színházban
2017.05.04. - 15:00 | Rozán Eszter
Nagy sikert aratott Szilárdi Béla mindhárom Nietzsche-felolvasóműve a Weöres Sándor Színházban. A láma köpése, az Ecset és kalapács és a Fakuló hajnalpír most könyv formájában is megjelent a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában.
Nietzsche örök talány, sokan feltették már a kérdést, ki volt valójában a híres német gondolkodó, klasszika-filológus, filozófus, költő, zeneszerző. Szilárdi Béla, aki maga is Nietzsche-rajongó, trilógiájával keresi a választ. A láma köpése, az Ecset és kalapács, és a Fakuló hajnalpír felolvasószínházi művek, mindhármat bemutatták a Weöres Sándor Színházban. A három írás most könyv formájában is megjelent, a Szülőföld Könyvkiadó jóvoltából. A kötet bemutatóját a színház Krúdy Klubjában tartották. Jordán Tamás egy Nietzsche verssel köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, az est narrátora Nietzsche egyik jellegzetes önreflexióját idézte, melyet a filozófus az Ecce homóban írt kommentárként:
„ Aki be tudja lélegezni írásaim levegőjét, tudja, hogy magaslati levegőt, erős levegőt szív be. Születni kell rá, különben nem csekély a veszély, hogy megbetegszik tőle az ember. Közel a jég, a magány rémisztő..."
Szilárdi Béla példaképéhez hasonlóan sokoldalú művész, zenész, zenetanár, grafikus, festő, és immár író is. Miért éppen Nietzschét választotta? A szerző elmondta, Nietzsche mindig az egészre törekedett, sok művét elolvasta, és elsősorban az embert, a szenvedő embert kereste benne, és akarta megmutatni. A filozófus sokféle betegséggel küszködött, gyerekkorában migrénes fejfájásai, epileptikus rohamai voltak, örökletes szembetegség, szifilisz kínozta, gyomorbetegség, pszichopatológiai tünetek keserítették meg az életét. Az első színmű (A láma köpése) Nietzsche életét mutatja be 18 képben, kronologikus sorrendben, a második (az Ecset és kalapács) egy fiktív történet, a harmadik (a Fakuló hajnalpír) részben igaz, részben kitalált.
A felolvasószínház sajátos helyet foglal el az előadóművészetek sorában. Jordán Tamás arról beszélt, hogy manapság a felolvasás fogyatkozóban van, pedig a közönség igényelné. A színházigazgató nagy álma egy régiós kortárs drámaíró fesztivál, nemzetközi partnerszínházakkal együttműködve. A fesztivált megelőzné néhány darab felolvasása. A felolvasás során a nézők fantáziája sokkal intenzívebben működik, mint egy kész darab megtekintésekor, a közönség képzelete jóval messzebb tud szárnyalni, mint a díszlettervezőé. A felolvasószínház általában közönségsikert jelent. Fűzfa Balázs ezt kiegészítette azzal, hogy a közönség jobban szereti az álmait a valóságnál. A könyvbemutatón megjelent dr. Puskás Tivadar, Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere, aki ismét a könyvek iránti rajongásáról tett tanúbizonyságot. A polgármester a trilógia keletkezésének körülményeiről mesélt, hogyan vezetett egy színházbeli találkozás, majd Markó Péter ötlete odáig, hogy megjelenhetett a könyv.
Fűzfa Balázs elárulta, egykor az volt a titkos álma, hogy drámát írjon, de aztán hamar elakadt a párbeszédekkel. Nehezen tudta elérni, hogy igazán bent legyen a szituációban. Szilárdi Béla erre azt válaszolta, hogy a jó színdarabhoz először is szükség van egy jó barátra, aki elolvassa, és elmondja az észrevételeit. Neki ilyen segítőtársa volt Fábián László és Duró Győző. Egy felolvasásra szánt színmű más technikát igényel, mint egy dráma, az előbbinél a szituáció kerül előtérbe, az utóbbinál a cselekmény. A felolvasószínház az elbeszélés és a dráma keveréke. Természetesen lehet a három művét színházasítani, de sok próba kell hozzá. Nietzsche leginkább arról a mondásáról vált híressé, hogy Isten meghalt. Szilárdi úgy véli, az igazi Nietzschét nem ismerjük, mert sokáig hamis kép élt róla, még Németországban is. Az általa megalkotott „übermensch" fogalmának például semmi köze sincs Hitler fajelméletéhez.
A bemutatón részleteket hallhattunk a Fakuló hajnalpírból és az Ecset és kalapácsból Jordán Tamás, Németh Judit és Szerémi Zoltán közreműködésével. A Fakuló hajnalpírban eredetileg Törőcsik Mari jelenítette meg Cosima (Liszt Ferenc lánya, Wagner özvegye) szerepét, a művésznő most sajnos nem lehetett itt. A darabban a kollapszus előtt álló filozófus felkeresi Cosimát. Az Ecset és kalapács egy Bonn melletti pszichiátrián játszódik 1890 körül, Munkácsy és Nietzsche fiktív találkozásáról szól. Szilárdi Béla a könyv megjelenése után sem tétlenkedik, használt számítógép alkatrészekből készít labirintust.
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás