November 2., hétfő, 19.00 óra - Klub

Szóról szóra – párbeszéd

Vendégek: Dr. Szipőcs Jenő és Dr. Szipőcs Róbert
Vezérszavak: Apáról fiúra

Dr. Szipőcs Jenő szombathelyi körzeti orvos, majd üzemorvos, a járóbeteg szakrendelő igazgatója, jelenleg foglalkozásegészségügyi szakfőorvos, aranykorú teniszbajnok, a 80-as években egy „oroszországi” magyar építkezésen volt kiküldött szakfőorvos, ahol teniszpályát épített az ott dolgozóknak.

Dr. Szipőcs Róbert villamosmérnök, az MTA KFKI kutatója, felismerésén alapuló speciális tükrök, az úgynevezett csörpölt tükrök (chipred mirrors) nemzetközi elismerést szereztek számára, mivel ezek gyökeresen megújítják az ultrarövid (femtoszekundumos) fényimpulzusok előállításának technikáját és alkalmazását, ugyanis az ilyen tükrök hasznos frekvenciatartománya jelentősen nagyobb, mint a prizmás kompresszoroké, és alkalmazásuk nem csökkenti a lézer stabilitását.

Közreműködik:

A Liszt Ferenc Zeneakadémián megszerzett diplomája után a Savaria Szimfonikus Zenekar tagja lett, ahol jelenleg is zenekari művészként és zenekari titkárként dolgozik. Rendszeresen szervez jótékonysági hangversenyeket.

Kiss Márton Balázs

Az 1992-ben született ifjú zongorista jelenleg a grazi Zeneművészeti Egyetem és a szombathelyi Bolyai János Gimnázium hallgatója. 2001-től rendszeresen vett részt hazai (Budapest, Székesfehérvár, Nyíregyháza) és európai (Ausztria, Brno, Bukarest, Usti nad Laben, Gorizia, Udine, München, Weimar) zongoraversenyeken, amelyeken a legkitüntetettebb helyezéseket érte el. Szólistaként több magyar és külföldi fesztiválon koncertezett vendégművészként, a legjelentősebbek közül említést érdemel a világhírű Nikolaus Harnoncourt irányítása melletti fellépése a bécsi UNO City kongresszusi termében. 2009 januárjában elnyerte a szombathelyi Rotary Club „Kiss Sándor” Művészeti díját és az Új Európa Alapítvány támogatását.

Az est házigazdája: Burkon László újságíró
Belépés díjtalan

November 8 -18 -28, 19:00 - Klub

A pincér dalai

Szabó Tibor ötletei, Bohumil Hrabal és Cserna-Szabó András, valamint Hermann Hesse szövegeinek felhasználásával a szövegkönyvet írta: Fehér Csaba
Dalszövegek: Fehér Csaba, a C.S. látogatása című dalszöveg szerzője Tompa Andrea,
A kékszemű óriás című vers szerzője Názim Hikmet
Zeneszerző: Apostolache Zénó
Előadja: Szabó Tibor

Közreműködnek: Horváth Maggie, Peltzer Géza, Hotzi Ferenc

Egy pincérből lett énekes fordulatos, (ön)iróniával teli élettörténete, - a gyerekkor idilljétől a fényes pincér-karrierig, a megállapodottságtól a mindent elsöprő szerelmi szenvedélyig, a csalódástól az öngyilkossági kísérletig. Egy pincér meséli, azaz inkább énekli az életét, mindazt, amit élete felemelő és lesújtó élményei közül felidézésre méltónak talál. A pincér-énekes kimondatlanul is azt firtatja, ura lehet-e sorsának az ember, vagy a véletlenek és a szenvedélyek irányítják az életét?...
Belépő: 1500 Ft

November 16., hétfő, 19.00 óra - Klub

Szóról szóra – párbeszéd

Vendégek: Dr. Szabóné dr. Kakas Irén és Mayer Bertalan
Vezérszavak: Új élet szövetkezet

Dr. Szabóné dr. Kakas Irén a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója, eredetileg állatorvos, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári gazdaságánál dolgozott üzemorvosként, amikoris az 1985-ös úgynevezett kötelező kettős jelölésű országgyűlési képviselőválasztáskor „egyenes ágon”, bizonyos pártállami törekvések szerint „statisztikai alapon” jutott be a Parlamentbe.

