Headbangelés a köbön - Teltházas Depresszió koncert a SIC-ben
Képgaléria megtekintése2009.10.18. - 14:30 | Antal Ádám - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Húzónévvel rockbulit rendezni garantált teltházat jelent. A SIC aulája, ahogy tavaly is, újra megtelt headbangelő rockerekkel - a Depresszió jött, zúzott és minden túláradó energiát kisütött. A frenetikus hangulatú bulin előmelegített az Insane, a Reactor és a Soulwave.
Márkanév márpedig kell. Nem kis iróniával konstatálhatjuk, hogy a szombathelyi lakópolgárok feltehetőleg előbb fognak majd egy armadányi repülő csészealjat vizionálni, minthogy egy teltházas koncertben legyen részük a vasi megyeszékhelyen. Gazdasági világválság ide, szűk rockhallgató réteg oda, bizony mélyre kell ásni ahhoz, hogy zsúfolt bulik ugorjanak be. A magas létszámot minden bizonnyal kezelhetnénk abszolút fiktív fogalomként, ha nem lenne néhány igazán bejáratott márkanév, mondjuk a Tankcsapda vagy az előbbi hagyományait (is) híven ápoló Depresszió.
A Reactor kezdésére takkra pontosan érkeztem, és miközben elfoglaltam a helyem a hátsó régióban, egy pillanatra az általános iskola ódon folyosói jutottak eszembe. No, legkevésbé sem a hirdetőplakátok miatt, sokkal inkább a derülten mosolygó tinikről. Lenne rá egy százasom, hogy egy esetleges ruhatármustra során nem csak bőrkabátokba ütköznénk, hanem azért egy két iskolatáska is előkerülne (talán még az Ablak-Zsiráf néhány példánya is).
Az eredetileg zalaegerszegi trió persze ezzel mit sem törődve lendületesen tukmálta ránk jól megszokott dallampárti nótáit, jóllehet lelkesedésük ellenére kevés átütőerő volt ma bennük. A végállós Junkies fellépések előtt valahogy jobban muzsikáltak, igaz a közelmúltban történt néhány személycsere a csapat házatáján.
A keményebb vonalat erősítő Insane már több érdeklődő tekintetett vonzott, pedig az ő igazi rajongóbázisuk és a pénteki kilátogatók ízlése között alighanem antagonisztikus ellentét feszül. A srácok becsületére legyen mondva mégis zajos sikert arattak, noha a majdnem tökéletes hörgések mellé a tiszta, dallamos éneken még lenne mit kozmetikázni. Fejlődőképes zenekarról van szó, nem is kérdés hogy egyszer odajutnak majd a húsos kondér mellé.
Mindezek persze már előrevetítették azt az örömteli tényt, miszerint újfent heringpartit hozott a Depresszió szombathelyi vendégszereplése. Hellyel-közzel még a falak is izzadtak a teremben, nyúlfarknyi szabad területet sem hagyva a lázadó sörénypörgetőknek. Halász Feri(ének/gitár) ugyan horgászbotot nem hozott magával, remek hangulatot, hatalmas zúzdákat, pörgő melódiákat viszont igen. A múltidézés jegyében kézhez kaptuk az olyan ős-Depi alapvetéseket, mint a „Az ébredés útján", a „Sokkold a rendszert",a „Adj Még" vagy éppenséggel az „Itt Benn", de a kereskedelmileg sikeres Egyensúly lemez is szép számmal képviseltette magát. Dőreség lett volna persze kihagyni mondjuk a klippes „Kezdjük el!"-t, és valóban, a jelenlevők többsége majd kiugrott az előbőréből, mikor az inkriminált nóta kezdő taktusai felhangzottak. Irgalmatlan vehemenciával keringtek főhőseink a színpadon, és ez a fajta életerős mozgás karonfogva az ütős tempóval beindította a csépelést.
A fénytechnika és a hangosítás is makulátlan volt, kellemes és felemelő érzést okozva, nélkülözve a megszokott felesleges manírokat és üresjáratokat. A zenészek utána igen szimpatikus, közvetlen módon kijöttek a rajongókhoz, sőt a leleményesebbek még a Desperado sörözőben is bediktálhattak velük pár sört. Noha nálam még mindig a Tankcsapda, a Machine Head, a Korn és a Sepultura a nyerő, azért gyertek vissza srácok legközelebb is! Élmény volt!
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás