Big City Life – amit Londonból feltétlenül látnod kell (útikalauz)

2008.09.11. - 13:30 | Horváth Eszter 'Maszi'

Big City Life – amit Londonból feltétlenül látnod kell (útikalauz)

Láttad már filmeken, rákerestél már az interneten, húztad már el szádat a fanyar humorán. Vágytál már koronára, hajóztál volna a nyitott Tower Bridge alatt, vagy éppen igazi kosztümös előadásra készültél a Globe-ban? Irány Anglia, nézzük meg, milyen szépségeket rejt az angol főváros!

Londont megismerni talán egy élet is kevés, de lássuk, mit tehetsz, ha három napot kapsz a brit fővárosban? Kalandra fel, megmutatjuk, amit Londonból feltétlen látnod kell.

1. nap

Könyv nagyságú térkép a kézben, rövid instrukció a szállásadótól, hogy merre indulj. Nagy élmény teljesen egyedül felfedezni a várost, jobban mondva a city-t, ahogy ők mondják. Érdemes a tömegközlekedést választani (a napi metrójegy egészen barátságos), amely - bár elsőre elég rémisztő -, hamar kiderül, hogy nagyon logikus és igazi látnivaló. Persze sokkal kisebb helyre passzírozódsz össze, körülbelül háromszor annyi emberrel, mint Budapesten a piros metró vonalán, a londoni underground mégis kihagyhatatlan - egy utat mindenképpen megér, emellett a leggyorsabb közlekedési eszköz.

Érkezés az Oxford Circus-ra (metrómegálló), ahonnan jó fél órás gyaloglás és állandó térképnézegetés után hamar kiderül, hol van a British Museum. Rövid csatangolás a múzeum épületében (teljesen ingyen) - egyiptomi részleg érdekel - majd indulás Trafalgare Square-re, megbámulni a nyüzsgő életet, a teret és a Nemzeti Galériát. Pont útba esik a Covent Garden, ahol elbűvöl egy Keleti-Pályaudvarhoz hasonló piac. Még egy utolsó fotó a galéria bejáratánál, amikor a keresőben hirtelen felbukkan a Big Ben. Egyre magabiztosabb térképlapozás, vigyorgás a parlament mellet, és alig öt percnyire Európa legnagyobb óriáskereke - Londont felülről is látni kell! Jó esetben 20 perc, esetleg másfél órás sorbanállás után már pózolhatsz is a városi óriáskeréken, a London Eye-en. (A London Eye egyébként tériszonyosoknak is ajánlott, annyira lassan, szinte mozdulatlanul forog körbe, a panoráma pedig varázslatos.) A kerékből kiszállva és a városnézést folytatva érzed először azt, hogy eljutottál a tűréshatárig, hiszen már teljesen lejártad a lábad, pedig menni kell tovább! A parlamenttel átellenben fenyegetően magasodik a Westminster Apátság, az út pedig szinte egyenesen a Buckingham Palace-hoz vezet. Az Erő eddig van velem, mindez közel 8 órás program, úgyhogy irány a föld alá, hogy eljussak a föld fölötti szállásomig.


A Trafalgare Square esőben

2. nap

A napot egy parkbeli sétával indítjuk - szállásunkhoz legközelebbi a Regent's Park, ami nem elég, hogy Madame Tussaud panoptikumához mutat utat, de gyönyörű rózsakertet (Queen Mary's Garden) is rejt magában, ami már csak azért is különleges, mert minden virágnak - na jó, csoprotnak - saját neve van. (A park egyébként valóban hatalmas, legalább 2-3 óra, amíg az ember körbesétálja, de az igazi csend és béke terepe a lüktető város szívében.)

A "naturál-vizuális" csodák után újabbakra vágysz, ezúttal vissza a természetből az emberhez - szigorú másfél órás sorkígyózás a panoptikumnál, hogy ott minden viasz-sztárral fotózkodhass. A legtöbbet a horror-rész éri, ahol a vaksötétben, valódi színészek ijesztgetik a bátor turistákat. Gyilkosnak vagy félholtnak öltözve szinte súrolják az arcokat - ám a látogatóhoz nem érnek. Ez a szabály. Észre sem venni, mennyi idő telt el, és ezen a környéken nincs több - képeslapon fellelhető - híresség, van viszont Oxford Street és városkép, irány az utca. A hírneves vásárlóutcából nyílik a New Bond Street - ahol világszerte híres tervezők szalonjai kápráztatják a jónépet, és apasztják a pénztárcát vagy a bankkártyát.