Mayer Bertalan Csepregen volt téesz-elnök a nyolcvanas években, 1985-ben úgynevezett spontán jelöltként, a statisztikai szemléletet áthágva, az akkori hatalommal szembeállva lett képviselő a rendszerváltás előtti utolsó ciklusban, így részese a változásoknak.

Közreműködik:
Kondor Tamás zeneszerző, zenész, dalszövegíró és amatőr költő
„1977-ben születtem Várpalotán, egy bányászvárosban. Zenei életem korán kezdődött, folyton énekeltem a tv-ben vagy rádióban hallott dolgokat. A zongorán órákig kísérletezgettem. Bár volt zongora a családnál, hely a hangszernek már kevésbé, és mikorra az új házban végre elfért az öreg Stingl zongora, már 11 éves voltam. Elkezdtem zeneiskolába járni (ahol azt mondták, hogy napi több óra gyakorlás is kevés volna, hogy zenész váljék belőlem), 5 év után pedig abbahagytam a zenetanulmányokat, és megalakítottam első zenekarom, amely nem sok okot adott a büszkeségre, de hát ez volt a kezdete a zenekari pályafutásomnak.
Felvételt nyertem a szombathelyi Művészeti Szakközépiskolába. Eleinte szolfézst és zeneelméletet tanultam főtárgyként, majd később - egy jól sikerül zongoravizsga után - a zongora is főtárgyammá lett.
2001-ben még tanulmányaim alatt egy súlyos autóbalesetben eltört a gerincem, aminek deréktól lefelé bénulás lett a következménye.
A rehabilitáció és a kórház elhagyása után felkérést kaptam egy színpadi mű zenéjének megkomponálására. A Homo Ludens Zenés Színpad egy énekes-táncos produkciót tervezett a Kis Herceg témájára. A színtársulat koreográfusával és rendezőjével, Németh Gyöngyivel végzett több hónapos munka után végül elkészült az énekes táncfantázia. Azóta a társulat számos díjjal gazdagodott a mű kapcsán.
Mindeközben tanulmányaim befejeztem, mint szolfézs-zeneelmélet szakos klasszikus zenész. Mellette megalakítottam az Opus Altera nevű progresszív metál formációt, ahol nemcsak mint zenész, de mint zeneszerző is közreműködök.
Mister Silent-tel és Greg Bal-lel megalakítottuk a Sounds Of The Future elnevezésű experimentális zenei projektet. A projekt zenéi a Homo Ludens által egy táncfantáziába kerültek integrálásra “Kapcsolatok” címmel.
Jelenleg az Opus Altera, a Mister Silent, és az Exxxtra Blues Band zenekarokban játszom.”

Az est házigazdája: Burkon László újságíró
Belépés díjtalan

November 17., kedd, 18.00 óra - Klub

Vas Népe közönségtalálkozó

Vendégek:
dr. Halmosi Zsolt, Vas megyei rendőrfőkapitány, és Halmágyi Miklós, a Vas Népe főszerkesztője
Téma: A rendőrség és a média

„Hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg olvasóinknak, érdeklődőinknek a Vas Népe közönségtalálkozót. A rendezvényen dr. Halmosi Zsolttal, a Vas megyei rendőrfőkapitánnyal beszélget Halmágyi Miklós, a Vas Népe főszerkesztője.” Vas Népe
Belépés díjtalan

November 22., vasárnap, 19.30 óra - Színházterem

A Kék Produkciós Iroda és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása
A hét nő: Csákányi Eszter

Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Izsák Lili
Fény: Bányai Tamás
Produkciós asszisztens: Ranschburg Edit
Producerek: Pécsi Júlia és Orlai Tibor
Rendező: Anger Zsolt

