"Kinek Észak, kinek Dél." (Balázs Attila)

Ez a "történelmi regény" formája szerint elõbb Pétervárad, majd Újvidék történetén keresztül rendezi formába mindazt a szerteágazó történelmi tudást és hétköznapi ismeretet, amelyet szerzõje különféle régen volt források, saját személyes tapasztalatai és nem utolsó sorban határtalan fantáziája segítségével szülõföldjérõl, a Vajdaságról összegyûjtött s itt különleges módon elénk tár. Elsõ látásra ez az anyag az anekdota klasszikus magyar irodalmi mûfajára épül, s valóban, a regény szövegében százasával tûnnek elõ az egyetlen, általában valamilyen csattanóra végzõdõ történet erejéig felbukkanó mellékalakok (vagy akár fõhõsök is). Mindennek mélyén azonban különleges írói eljárás rejtõzik. Maga a "nagy történet", a különleges délvidéki történeti krónika a két nagy fejezetben kétszer adatik
elõ, látszólag ugyanazzal az elbeszélõi technikával, mégsem ugyanúgy, ráadásul többféle hangon: iróniával, viccelõdve, játékosan, ám ugyanakkor tragikummal, drámaisággal, a szükséges helyeken a megfelelõ pátosszal. A
regény két nagy egységét követi és lekerekíti egy rövidebb harmadik, a II. világháború és a balkáni polgárháború közötti Jugoszlávia idõszakát feldolgozó fejezet, amely kvázi családtörténeti alapozottságú írói önéletrajznak tekinthetõ, mely egyszersmind értelmezi, magyarázza és lezárja a két nagy fejezet páratlan gazdagságú polifonikus
történelem-ábrázolását is, végrehajtja a történelem "értékelését" is, a lezárás ily módon szépírói, történetírói és személyes szempontból egyaránt
megtörténik. - Pesti Szalon

Balázs Attila 1955-ben Újvidéken született, és húszas éveinek közepétõl a kortárs magyar próza egyik legkísérletezõ kedvûbb írójaként tartották számon. Pályája kétszer is megtört: elõször az Új Symposion 1984-es betiltásával, annak a mûhelynek a felszámolásával, amelynek egyik legmértékadóbb ifjú mestere volt, másodszor 1991-ben, mikor Újvidéket, szülõföldjét, egzisztenciáját a polgárháborús katonai behívó elõl menekülve elhagyni kényszerült.

"Királylány születik." (Boldizsár Ildikó)

A meseirodalom hatalmas - nagyon tarka és egyenetlen színvonalú - piacán valóságos gyöngyszem ez a mese: kicsi, szép és arányos, hozzá Szegedi Katalin képei mesebelien látványosak, egyszersmind finomak, nõiesek, szemérmesek. Boldizsár Ildikó bebizonyítja, hogy nemcsak tudósa a mese világának, hanem ihletett alkotója is. Tökéletes egységben van itt mese és tanítás, természeti és emberi tulajdonságok, egyszerûség és közhelymentesség, megejtõ szépség minden giccses túlzás nélkül. A mindössze nyolcezer karaktert tartalmazó mû - amely egyetlen fölösleges szót sem
tartalmaz - a nõi tulajdonságoknak valóságos kis enciklopédiája, s azt bizonyítja be a mesék egyszerû, tiszta nyelvén, hogy minden kislány királylánynak születik, és az is marad, ha az égi királylányok jókívánságait (áldásait): légy szép, légy tiszta szívû, igazmondó, állhatatos, egészséges, vidám stb. - megszívleli. Ezek a tulajdonságok nagyon hasonlítanak a természetéire, a nap, a csillagok, a madarak, a fák, a kövek, vizek, tulajdonságaira. A mese szerepe egyre nõ a szépirodalom műnemei között, hiszen immár a gyermekkor az utolsó életszakasz, amikor az
irodalom még a teljes népességet eléri, késõbb az olvasóhányad egyre csökken, s a meséktõl is nagymértékben függ, hogy a felnõttek hány százalékát tudják ott tartani az irodalom bûvkörében. - Naphegy Kiadó

Boldizsár Ildikó Dunaújvárosban született 1963-ban. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar esztétika -magyar - népmûvelés szakán végzett 1986-ban. 1988 és 91 között az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának aspiránsa, majd több könyvkiadó szerkesztõje volt és meseesztétikát tanított az ELTE Tanárképzõ Fõiskolai Karán. A néprajztudomány kandidátusa.

"Virágzabálók" (Darvasi László)

