Ahol a víz a társadalom tükre, de nem mindegy, mekkora köveket hajítunk bele

Képgaléria megtekintése2017.10.21. - 16:00 | NagyRobert

Ahol a víz a társadalom tükre, de nem mindegy, mekkora köveket hajítunk bele

"Pofán vág, megrág, kiköp, megrugdos, de pont ezért zseniális" - Szombathelyi színésznővel a soraiban ünnepelte társadalomkritikus darabjának 500. bemutatóját a világjáró, ám eredendően sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely. A budapesti Duna Palotában szembesültünk a szexuális abúzussal, a szellemi nyomorral, vagyis mindazzal, ami a tönkreteszi emberi kapcsolatainkat.

Október 19-én, szerdán, a budapesti Duna Palotában játszhatta el ötszázadszor a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely az "Ahogyan a víz tükrözi az arcot" című posztdramatikus dokumentarista színházi megnyilatkozását. Az esemény előtt köszöntő beszédet mondott Szabó Tibor András, a szombathelyi Weöres Sándor Színház színésze.

"Néha elgondolkodom azon, hogyha a csillagok szerencsés együttállása folytán saját színházam lehetne, akkor kiket vennék annak a társulatnak a tagjai közé. Egy biztos, az osonósokat mindenképpen, Fazakas Misi barátommal az élen" - mondta Szabó Tibor András az előadás előtti beszédében.

Az udvarias hangvételű köszöntő kapcsán egy dologgal nem tudunk vitatkozni: az Osonó Színházműhely előadásának helye lenne a Weöres Sándor Színház falai közt, az pedig már más kérdés, hogy ez eddig miért nem valósulhatott meg...

Mert az "Ahogyan a víz tükrözi az arcot" nem csupán egy színdarab, sokkal inkább a valóság leképezése, hol drámai komolysággal, hol pedig a görbe tükör bohóságával. Egyszerre képes brutális őszinteséggel beszélni a nemi erőszakról és kiparodizálni a chatkultúrát. Itt, ahol a statisztikai adatok mellé áldokumentumfilm bejátszásokat kapunk, akaratlanul is átértékeljük a világról alkotott képünk. Mindaz, amiről a darab szól, sajnos része a mindennapjainknak, csak egyszerűen kényelmesebb elmenni a sok nemi erőszak, zaklatás, bántalmazás, és a gyermekeink sorsa mellett, mert a saját drámáink mindig fontosabbak, hiszen a főnök mindig hülye, a fizetés mindig kevés, a szabózék meg mindig írnak valami szaftosat a valóságshow-k agysorvasztó mocskáról...

"Az elmúlt napokban az interjúkban mindig faggattak, hogy mit jelent ez az 500, és azt gondolom, gyakorlatilag azt jelenti, hogy ma este is egy bemutató zajlik, hiszen itt többen most látják először ezt az előadást" - vezette fel a darabot Fazakas Misi, társulatvezető, rendező, tanár.

Ezért is kell ez az egy óra, ahol tömbösítve kapjuk meg mindazt, ami gyakran rejtve marad, még a híradókban is. A rövid jelenetek korunk kórtünetei, előtérbe kerül mindaz, amitől beteg ez a társadalom, tagadhatatlanul pusztuló emberi értékeink romjait láthatjuk viszont. A szituációk többségében felfedezzük önmagunk helyét és szerepét. A darab viszont nem lenne teljes a levezető beszélgetés nélkül, ahol mindenki elmondhatja, mit gondol a felvetett problémákról, ki hol ismert magára, illetve egy tágabb képet kapunk a kellékek szimbólumrendszeréről.