„Régóta foglalkoztat, hogy kéne írni Csákányi Eszternek egy egyszemélyes darabot, de pontosabb, ha színházi estének mondom, nagyjából másfél órás előadásnak, melyben hét nő szólal meg az ő hangján, az ő testén, színészetén keresztül. Párhuzamos sorsmonológok, helyzetek, és mondatok mindenekelőtt, újak és régiek (a cím például egy korábbi novellám címe, aminek hősnője e tervezett estének is fontos »szereplője« lesz). E hét nő persze egy nő s az egy persze hét és több. Ami összeköti őket, az egyrészt a nyelv, másrészt a színésznő maga, s persze a nagyon egyszerű tér, ahol-amelyben megtörténnek. Megszólal a sikeres üzletasszony, a kézimunka-előrajzoló, a pecsenyesori pincérnő, a bárzenész, a villamoskalauznő és végül »maga« a színésznő - nem sorolom, az anyag, a nyers változat kész, persze még össze kell húzni elhangzó mondatokká, így nem tudhatom még pontosan, kik lesznek, kikké válnak, ha mint szerep megkapják mindhárom dimenziójukat. Tán ezért foglalkoztat ennyire, hogy megtudjam, Csákányin keresztül tudjam meg, kik is ők. Kik is vagyok én bennük?" /Parti Nagy Lajos/

„Engem az tesz boldoggá, ha részese lehetek egy dolognak, egy vállalkozásnak. De elengedhetetlen, hogy azt a dolgot - ügyet, közösséget - én válasszam ki. Ragaszkodom ahhoz, hogy a sorsom az én kezemben legyen. Hogy magam dönthessek." /Csákányi Eszter/

Belépő: 1500 Ft

November 23., hétfő, 18.45 óra - Aula

Banga Ferenc grafikusművész kiállítása

BANGA FERENC grafikusművész 1947-ben született Újpesten. Munkácsy-díjas, érdemes művész,a Miskolci Grafikai és a Salgótarjáni Rajzbiennálé nagydíjasa, a rajzaiból készült „A szél" c. film elnyerte a Hirosimai Animációs Világfesztivál I. díját.

1967-től 1972-ig a Néprajzi Múzeumban dolgozott restaurátorként, 1976 óta készít könyvillusztrációkat, például Babits Mihály, Tamkó Sirató Károly, Esterházy Péter, Czakó Gábor, Parti Nagy Lajos és mások munkáihoz.

„Hogy kicsoda Banga Ferenc, megmondják az ítészek; utána lehet nézi a szakkönyvekben, egy nagy grafikus vagy efféle, említésre sem méltó. Hogy micsoda - azt már érdemesebb megnézni.

Olcsó, bár tőlem nem idegen ötlet volna fölütni és böngészni a Tájszótárt (Új'. Magyar)..., ollyan banga az egyik ökör, nem tudom, mi lehet a baja, vagyishogy bágyadt volna, cáfolni is méltatlan, annyira nem igaz, nézőget, mint banga a mönyországba, azaz csak tátja a száját, és nem csinál semmit, ez sem igaz, de már nem annyira, mert ha tátja a száját (csak) és tesz-vesz, ez már banga volna a javából. Mégis, így elveszünk a részletekben - noha fölütni és böngészni amúgy igen dicséretes dolog -, nézzünk nagyobbra, mi is hát elemzésünk tárgya. Az világos, hogy nem ember. Angyal!, vágjuk rá kapásból pápistán edzett ésszel. De angyalt már láttunk, féltünk is tőle rendben, minden angyal rettenetes, tudható a szakirodalomból. Tárgyunk a legkevésbé rettenetes; ha valami nem, akkor rettenetes.

Akkor tündér. Nem, art azért talán mégsem, nekem egy tündér az legyen nő. De legalábbis sudár. Nem sudár. Ellensudár. Akkor törpe! A gonoszságát tudnánk használni, a „kis gonoszka" formában, de egy törpe az túl nehéz és csúnya, és legfőképp, ami miatt szóba sem jöhet: földig ér a lába. A kör bezárult, kissé vértelen elemzésünk, ha nehézkesen is, céljához ért: manó! (mi a ma... Nó.) És kobold és dzsinn és lidérc!"

Esterházy Péter - Mi a banga? Mozgóképek, IV, 1987, p. 13.

Szerzőként jegyzett kötetei közül néhány:

Czakó Gábor-Banga Ferenc: 77 magyar rémmese (1988), Esterházy Péter-Banga Ferenc: Egy nő (kézi tekercskönyv, 1993), Banga Ferenc-Reményi József Tamás-Tarján Tamás: Sírfirkák (1977), Parti Nagy Lajos-Banga Ferenc: Kacat, bajazzó (részletek egy szőnyeg-verstanból - kézi tekercskönyv, 2002), Banga Ferenc-Parti Nagy Lajos-Dumpf Endre: Töredékek (2004), Tamkó Sirató Károly-Banga Ferenc: Tengerecki Pál (2005), Tamkó Sirató Károly-Banga Ferenc: Tengerecki hazaszáll (2005), Tamkó Sirató Károly-Banga Ferenc: Pinty és Ponty (2006), Parti Nagy Lajos-Banga Ferenc: A vak murmutér (2007), Parti Nagy Lajos-Banga Ferenc: A pecsenyehattyú és más mesék (2008).