Darvasi igazi, klasszikus értelemben vett "nagyregényt" írt, s ez nem csak a 672 oldalas terjedelem miatt igaz, hanem Pelsõczy Klára és a két testvér, Imre és Péter, valamint féltestvérük, Ádám bonyolult szerelmi történetüket illetõen is, amely még a 19. század 30-as éveiben kezdõdik, s a szabadságharc alatti és utáni Szegeden teljesedik ki. A Virágzabálók történelmi regény, de nem a szó megszokott értelmében. Hiányoznak a nagy és ismert figurák, az átfogó tablók. Darvasi alakjai a '48-as forradalmat és szabadságharcot nem mint "hõsi idõszakot, nagy idõket" élik meg, hanem mint nehéz hétköznapokat, amelyek hol csendesen folydogálnak, hol ünnepivé válnak, akár Kossuth, akár Ferenc József látogatására készülnek, - hol pedig véresek, mint a hadjárat vagy a megtorlások idején. De legyen akár
béke, akár háború, jobb mód vagy ínség, az életet élni kell, jönni-menni, ügyeket intézni, kocsmázni, betegeket gyógyítani, gyereket szülni. Ennek szép szimbóluma az örökké változó, mégis állandó Tisza. Történjék bármi, a
város éli a maga életét és különféle vallású, nemzetiségû lakói jól-rosszul kiheverik az eseményeket. Történelem ez alulnézetbõl. A regény teli van szerteágazó mellékszállal, az orvos Schütz bácsi és családja történetével, legendákkal, látomásokkal, hiedelmekkel, titokzatos virágültetésekkel, cigányokkal, utazásokkal, hol a Felvidékre, hol távolabb, börtönnel, ünnepségekkel, a végén egy mindent magába nyelõ haláltánccal. Darvasi László vérbeli prózaíró, gazdag mesélõ, kifogyhatatlanul bugyognak belõle a történetek, egyik a másikba tekeredve, mint az indák és liánok. A regény kivételesen varázslatos jellegét leginkább mágikus realizmusa adja. - Magvetõ

Darvasi László Törökszentmiklóson született 1962-ben. A szegedi Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola magyar - történelem szakán végzett 1986-ban. Hódmezõvásárhelyen és Szegeden tanított, majd a Délmagyarország c. napilap
szerkesztõje volt 1989 és 93 között. 1993-tól az Élet és Irodalom fõmunkatársa.

A Rotary október 9-én ismét átadja a Rotary Irodalmi Díjat (RID), méghozzá a Duna Televízió és a Duna II Autonómia élõ televíziós gálamûsorának keretében. Az ünnepélyes díjátadást este 9 órai kezdettel láthatják a nézõk mind az öt kontinensen. A világ magyarsága együtt izgulhat Varga Edit és Teszári Nóra mûsorvezetõkkel, hiszen a gálán derül ki, hogy Boldizsár Ildikó Királylány születik címû könyve, Balázs Attila Kinek Észak, kinek
Dél címû "történelmi regénye" vagy Darvasi László Virágzabálók címû, klasszikus értelemben vett "nagyregénye" kapja meg a Rotary Irodalmi Díjat.

A mûsorban fellép: Sebestyén Márta világhírû népdalénekes, Katona Klári énekes, zeneszerzõ, dalszövegíró, Für Anikó színmûvész, valamint Hrutka Róbert és zenekara. A Presidance Company tagjai pedig részletet mutatnak be a Hungarythm - A tánc életre kelt címû sikeres show-jukból.

A mûsorban megismerkedhetnek a díjra jelölt írókkal, akiknek a munkásságát neves színmûvészek méltatják. Vendégünk lesz - többek között - Turczi István költõ, Laczkfi János költõ, Kányádi Sándor, költõ, Kukorelly Endre
író, költõ, Ungvári Tamás író és Kõrössi P. József költõ, novellista, publicista, irodalomtörténész, könyvkiadó. Nem hiányozhat a gáláról Lator László költõ sem, hiszen õ nyerte Az egyetlen lehetõség címû verseskötetével a tavalyi Rotary Irodalmi Díjat, ráadásul a Duna Televízió Lyukasóra címû mûsorának egyik arca is egyben. Az alkotókkal a magyar irodalom és költészet, világban betöltött szerepérõl értekeznek. A neves írók, költõk mellett kritikusok, mecénások és elõadómûvészek beszélgetnek az irodalom jelenlegi helyzetérõl, kitekintéssel határon túlra és Európára.
Nézõink megtudhatják, milyen témák, gondolatok foglalkoztatják az alkotókat, a könyvpiac szereplõit és milyen eszközökkel népszerûsítik a hazai irodalmat.

A gálamûsorban fellép a világhírû népdalénekes, Sebestyén Márta Andrejszki Judit énekes csembalómûvésszel. Sebestyén Márta mûvésznõ nemcsak énekel majd, hanem arról is mesél, milyen a fogadtatása a magyar népdaloknak a világban. A népköltészet mellett, a gyermekirodalmat, a gyermekversek és a zene kapcsolatát is fókuszba állítjuk Katona Klári énekes, zeneszerzõ, dalszövegíró fellépése kapcsán. Für Anikó színmûvész Hrutka Róberttel és
zenekarával Nõstény álom címû lemezébõl ad ízelítõt. Für Anikó mûvésznõ a kortárs dráma nyelvezetérõl, a színpadi adaptációk sikerérõl, mondanivalójáról vall majd. Hrutka Róbert önállóan is fellép, a gálamûsorban elsõ, Szabadság-vírus címû szólóalbumának sikerdalát adja elõ. A mûvészt nem kell bemutatni, zenei világát több hazai sikerfilmbõl - Magyar vándor, Valami Amerika, Fej vagy írás - ismerik a nézõk. A Presidance Company tagjai az irodalom és a táncmûvészet kapcsolatáról beszélnek és részletet mutatnak be a Hungarythm - A tánc életre kelt címei
sikeres show-jukból.

(Balról) Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, Sterk Péter, a RID Alapítvány elnöke, Darvasi László író, Boldizsár Ildikó író, Cseri Miklós, a Rotary Magyarország kormányzója, Balázs Attila író és Sumonyi Zoltán, a RID Kuratórium elnöke