vaskarika.hu: Utoljára a nyár végén hallattattatok magatokról még a karneválon. Az ott felcsendülő dalok az egész repertoárt lefedik?

Yanee: Ez egy 35 perces koncert volt, körülbelül 8 dallal.

v: Sokan voltak rátok kíváncsiak legutóbb, ti hogy értékeltétek?

Y: Annak ellenére, hogy mi magunkat egyáltalán nem reklámoztuk, elég sokan eljöttek. Ami még feltűnt, hogy új arcok is voltak, kár, hogy a koncert után rögtön pakolni kellett, mert így nem tudtam sok emberrel beszélni. Szerintem a többiek is jól érezték magukat a színpadon, bár volt egy kis technikai malőr a vége felé, de ez mindig benne van a pakliban, ha az ember számítógéppel dolgozik. De emiatt senki nem dobja el a hangszerét.

v: Biográfia?

Y: Jó régóta létezik a Spóra, 2003 őszén alakult. Akkor volt egy Inside Voices nevű zenekarunk, és akkor már szó volt róla, hogy lehetne csinálni valami hasonlót. Nem mondom, hogy egészen ilyet szerettünk volna, de ilyenre sikerült (nevet). Valójában elkezdtem egy kisprojektet, ami kudarcba fulladt - a számokat viszont nem akartam kidobni. Ekkor jött az ötlet, hogy ezt el lehet vinni másik irányba is. Megmutattam a többieknek, ők meg rábólintottak. Hát, valahogy így indult... Hárman voltunk akkoriban, kellett egy énekes - egy szövegmondó. Megkerestem egy gyerekkori barátomat (Kekét), akiről tudtam, hogy abbahagyta a hobbizenélést. Eleinte óvatosan közelítette meg a dolgot, de azért adtunk egy esélyt, hogy működik-e. 2-3 számot próbált, aztán pikk-pakk kijött hat dal jó két hónap alatt. Nagyon termékeny volt akkor a zenekar, hirtelen beindult a dolog, aztán jött egy mélypont. Nem foglalkoztunk vele eleget, munkahelyváltások is voltak, ami miatt nem jutott rá elég idő. Aztán a Pop Art Markettel mentünk játszani, adtunk néhány koncertet az ország különböző részein. Utána az énekes (Keke) és a basszusgitáros (Artoo) távozott a zenekarból, és elkezdtünk tagokat keresni. Mindez közel három éve történt, azóta van a mostani felállás. Greg (ének, szöveg), Kamu (basszusgitár), Kopi (dob), és én (gitár - a szerk.)

v: Műfajilag meghatározható a Spóra zenei világa? Legutóbb úgy emlegettek benneteket, hogy hip-hop elemekkel átszőtt popzene.

Y: Volt róla szó, hogy hip-hopot kellene csinálni, de nekem ez a "csináljunk ilyet" nem igazán megy. Sok mai zenében nagy átfedések vannak, s ez valahol nálunk is így van. Helyenként kezdünk rockba áthúzni, de ott van a másik oldal, amikor ukulele vagy mandolin szólal meg - ez már inkább etno. Mellette a szövegelés - ahogy sikerül zenét írni alá, úgy alakul. Egyébként sosem voltam jó stílus-meghatározó...

Y: Nagy százalékban otthon, gyakorlás közben jön az ihlet (esetleg zuhanyzás közben vagy munkából hazafelé (nevet) - példa erre a "Nem szól már" című dal basszustémája), amit általában még aznap hallgatható állapotba próbálok hozni, majd utána még formálgatom, új részek kerülhetnek bele, vagy kiveszek belőle valamit. Aztán, ha tetszik, akkor megmutatom a többieknek, Greg ír hozzá szöveget és begyakoroljuk. A végeredmény a próbák illetve a felvételek alatt alakul ki, például basszusgitár vagy a dob végleges verziója, vokál-téma, vagy bármi, amit a dal éppen megkíván. Nem is akarom teljesen egyedül megoldani - ezért vannak a zenészek.

v: Hobbi vagy hivatás jelenleg a zenélés?

Y: Egyelőre hobbi.

v: Lehet belőle hivatás?

Y: Biztosan. Valahol mindenki ezt szeretné, ha nekiáll a zenekara szekerét tolni. Mi egyelőre csináljuk, ha sikerül, akkor lehet hivatás.

Infó: http://www.spora.hu