Főbb egyéni kiállítások:

1972: Stúdió Galéria, Budapest
1979: New 57. Gallery, Edinburgh (Szabados Árpáddal)
1980: Magyar Kultúra Háza, Helsinki; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1982: Pécs Galéria, Pécs
1985: Uitz Terem, Dunaújváros; Újpest Galéria, Budapest
1987: Galerie am Parkberg, Hamburg
1994: Dorottya Galéria, Budapest
2003: Városi Képtár - Deák gyűjtemény, Székesfehérvár
2004: Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
2004: Művészetek Háza, Szombathely
2006: Collegium Hungaricum, Berlin
2007: Pécsi Művészetek Háza, Pécs
2008: Petőfi Irodalmi Műzeum (Szemethy Imrével), Budapest; Pannonia Galéria, Sopron

Főbb díjak - 1970-től több kiállításon és pályázaton nyert díjat, például:

1974: Derkovits-díj
1979: a Miskolci Grafikai Biennálé nagydíja
1982: Munkácsy-díj
1987: a II. Országos Rajzbiennálé nagydíja
1987: a rajzaiból készült A szél című film, amely elnyerte a Hirosimai Animációs Világfesztivál I. díját
1988: Szép Magyar Könyv illusztrációs nagydíja
2003: érdemes művész

A kiállítás megtekinthető: 2009. december 15-ig

A kiállítást megnyitja: Parti Nagy Lajos író

November 23., hétfő, 19.00 óra - Kamaraterem

Kötelező olvasmány – Parti Nagy Lajos: Hősöm tere

Vendégünk: Parti Nagy Lajos, író

A kortárs irodalom egyik legnagyobb nyelvművésze, aki igazi hazájának a magyar nyelvet tartja. Rengeteg műfajban alkot: verset, drámát, regényt és még gyermekmesét is írt, ráadásul még a műfordítás sem idegen tőle. A legjelentősebb szakmai és állami díjakkal büszkélkedhet: 2005-ben megkapta a Magyar Irodalmi Díjat, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, míg 2007-ben Prima- és Kossuth-díjat kapott.

Néhány tény és adat az életéről: Kötelező olvasmányunk szerzője 1953. október 12-én Szekszárdon született (Babits óta tudjuk, hogy ez hasznos helyszín az alliteráció okán). A pécsi Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakon szerzett diplomát 1977-ben. Első verseskötete 1982-ben jelent meg, ekkor már három éve a Jelenkor szerkesztője volt. A nyolcvanas években a József Attila Kör Irodalmi Egyesület szerkesztőbizottsági tagja volt. 1986 óta él a kies fővárosban, Budapesten. 1987-ben Móricz-ösztöndíjban részesült. 1987–1988-ban a Magyar Írószövetség egyik titkára, míg 1991–1993 között a Magyar Napló versrovatának szerkesztője volt. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
"Nem nagyon van olyan szókapcsolat, amit még ne mondtak volna el. Ami érdekessé teheti, hogy én hogyan tudom ezeket egyfajta új hitelességgel egymás mellé tenni – a valóság össze nem illő elemeit."

Művei: Angyalstop (versek, 1982), Csuklógyakorlat (versek, 1986), Szódalovaglás (versek, 1990), Se dobok, se trombiták (tárcanovellák, 1993), A hullámzó Balaton (novellák, 1994), Esti kréta (válogatott versek, 1995), Ibusár – Mauzóleum (színművek, 1996), Sárbogárdi Jolán: A test angyala (kisregény, 1997) Hősöm tere (regény, 2000), Fényrajzok (Bruno Bourel-rel közösen, 2001), Grafitnesz (versek, 2003), A fagyott kutya lába (novellák, 2006). A pecsenyehattyú és más mesék (Banga Ferenccel közösen, 2008)