Az apák és anyák bűneit is feldolgozó darabhoz pedig olyan színészek kellenek, akik képesek belehalni a mindabba a nyomorúságba, és áradó balsorsba, ami a nagy román valóság, és aminél a magyar realitás is csak egyetlen fokkal jobb. A szereposztás zseniális, Mucha Oszkár minden lélegzetvételének súlya van, nem csoda, hogy mind az ötszáz előadásban játszott. A szombathelyi Mihácsi Veronika pedig egy igazán komplex előadó, akinek elhisszük, hogy ha a helyzet úgy kívánja, akkor a dekadens rendszerben megfásult tanárnő, esetleg egy megerőszakolt csaj, vagy épp egy diáklány, aki épp most lesz a pocsék oktatási rendszer áldozata. Rajtuk kívül még Bene Ervin, László Fruzsina és Fazakas Hunor (csak névrokona a rendezőnek - a szerk.) részesei ennek a sokkoló műnek, ami pofán vág, megrág, kiköp, megrugdos, de pont ezért zseniális.

Az 500. előadás végül pezsgőzéssel és tortázással zárult, köszönhetően a Magyarság Háza munkatársainak.

Az AHOGYAN A VÍZ TÜKRÖZI AZ ARCOT - az Osonó Színházműhely megnyilatkozása:

Megérett bennünk a vágy, hogy megmérjük a minket körülvevő társadalom lázát és erről beszéljünk a színház eszközeit felhasználva. Előadásunk dokumentarista jellegű, amelyben a fiatalokat érintő társadalmi- szociális problémákat kutatjuk, így a magányos gyerekek, a tehetetlen szülők, a kiszolgáltatott fiatalok és saját magunk történeteit szőttük színházi eseménnyé, folyamatosan keresve a magunkkal, nézőinkkel és az Istennel való találkozás lehetőségét. Hosszú beszélgetéseink és egyéni megnyilatkozásaink eredménye egy közös forgatókönyv lett. Ennek színházi térbe helyezésekor megtapasztaltuk a közösségi alkotás és határaink feszegetésének élményét, létrehozva lelkünk rezdüléseinek derűs vízióját és megmutatva arcainkat, ahogyan a víz tükrözi azokat.

A társulat bemutatkozása:

A sepsiszentgyörgyi Osonó független színház egy alternatív színházi kezdeményezés Erdélyben, amely szellemi műhelyként teret kíván adni a fiatalok kortárs színházi kísérleteinek. A létrejövő előadásokon túl, a társulat keresztényi értékrendje és pedagógiai célja a fiatalok színházon keresztül történő nevelése és megszólítása annak érdekében, hogy felelős emberként, értéket teremtő közösségekben keressék meg helyüket a társadalomban.

Előadásainkat mind a világ nagyvárosaiban, Bangkoktól Hamburgig, mind Erdély számos településén bemutattuk már, különös tekintettel a szórványtelepülésekre. Társulatunk 16 hazai és nemzetközi díjat tudhat magáénak, legutóbbi a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Csokonai Vitéz Mihály közösségi díja, amely a legmagasabb elismerés a független színházi szférában, Magyar nyelvterületen, és amelyet AZ elmúlt évek kimagasló kulturális tevékenységéért kapott meg az Osonó csapata.

Kapcsolódó írásunk:

De mit kezdjünk a csenddel? - Osonó Színházműhely: Ahogyan a víz tükrözi az arcot...

2014.01.23. - 15:15 | Büki László 'Harlequin'

De mit kezdjünk a csenddel? - Osonó Színházműhely: Ahogyan a víz tükrözi az arcot...

Szexuális zaklatás, szellemi nyomor, korcsosuló nyelv, szétszakadt családok, félanalfabéta tanulók, kilátástalanság, depresszióba fulladó reménytelenség. A világjáró sepsiszentgyörgyiek előadása minimál színház, rövid jelenetek fűzére, improvizatív elemek frappáns építménye. A színház 2011-ben indította el a Magyarok Európában című programját, melynek célja, hogy színházi projektjeikkel eljuthassanak minél több Európában lévő magyar közösséghez. Január 21-én a Premontrei Gimnáziumban adták elő Ahogyan a víz tükrözi az arcot című darabjukat.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás