Gesztenyézz Velem! - képes-videós beszámoló a Gesztenyeünnep első napjáról

Képgaléria megtekintése2009.10.11. - 13:00 | Egyed Betti - Fotók: Cseh Gábor

Gesztenyézz Velem! - képes-videós beszámoló a Gesztenyeünnep első napjáról

Csődöt mondott az időjárás lestaktikája, mert behúzták a hazai pályát a programok a Gesztenyünnep első napján, Velemben. Ínycsiklandozó gesztenyeillat, gasztronómiai különlegességek, sütiverseny és gombás-pálinkás vadpörkölt Szőke-módra, néptánc- és népdalcsoportok fellépése, játszóház, és kézműves foglalkozások az erdőszéli faházikókban - mindezekről beszámolunk írásban, képpel és videóval!.

Szerencsére a szemerkélő eső sem akadályozta meg, hogy az egyébként csendes kis falucskába október 11-én, szombaton több ezren látogassanak el. Akiket megkérdeztünk, mindannyian egyetértettek abban, hogy elsősorban a hangulat kedvéért jöttek. A Gesztenyeünnep időben az utolsók között van a szabadtéri rendezvények sorában, s mielőtt felednénk a - leginkább a karneválról megismert - füstös kemencés lángos illatát, még utoljára beleszippanthatjuk, a sült gesztenye illatfelhőivel egyetemben.

Ebédünkről Szőke András gondoskodott, egy nevetőizmainkat megdolgoztató show keretében. A gázrózsa először úgy gondolta, hogy megtréfál bennünket, és a biztonságos főzés jegyében nyolcra el is készül az ebéd-vacsora, de aztán a szervezők probléma-megoldó képesség győzedelmeskedett. Hoztak egy rezsóra emlékeztető, valahányszáz éves szerkezetet, melyben „benne van Szőke mind a 47 éve", de legalább működött. Fával meg mégsem gyújthattak alá, hisz - ahogy mindenki kapitánya mesélte -, „tavaly már Sárváron érezték, hogy a Szőke jön haza, otthon pedig minden élőlényt kifüstölt a lakásból. Merthogy falun azok is vannak".

Pár óra alatt elkészült a pörköltes-történet, melynek a húson kívül fő alapanyaga a pálinka és a paprika volt. Szőke főszakács asztal, bogrács, és mikrofon között futkosott fel-alá, miközben gyártotta egymás után a poénokat. A végén már azt sem tudtuk, hogy a finom pörkölttől, vagy a sok nevetéstől feküdtek ki a nézők.

A show keretében került sor a sütiversenyre is. A háromtagú zsűri nagy örömét lelte „a 90% gesztenye és 10% tészta arányban". Különféle édesség-különlegességek sorakoztak az asztalon, úgy, mint gesztenyésszív, gesztenyésrétes, gesztenyés palacsinta, gesztenyéskocka, stb.. A szakszerű mustra legnagyobb tanulsága, hogy a sütik krémje legalább egy nagyujjnyi, és végre nem az eladásra, vagy a mennyiségre törekedtek elkészítőik, hanem a minőségre.


Miután jól belakmároztunk a "mindegy, csak gesztenyés legyen" sütikből, Gulyás László messzi-messzi vidékekre, a mesék országába varázsolt el bennünket. Vidám mesejátékával kicsiket és nagyokat egyaránt elkápráztatott, mi pedig csak ámultuk-bámultunk, miféle varázseszközöket, mennyiféle kincset, kelléket rejt ládikája, hogyan képes egy egyszerű kis történetből, mindig az aktuális történésekhez igazodva egy majd félórás előadást prezentálni.

Közben az Utcaszínpadon fellépett a NYME Szökős Néptáncegyüttes és a Perenyei Férfi Népdalkör, e hagyománytisztelő, régi időket idéző dallamok, ritmusok, szövegek kitűnően illettek a hangulathoz, a közönség is díjazta őket.

A programmal egyidőben kezdődött el a Kőház előtt a Langaléta Garabonciások frenetikus betyárparódiája, Betyárvirtus, avagy Rózsa Sándor a közönséget ugratja címmel, melyben Bociszemű Csürge Rozál, az olvasztófű díler legózta össze Buga Jakab kezét, lábát és fél bajszát.


Az apróságok és a játékos kedvű felnőttek a játszóházban tehették próbára ügyességüket, kreativitásukat, kitartásukat. Úgy tapasztaltuk, hogy a legnagyobb érdeklődést a memóriajátékok, és a mini pin-pong váltotta ki. A dombok völgyében megbúvó házikók pedig mesterműhelyekké változtak, az egyikben kosarat fontak, a másikban faragott evőeszközöket készítettek, míg egy harmadik kovácsműhelyként üzemelt. Természetesen nemcsak megtekinteni lehetett a különleges, egyedi darabokat, de egy-két alapfogást, műveletet mi is elsajátíthattunk.

Már késő délutánra járt, mire visszakerültünk a fahíd másik oldalára. Addigra mindenhol embertömeg hömpölygött, az egész falut elárasztotta a gesztenyeillat, az árusok nagy része elégedetten csettintett, mi pedig belevetettük magunkat a forgatagba - kíváncsiskodtunk, beszélgettünk és eseményrögzítettünk! A standok mindkét oldalán vidám arcok mosolyogtak ránk: a vendégeknek tetszett a kínálat, leginkább a forralt bor és a sült gesztenye vitte a prímet. Az árusok is elégedettek voltak a forgalommal, bár szerintük elsősorban mindenki csak enni-inni akart.


A 17. Gesztenyeünnep folytatta azt a jó hagyományt, amivel már 16 alkalommal tudott embertömegeket elcsalni Velembe, egy kellemes hangulatú gesztenyézésre, és a köré szőtt kulturális és gasztronómiai kísérőprogramokra.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

sáridani 2009.10.13. - 22:04
Egy rablás volt ez a Gesztenyeünnep. Érthetetlen, hogy egy ilyen szabadtéri rendezvény miért belépős. A pénzedért végigsétálhattál a falu főutcáján és ennyi. Kiváncsi lennék, az árusoknak mennyire érte meg kipakolni. Polgármester út mit gondol, jó fényt vet ez a falura?