E havi kötelező olvasmányunk, a Hősöm tere című regény, egy káprázatos szatíra. Egyszerre szürreális, hátborzongató és szellemesen sziporkázó (Szekszárdon született szerző lévén nem is csoda). A hat hónap alatt lejátszódó, de tizenkét óra alatt (a Tisztabúza éjszakáján) elbeszélt történet narrátora egy író, akit egyre jobban fenyegetnek az emberek megsemmisítését célul kitűző invazív óriásgalambok, akik diktatúrájukat megszervezve főhősünket is galambbá akarják átoperálni... (az élmény önéletrajzi ihletettségének és poszttraumatikus hatásainak kibeszélésére kísérletet teszünk az est folyamán) A nyelvileg zsonglőri ügyességgel felépített műben megjelenik az írói én és a regényhős veszélyes azonosulásának kísértése, illetve kettéhasadásuk végzetes kalandja is. Az aktuál-társadalmi olvasat nem túl szívderítő: a buta hatalom a vak erőszakkal karöltve nem sok menekülési utat hagy a szellem embereinek.

Vitaindító rétor: Lévai Balázs
Belépés díjtalan

November 29., vasárnap - Klub

Huzella 60 - Huzella Péter estje

16.00 óra A Zenegér visszatér – gyermekműsor
19.00 óra Csak Huzella – zenés beszélgetés

A verseket éneklő Kaláka együttes tagja volt 1975-től 1995-ig.
1994-ben az együttes megalakulásának 25. évében a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje-kitüntetést, 2000-ben Kossuth díjat kapott.

A Túloldalon, a Kövek, A konszolidáció nemzedéke című albumokon az immár húsz éve alkotótárs és barát Zalán Tibor szövegeit énekli. Gyermekközönsége jól ismeri a Garbonciás Péter, Holdpásztor, Meseforrás, Nagyanyó meseboltja, Hátamon a zsákom, Mi kerül a vászonra? albumokról.
2008-ban jelent meg a Boldog, szomorú című Rátóti Zoltánnal közös lemeze, melyen klasszikus magyar költők versei hangzanak el. 2009-ben adták ki a Befogad és kitaszít a világ című, Mácsai Pállal közös előadóest anyagát, amely F. Villon verseit, balladáit tartalmazza.

A Hetvenhét (Merlin Színház), az Angyalok a tetőn (Új Színház), a Tudod-e hol van Garboncia (Kolibri Színház) nagy sikerű gyermekdarabok zeneszerzője. 2008-ban a Nemzeti Színházban mutatta be A titokzatos világválogatott című önálló estjét, amely Darvasi László azonos című könyvéből készült.
A Magyar Televízióban négy és fél éven át vasárnap reggelente jelentkezett élő, interaktív műsora a Zenegér, amely 1998 őszén Japánban az oktatási műsorok 25. nemzetközi fesztiválján különdíjat nyert (Maeda Price).
Vereb-Vaan András Az ébrenlét mögött, a Mobil és a Malom című dokumentumfilmjeihez, Wiegmann Alfréd: Morcogi című tévéfilmjét írt zenét. Tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének. Hazai és külföldi színpadok vendége gyermekeknek és felnőtteknek szóló önálló irodalmi estjeivel. Idén ősszel ünnepelte 60. születésnapját.

Belépő: gyermekműsor: 400 Ft, zenés beszélgetés: 500 Ft

November 30., hétfő, 19.00 óra - Klub

Szóról szóra – párbeszéd

Vendégek: Brenner József és Dr. Rátkai László
Vezérszó: Paptestvérek

Mindkettőjük családja több papot is adott az egyháznak a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején, amikor nem volt éppen veszélytelen ezt a hivatást választani. Brenner József ma püspöki helynök, dr. Rátkai László jáki plébános, előbbi annak az ötvenkét éve brutálisan meggyilkolt Brenner János vértanú papnak a testvére, akinek a boldoggá avatási eljárása jelenleg zajlik.

Az est házigazdája: Burkon László újságíró
Belépés díjtalan

A rendezvények helyszíne:

Információ és jegyvásárlás:
Weöres Sándor Színház Jegyiroda
Szombathely, Király u. 11.
Telefon: 94/318-738
E-mail: jegy@wssz.hu
Nyitva tartás: hétfőtől – péntekig: 9 – 17 óráig, szombaton: 9 – 12 óráig
www.wssz.hu