A Tower híd a Temze felett

3. nap

Igazi turbótúra. Utoljára marad minden (nem baj, a bőrönd már roskadásig tele), de nincs ok az aggodalomra - a jó öreg városépítők már akkoriban gondoltak a turistákra -, így az elkerült látnivalók nagyjából egy helyen várnak. A szálláshoz közel eső piac (Camden Town-ban) igazi csemege - olyan nincs, amit itt nem lehet megvenni. Ha ebédelni akarsz, megteheted, ha ruhát vennél, vagy ódon bútort - ennek sincs akadálya, de hirtelen Velencében is érezheted magad, ha az álarcos boltot megtalálod. Tiszta labirintus, de egészen elvarázsol, akár egy külön város a városban: egy igazi „tesz-vesz város".

Utána irány a Tower, ahol a középkor sikátorai jól megférnek a nyugat-európai, Hollandiára és Németországra hajazó épületekkel. A királyi ékszerek megtekintése is kihagyhatatlan, fotózás azonban stikában sincs, mert marcona őrök vigyázzák a rendet, és hamar kiteszik az ember szűrét. Majd megcsap a víz illata - a várból kilépve hullámzik a Temze, rajta pedig diadalmasan trónol a Tower Bridge, melynek hihetetlen kék színe csak úgy vonzza, s egyben kápráztatja a szemet. A hídról nézve látszik, milyen jól megfér egymás mellett az ódon és a modern világ. Aztán séta a parton Shakespeare Globe-jáig, majd irány a belváros a Millenium Bridge-en keresztül (melynek különlegessége, hogy csak gyalogosok használhatják), és farkasszemet nézhetsz a St. Paul Cathedral-lal. A napnak megint, utazásunknak pedig itt van vége. (Csak a London Dungeon maradt feltáratlan, és pár park, amely nem őrzi lábnyomod.)


A St. Paul Cathedral

Szerkesztői jegyzet az olvasottakhoz:

  • London tényleg nagyon drága. A reptérről busszal bejutni a citybe 10₤, napi metrójegy 5,30₤ - ez csak bizonyos kerületekre érvényes, ám ha az 1-es és 2-re kéred a jegyet, akkor minden látnivaló belefér -, buszjegy 2₤. A múzeumok általában ingyenesen látogathatók, családos utazással gyermekkedvezmény csak két gyermek esetében vehető igénybe. Az egyéb turisztikai látványosságok árai 15₤ körül kezdődik, de váltható összevont jegy is, ez 50₤-ba kerül.
  • A szállás és az élelmiszer is jóval többe kerül, mint itthon. Érdemes magyarokat keresni, akik szabadságukat töltik itthon a kiszemelt időpontban, és kiadják albérletüket. Viszonylag elérhetőek az ifjúsági szállók, ott azonban nincs félpanziós lehetőség sem, ráadásul 6-12 emberrel kell osztozni egy szobán - fő a bizalom.
  • A britek minden giccset eladnak - egyet-kettőt persze érdemes is megvenni, szép emlékként az angol fővárosból. A látványosságok mellett azonban nem érdemes sem képeslapot, sem hűtőmágnest venni, mivel azok az Oxford Street-en jóval kevesebbe kerülnek. (Képeslapok hazaküldése vékony pénztárca esetén nem ajánlott.)
  • Minden turista-csalogató látványosság, épület, múzeum 9-10 óra körül nyit, és délután 17 órakor zár, az utolsó vendéget jó esetben fél 5, rosszabb esetben délután 4-kor engedik be. (Külön figyelmeztetés a Globe Színházhoz, amelynek belsejét - a Shakespeare-i Globe-ot - csak 10 és 11 órakor, csoportvezetéssel lehet megtekinteni). Fontos, hogy nagy érdeklődés miatt szinte mindenhol egy órás sorbaállással kell kalkulálni.
  • Dohányozni fedett területen nem lehet - és a csikket sem szabad eldobni -, 100₤ körüli bírság, ha elkapnak, de a korlátozás vonatkozik a fedett buszmegállókra is.
  • Mindig esik. Ha nincs felhő, akkor is - ezért esernyő vagy esőkabát viselése ajánlott. A szigetországi, ezen belül is a Londonra vonatkozó napi meteorológiai előrejelzés azonban nagyon pontos, csak akkor nem esik, ha ott azt mondják. Az égi áldás egyébként különböző mértékben hullik - csak összehasonlításképpen, ami ott szemerkél, az nálunk már szakad.

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Rain Man 2008.12.13. - 23:44
Hello bello. A "Mindig esik" kezdetu dumat cafolnom kell. Ez nem igaz. Osszesegeben valoban tobb eso esik mint Szombathelyen, meg kevesebbszer is bujik elo Nap Ur, de kozel sem olyan esos az idojaras, es szel sincs annyi, ahogy azt egy halando elkepzeli. Annal azert jobb a helyzet.