Boldogságazúr – Anconai szerelmesek a Weöres Sándor Színházban

Képgaléria megtekintése2009.10.10. - 13:00 | Büki László 'Harlequin'

Boldogságazúr – Anconai szerelmesek a Weöres Sándor Színházban

„Milanó, na az is milyen egy szar hely” - mondja a szívrabló amoroso, Don Tomao a komédiában. Neki minden hely szar, Ancona ellenben jó! Levegője tele van letűnt és új szerelmek bódító parfűmillatával. Hogy ezt a parfűmillatot ki, milyen közelségből szippanthatja magába, hogy ebből Ancona azúr ege alatt csak bódítás marad, vagy hőn vágyott egymásratalálás lesz, arról a commedia dell’ arte klasszikus cselszövési és történetbonyolítási fogásai gondoskodnak. A néző pedig nem is tehet mást, mint hogy kacag, dúdol halkan, s elmélázik a 70-es évek negédes romantikáján.

HIRDETÉS
Itt ülünk Európa csizmájában - mondja a darabban Giovanni, a ristorante cukrásza, mi pedig nézőként úgy érezzük, hogy visszarepülünk az időben Itália azúrkék ege alá, édesbús szerelmeket idézünk fel magunkban, s kacagunk, elismerően kurjongatunk egy-egy fülbemászó olasz sláger hallatán.

„Némely tragédia házassággal kezdődik. A komédia többnyire házassággal végződik. Az életben folyamatosság van." - írta a darab dalszövegeit jegyző Fábri Péter. Péntek este komédiára ültünk be a HEMO-ba - „Európa csizmájába" -, egy szellemes vidám, zenés összekacsintásra, ami a 70-es évek nosztalgiát és derűt ébresztő olasz slágereit ötvözte a reneszánsz komédia ízes és harsány humorával.

Ne húzza el a száját a T. Olvasó, nem a giccses szerelemvallás kétfelvonásos 'amore mio-zásától" volt hangos a darab, hanem a fricskákkal, gegekkel megspékelt komédiázástól. A szerelmi vallomások és ez egymásra találás zeg-zúgos útvesztői közt felbukkanó József Attila verssoron, Luke Skywalker és Darth Vader párbeszéden és a tévéből ismert sportreklám szpoton első meglepetésünkből felocsúdva már jóízűen kacagtunk. Hagytuk, hadd játszanak érzékeinkkel és emlékeinkkel a színészek, hadd lubickoljanak önfeledten szerepükben, mert melyik színész ne szeretne bohóckodni, amorózót játszani? Mi is megtettük ezt, mikor fiatalon szerelmet vallottunk, maximum nem ennyire markáns énekhanggal, és visszafogottabb öltözékben. Itt minden a természetes vidámságról szólt, minden tarka-barka díszlet és kellék jókedvet árasztott, hol olaszosan harsányan, hol könnyed líraisággal.



A második felvonás elején mintha kissé „sok lett" volna már a nosztalgiából, a cselekményszövés is kis időre vontatottá vált és a poénbombák is halkabban pukkantak. Persze egy kétfelvonásos olasz komédiában hiba lenne mélységet keresünk, így ha már ez nincs, legalább hossza legyen. Vagy ahogy Laár András fogalmazta meg a térfogatnövelő szerrel megbolondított süteményféleséggel kapcsolatban: a térfogat nem jó, az nem finom, de legalább sok.

Az Anconai szerelmesek 'finom' is volt és épp elég! Édes-habos süti, ami után kellemes íz maradt bennünk, s legszívesebben lecsapnánk a receptjére. Nem lehet mindig nehéz, gyomrot megfekvő kajákat enni! Aki pedig nem szereti az édességet, az egyen zabpehely-granulátumos kenyeretl! Szabó Tibor pedig egy bonviván!

"A komédia elröpít egy letűnt világba. Oda, ahol a nő szelíd és karcsú, a férfi erős és bátor, ahol télen hideg van, nyáron meleg van, ahol a tavasz zöld, az ősz meg sárga, a boszorkány gonosz, a tündér jó. Olasz életérzés, szerelem és sláger-sláger hátán." (Pozsgai János)


Szereplők:

TOMAO Nicomaco, anconai polgár - Szabó Tibor
LUCIA, a leánya - Csonka Szilvia
LUIGI del Soro, vándormuzsikus - Orosz Róbert
DRUSILLA, római lány - Bálint Éva
LUCREZIO, - Kálmánchelyi Zoltán
VIKTÓRIA, magyar lány - Péter Kata
GIOVANNI, cukrász - Kelemen Zoltán
DORINA, Tomao házvezetőnője - Németh Judit
AGNESE, a panzió tulajdonosa - Kiss Mari
ANCONAI HALÁSZOK, JAPÁN TURISTÁK, ANCONAI SZURKOLÓK - Farkas Ádám, Kristóf Roland, Nagy Eszter, Németh Éva, Németh Gyöngyi, Nyulassy Attila, Papp-Ionescu Dóra, Schmidt Róbert, Senkovics Petra, Szabó Róbert Endre, Takács Dániel, Unger Tünde

A magyar dalszövegeket Fábri Péter írta.
Díszlet: Túri Erzsébet
Jelmez: Füzér Anni
Koreográfus: Bodor Johanna
Koreográfus-asszisztens: Sziráczky Rita
Zenei vezető: Döme Zsolt
Korrepetitor: Falusi Anikó
Ügyelő: Németh Éva
Súgó: Kiss Lívia
A rendező munkatársa: M. Kapornaki Rita
Rendező: Béres Attila


Helyszín egy Adria-parti városka terecskéje, a hetvenes években, ahol megesik, aminek meg kell. E kedves olasz kisvárosban él-éldegél Don Tomao, az eladósorba került, enyhén beszédhibás gyermekét egyedül nevelő, ám szívügyekben még mindig naprakész, korosodó amoroso, könnyűvérű szobalányával, szomszédjában egy magányos panziósnővel és a környék legpocsékabb kávéját felszolgáló, saját ristorante után ácsingózó kávézótulajjal...
És akkor még nem is beszéltünk az idevetődő többiekről: a halmozottan hátrányos helyzetű vándormuzsikusról, az életunt milliomosról, a szentéletű bölcsről, akinek durva csuhája alatt érző szív dobog. Valamint a tűzrőlpattant magyar lányról, aki születendő gyermekének nemzőatyját igyekszik fellelni eme kies olasz vidéken.

Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás, a hetvenes évek slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, poénok, kacagás, happy end.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás