Így látják a járókelők a Romkert Sétányt

Képgaléria megtekintése2017.10.13. - 13:15 | Büki László 'Harlequin'

Így látják a járókelők a Romkert Sétányt

Már a nyitás napján sokan rövidítették le az utat a Székesegyházat az Ady térrel összekötő Romkert Sétányon. Egy fotózással egybekötött közvélemény-kutatást végeztünk, hogyan ítélik meg praktikussági és esztétikai szempontból a passzázst a járókelők.

Ahogy beszámoltunk róla, október 10-én, kedden átadták a szombathelyi Romkert Sétányt, ami az Ady teret (valójában a Sörház utcát) köti össze a Mindszenty térrel. Ez a 184 méter hosszú, kivilágított, akadálymentes passzázs perceket spórol meg az MMIK felől a belvárosba igyekvőknek - és fordítva. A sétány használata ingyenes, reggel 5 órakor nyitják meg és este 10 órakor zárják be kapuit, télen pedig este 8-ig lehet használni az utat.

Szerda délután már sokan birtokba vették az átjárót, nemcsak az áthaladás kedvéért, hanem a Romkert nyújtotta látvány miatt is. Többen fényképezőgéppel érkeztek, sokan pedig kényelmes sétával "itták magukba" a Romkert felett átívelő átjáróról kitáruló képet, felülnézeti látványt.

Az ott töltött egy óra alatt nyugdíjas párokat, médiamunkásokat, diákokat és a közelben dolgozókat szólítottunk meg, hogy mondjanak véleményt a sétányról. Abban mindenki egyetértett, hogy praktikus és hasznos az átjáró, könnyű elérni a belvárost az Ady térről (és fordítva), és lenyűgöző az ókori romok felett "járkálni". (Kérdés, mennyire örül ennek a Romkert működtetője, hiszen a múzeumoknak szinte küzdeni kell a látogatókért, és ez a Romkertnek most nem feltétlen fog jót tenni...)

A kivitelezése, esztétikája már kevésbé aratott egyöntetű elismerést a megkérdezettek körében. Sokan "börtönérzetűnek" titulálták az acélrácsos kivitel miatt, de a legáltalánosabb kritika a történelmi környezetbe nem illő kialakítás volt. Mondhatnánk: a sétány a modern és az antik együttállása, nem túl szerencsés koncepció alapján. A Romkert a város egyik legnagyobb területű szabadtéri római kori és középkori emlékegyüttese, ami sajnos az elmúlt évtizedekben súlyosan lepusztult, amire most az átjárót szó szerint ráépítették, és félő, emiatt tovább romlik állaga. 

Nyilvánvalóan fontos szerepet játszott a kialakítás során az időtállóság és a karbantartás, időszaki kezelés kérdése, és az is, hogy "levegős" legyen, ne legyen bezártságérzete rajta az áthaladónak. Sok választás nem volt, hogy rács, vagy valami tömör bioanyag (például autópálya felüljáróknál gyakori félgömbfából kialakított korlát) legyen a megoldás. Volt, aki hasonlóan szellősen felhúzott dísztéglás kivitelet javasolt, az sokkal jobban passzolt volna műemlékileg a látképbe. Megemlítették azt is, hogy a sétány legmagasabb pontján alacsony a rácsozat, magasabb embernek derékig ér, ami adott esetben nem kis kockázattal jár. Ezenkívül számos ponton sorjás a rács teteje. A lépőfelületre is érkezett kritika, hogy négyféle anyagból áll, bár ennek megvan a szakmai magyarázata.

Összegezve: a járókelők hasznosnak, látványában pedig izgalmasnak ítélték a Romkert Sétányt, a kivitelezés szempontjából azonban vegyes, de inkább negatív véleményt fogalmaztak meg.


Kapcsolódó írásunk:

Szombathely népe birtokba veheti a Romkert felett átívelő passzázst

2017.10.11. - 00:40 | NagyRobert - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Szombathely népe birtokba veheti a Romkert felett átívelő passzázst

Október 10-én, kedden adták át a szombathelyi Romkert Sétányt, ami az Ady teret (valójában a Sörház utcát) köti össze a Mindszenty térrel. Ez a 184 méter hosszú, kivilágított, akadálymentes passzázs perceket spórol meg az MMIK felől a belvárosba igyekvőknek - és fordítva. Mindez 173 millió forintot emésztett fel a Szent Márton-terv keretéből.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

geri 2017.10.13. - 22:02
A 21. sz-ban még mindig döbbenet, hogy ilyen antik hangulatú helyre sikerül valahogy egy alsó hangon is ultra-mega-giga-izléstelen vágóhídi rácsot odanyomorítani. Merhátugyekérem ez a kis hazánk egyik legrégebbi városa és annak romjai, nem a kajetánhörömpői jelentéktelen váracska a bokáig megmaradt falaival!
Ha már látványterveket vakon leokézták, a munkálatok közben a kínosan elnyújtott mérföldekre lévő városházáról senki se látta ezt, és vetette oda rúzsasándorossan, hogyasszongya "hííí, be csúf!"? - ja meg sorjás is lött. Bravó!
Miért nem látunk? Miért nem tanulunk pl a székesfehérvári rettenet vas-kolosszeum példájából, vagy a csókakői giccsparádéból? Mi a cél, meghökkenteni? Sikerült. A modern vas és az antik nem lett együtt se esztétikus, se elviselhető kinézetű, sőt oda-, és visszataszító, de annyira, hogy zúg a feje bele annak, aki már unja a giccset és a parasztvakítást. Egy elsőéves építészre, ha rábízzuk ezt a kerítésprojektet, jó eséllyel különb formája lesz.
A döntéshozók álmaiba remélhetőleg gyakran megjelenik majd valami hasonló "művészi" alkotás, ha már a város közepére segítették ezt az izét, vagy inkább IZÉT. Ha szerintük ez így megüti az esztétika minimum szintjét, akkor ... ehhh!
Polák István 2017.10.15. - 08:49
Teatyaúúúúúristen! ..... (Az árán 1800 laptopot lehetett volna venni, iskoláknak. HAtvan osztálynak jutott volna belőle.)
Mortenolsen 2017.10.15. - 23:30
A műemlékvédelem mit szólt hozzá? Vagy nincs szavuk a történetben? Vagy van az a pénz, hogy elállt a szavuk? Vagy elálltak a szótól?
Polak Istvan 2017.10.16. - 13:48
Muemlekvedelem mar nins.
Mortenolsen 2017.10.16. - 14:48
Az remek. Mibe olvadt bele? Ki a felelős az épített örökségért?